Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-11-28 / 90. szám

XX'» Miriam. SnknfnL 1942 november 28. (Szombat) 90. ízűn. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1ZKKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 1|&U évre • Előfizetési díj: 12 pengő || Félévre « F««1 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden smerdán <• uombalon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegelte'1 mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, ^llástkeresőknek 50 százalék engedmény. Felemelték o bodisesélyt A kormány 6800/1942. M. E. sz. rendeletével a hadisegélyezés sza­bályait december hó 1-től kez- dődőleg részben megváltoztatta és a hadisegélyeket felemelte. A ren­delet tartalmát a következőkben ismertetjük: Hadisegélyben csak valóságos szakaszvezetőnél nem magasabb rendfokozatu honvéd egyén itthon­maradt hozzátartozói részesülhetnek. Hadisegélyben csak olyan család részesül, akinek keresete, jövedelme, fizetése, nyugdija, szóval összes be­vétele havonta nem több 130 pen­gőnél, továbbá minden gyermek után fejenként 10—10 százalékkal magasabb összegnél. Például olyan családban, ahol három gyermek van, a kereset (bevételi) határ havi 1<69 pengő. Ezen aluli havi bevétel esetén a hadisegély jár a családnak. A fentiek szerinti havi bevételi határon aluli bevételből élő csalá­dokban az alább felsorolt család­tagok kaphatnak hadisegélyt, de csak akkor, ha a bevonult katona tartotta el őket bevonulása előtti polgári keresetéből. Hadisegélyben részesíthető csa­ládtagok a következők: a) A bevonult felesége. b) A bevonult 16 éven aluli tör­vénye?, törvényesített, örökbefoga­dott, mostoha- vagy nevelt gyer­meke. c) A bevonult szülei, nagyszülei, mostohaszülei, örökbefogadó- vagy nevelő szülei, apósa és anyósa. d) A bevonult 16 éven aluli uno­kája. e) A bevonult 16 éven aluli test­vére, mostohatestvére, testvérének teljesen árva-, vagy félárva gyer­meke. f) A bevonult házasságon kivül született (úgynevezett törvénytelen) 16 éven aluli gyermeke. g) A bevonult házasságon kivül született gyermekének anyja. h) A bevonultnak olyan hozzá­tartozója, akinek eltartására a be­vonultat szerződés, vagy birói (ha­tósági) határozat kötelezi. > A hadisegély összege Szekszdr­don december btöl a következő: Az olyan katonának, akinek leg­alább középiskolai négy osztályos (vagy tanulmányi szempontból ezzel egyenlő értékű) iskolai végzettsége van, illetőleg iskolai végzettségre való tekintet nélkül önálló iparos vagy kereskedő: felesége havi ötven pengő hadisegélyt kap, ha nincs felesége, de gyermekei vannak, a 16 éven aluliak közül az első gyer­mek kap havi ötven pengőt, min­den további gyermek és más egyéb éltartott családtag fejenként havi busz pengőt kap, azonban, ha há­romnál több gyermeke van, úgy a negyedik gyermektől fejenként havi pengő jár. Ha a feleség terhes állapotban van, akkor a terhesség utolsó öt hónapjára és a szülés után további négy hónapra a hadisegély a fele­ség személyére ötven százalékkal’ (félsegéllyel) több, vagyis ötven pengő helyett havi hetvenöt pengő, úgyszintén félsegéllyel több jár annak a 16 éven felüli családtag­nak is, akit a katona tartott el be­vonulása előtt és ez a családtag hatósági orvosi bizonyítvánnyal tudja igazolni, hogy munkaképtelen. Annak a katonának: akinek négy középiskolai (vagy ezzel engyenlő értékű) iskolai végzettsége nincsen és nem ön­álló iparos, sem önálló kereskedő, hanem más egyéb (alkalmazott, iparos és kareskedő segéd, munkás, kisbirtokos, földműves-napszámos stb.) foglalkozású, felesége havi negyven pengő hadisegélyt kap, ha nincs felesége, de gyermekei vannak, a 16 éven aluliak közül az első gyermek kap havi negyven pengőt, minden további gyermek és más egyéb eltartott családtag fejen­ként havi húsz pengőt kap, azon­ban, ha háromnál több gyermeke van, úgy a negyedik gyermektől fejenként havi harminc pengő jár. Ha a feleség terhes állapotban van, akkor a terhesség utolsó öt hónapjára és a szülés után további négy hónapra a hadisegély a feleség személyére ötven százalékkal (fél­segéllyel) több, vagyis negyven pengő helyett hatvan pengő, úgy­szintén félsegéllyel több jár annak a 16 éven felüli családtagnak is, akit a katona tartott el bevonulása előtt és ez a családtag hatósági orvosi bizonyítvánnyal tudja igazolni, hogy munkaképtelen. A hadisegélyt a bevonult kato­nának kell kérnie annál a katonai parancsnokságnál, ahová bevonult. Ha a bevonult elesett, sebesülés folytán a szolgálat megszűnése előtt elhunyt, a hadisegély a veszteség hatósági tudomásul vételétől szá­mítva egy évig még jár a családnak. Ha a család másféle pénzellátásban részesül a veszteség folytán, úgy a hadisegélyezés egy éven belül is megszűnik. Ha a bevonult katonai szolgálat teljesítése közben eltűnt, vagy hadi­fogságba került, a segélyt a háború megszűnését követő harmadik év végével kel megszüntetni. Egyébként megszűnik a hadise­gély, ha a család a veszteség címén időközben a hadisegélynél nagyobb» egyéb pénzellátásban részesül, ha az eltűnt megkerül, a hadifogoly hazatér, ha az eltüntet holtányi^ vánitják. Az iskolei végzettség, valamint az önálló iparűzés és kereskedés igazolására vonatkozó felvilágosí­tásokat a hadisegélyt kiutaló főjegy­zői hivatal adja meg. A szekszárdi sebesültek és katonák karácsonya A Magyar Vörös Kereszt Egye­sület Szekszárdi Fióókja dr Treer István kórházigazgató főorvos, elnök és Szongott Edvinné alispánné társ­elnök vezetésével kedden délután 17 órakor népes értekezleted tartott a városháza nagytermében, ahol ez alkalomból megjelent vitéz Madi Kovács Imréné főispánné Györgyi leányával és Szekszárd társadalmi életének számos vezető hölgye, valamint többen a Vörös Kereszt Egylet érdeklődő férfi tagjai közül. Az értekezletet ^ dr Treer István kórházigazgató főorvos nyitotta meg, meleg szeretettel üdvözölve a megjelenteket és meg- köszönnve az uj tagokat gyűjtök fáradhatatlan munkáját. Az egye­sület 25 éves tevékenységéit ismer­tetve rámutattot arra az önfeláldozó lelkesedésre, amely az előző világ­háború alatt szorgos munkával üzemben tartotta a szekszárdi Vörös- Keresztes kórházat. Megemlékezett néhai dr Kramolin Gyula vm. tiszti főorvos és dr Tandrky Árpád egészségügyi főtanácsos áldozatos orvosi működéséről, mellyel a se­besültek százának adták vissza egészségüket. A háború utáni társadalmi és gazdasági összeomlás tönkretette a szekszárdi Vörös Kereszt kórházat és a szekszárdi fiók működése is elcsendesett. Az utóbbi évtizedben azonban — úgymond dr Treer — ismét mindnagyobb tevékenységei kezdelt a szekszárdi fiók: pénzt, lepedőt, tollat, párnát gyűjtött, ágy- alapitványt létesített, majd a Köz­pontot támogatta pénzzel és anya- | giakkal. Röviden vázolta a Magyar Vörös Kereszt munkásságát, nagy, hatal­mas szervezetét, gyógyintézményeit, harctéri szerveit, önkéntes és hi­vatásos ápolónőképzését, a súlyos sebesültek repülőgépen való kór­házba szállítását, szóval a Vörös Keresztnek azt a hallatlanul széles működési körét, amellyel igazolta azt, hogy mire gyűjtötték a pénzt és mivel támogatták a Központ munkáját. Megható módon, költői szép égü szavakkal mondotta el azután, hogy honvédeinknek is el kellett indulni a nemzeti létünket és hazánkat veszélyeztető bolseviz- mus leküzdésére, az Isten, Haza és Ottnon védelmére.. A Vörös Kereszt Egylet Szek­szárdi Fiókja közben tartott egy, majd most két házi betegápolási tanfolyamot és egyizben hathetes önkéntes Vörös Keresztes betegápo­lási tanfolyamot. Felépítette azon­kívül a vértadók készültségi szol­gálatát is. Dr Treer István kórház- igazgató főorvos röviden csupán ezekben kívánta vázolni a szek­szárdi fiók csendes, de annál ki­tartóbb munkásságának főbb irá­nyát és eredményét, hogy az érte­kezleten némileg is lá-sák a fiók tevékenységét. Majd végül azt je­lentette be, hogy a honvédséggel történt megállapodás szerint Szek- szárdon Vörös Kereszt kórházat nem állítanak fel, de annál tevéke­nyebben működnek együtt a felállí­tásra kerülő hadikórházzal. Bejelentette ezután dr Treer, hogy a honvédelmi miniszter a Vörös Keresztet kérte fel a katonák kará­csonyának a megrendezésére, ille* I tőleg a karácsonyi szeretetadomá- I nyok gyűjtésére. Ebből az adako- I zásból — úgy mond — senki sem' hiányozhat. — Rá kell gondolnunk azokra a véreinkre, akik nyáron a szekszárdi városháza előtt felállva búcsúztak, itthagyva gyermekeiket, hitvesüket, szüleiket, otthonukat: mindenüket, hogy hazánkat meg­védjék. És ők, akik szembeszállot­tak az ellenség fanatikusan öldöklő tömegeivel, jönnek vérezve, meg­törve a szekszárdi hadikórházba. Nekünk kötelességünk, hogy azok­nak a hős honvédeknek a körébe, akik a család melegétől távol, akár a kórházi fehér ágyon, akár a ka­szárnya készültségében töltik a Szent Estét, melegséget, szeretetet vará­zsoljunk. Ugyancsak napjainkban indul meg a hadigondozattak családtagjai ré­szére a karácsonyi gyűjtés, öröm­mel lehet megállapítani, hogy Szek­szárd idei kiváló bortermése révén olyan szerencsés helyzetben van, hogy itt mindenki tud áldozni és nem lesz senki, aki szívtelenül elutasítaná a gyűjtők kérését. Adni fogunk, adni kell, ha mindenünket kellene is odaadnunk, mert gyöz- nüuk kell. Enélkül nem biztosít­hatjuk ezeréves hazánk fennmara­dását. A Vörös Keresztes gyűjtő hölgyek pedig zörgessenek minde­nütt, hiszen minden ajtónak meg kell nyílni, mert azok karácsonyáról van szó, akik kimondhatatlan szen­vedések között verekedtek érettünk az orosz harcmezőkon. Dr Treer István igen nagy hatást keltő és rendkívüli tetszéssel foga­dott megnyitó beszéde után. | Szongott Edvinné alispánné I az alábbiakkan számolt be a Vörös I Kereszt működéséről: D Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom