Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-11-07 / 84. szám
HIV. (Mm. bekötni, 1942 november 7. (Szómban 84. atn. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhÍT&t&l: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: ■gála évre • • • • 12 pengő || Féléére ••-•••• 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aserdán és izombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áréit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P* Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivéi, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm teljedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. Szenzációs szívműtét a szekszárdi közkórházban Boros Erzsébet 30 éves, elvált asszony, szekszárdi lakos, napszámosnő, november elsején este 7 órakor, öngyilkossági szándékból forgópisztollyal mellbelőtte magát. A mentők a szekszárdi közkórház sebészeti osztályára szállították be a sérültet és ott megállapították, hogy a golyó a szivbe hatolt és | csak sürgős műtéti beavatkozás • mentheti meg a beteget. A műtétet dr Novák Miklós egyetemi magántanár, sebészfőorvos végezte helybeli érzéstelenítésben. Sikerült a szivbe hatolt golyót eltávolítani és az általa okozott sebet összevarrni. A beteg a körülményekhez képest jól van és orvosai bíznak teljes felgyógyulásában. Hasonló sikeres szívműtétet Magyarországon tudomásunk szerint eddig csak két Ízben „végeztek. A szekszárdi tárás vitézi értekezlete Kétszeres zsold o harctéren | Vitéz lófő nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter — aki az orosz harctéren személyes érintkezésbe került az óriási területeket megszállva tartó és az első arcvonalon küzdő honvédséggel — úgy nyilatkozott, hogy a legmagasabb vezetésnek is fel kell vennie a kapcsolatot a honvéddel, aki puskával a kezében, vagy lövege mellett látja el nehéz és halálos bátorságot követelő szolgálatát. Legelsősorban a hírhedt orosz tél mostoha- ságával kell számolni. Az utak úgyszólván járhatatlanok és a távolságok óriásiak. így az utánpótlás természetesen fnehéz. Az élelem, a ruházat, a lőszer lassúbb tempóban jut a csapatokhoz. Elkövetünk mindent, a vezetőség a legkisebb eshetőségekkel is számolt, a nehézségeket legyőztük és minden szállítmány idejében a helyére érkezik. Majd igy folytatja a honvédelmi miniszter: — Már is intézkedés történt a hadisegély felemelésére. Ezt a kér* dést közmegelégedésre fogjuk elintézni. De rendezzük a nemzet egyik nagyon fontos problémáját, a hadiárvák, hadiözvegyek és hadirokkantak ügyét. A hadiárvák, hadiözvegyek, hadirokkantak sohasem fognak olyan helyzetbe jutni, hogy elhagyottaknak és veszteseknek érezzék magukat. Ők valamennyien óriási áldozatot hoztak, tehát áldozatos szeretettel áll melléjük az állam is. — Egyetlen künnharcoló honvéd hozzátartozója sem fog hiányt szenvedni az ellátásban. Éz azok, akiktől a háború azt követeli, hogy szerettei hősi halált halnak, a legmesszebbmenő gondoskodásban részesülnek ! — Azzal az elhatározással vettem búcsút katonáinktól, hogy jogos és indokolt kívánságaikat minden körülmények között teljesíteni fogjuk. Eqnek kapcsán már is közölhetem,[hogy honvédeink zsoldját a kétszeresére fogjuk felemelni. — Fájó pont, — mondotta a honvédelmi miniszter — a csomag- küldések korlátozása. De erre vonatkozólag is közölhetem, hogy a téli forgalomban biztosítva lesz a szabad csomagforgalom. Hetenként legalább egy száztengelyes vonat indul, hogy az anyaország küldeményei sürgősen kijussanak Orosz* országba. Vitéz Vendel István polgármester, | a központi járás vitézi hadnagya, j folyó hó 8-án (vasárnap) Szekszár- don járási vitézi értekezletet tart. Gyülekezés Szekszárdon, a városházán 8-án (vasárnap) reggel 8 óra 50 perckor. A vitézek testületileg, felekezetenkint isteni tiszteleten vesznek részt, mely után kb. 10 órakor kezdődik az értekezlet a városháza közgyűlési termében az alábbi tárgy»íme, a szép tavasz kiesett az ágból, Egy nemzedék halt ki az emberiségbe! (< (Arany: Ráchel siralma.) Oh, fiaidat sirató, megszaggatott szivü Ráchel, be örök, be rokon a Te jajongó siralmad a mi fájdalmunkkal 1 Mint kétségbeeséstől üve- gesedő szemed két megölt magzatodon, úgy függ bánatos tekintetünk az előttünk domboruló sirhantokon. Ezer zsarnok féltékeny Heródes vérengzése sem lehetett pusztitóbb, mint a népek mai és egy negyedszázad előtti küzdelme; a betlehemi poroszlók vasa ezredannyi sebet sem üthetett, mint amennyi tőr ebben az emberöltőben a mi szivünkbe fúródott... 4c Milyen szépen nyugszanak itt délibábos Nagyalföldnek, havas Tirolnak, bérces Tátrának, nyíres Gács- országnak, sziklás Boszniának, ko- lompszavas Erdélynek, sokkéményű Csehországnak, lágyhullámú Balatonnak, Észak ködös tengerének és azúregű Itáliának fiai, vitézei: Róma, Luther, Kálvin, Bizánc metropolitá- jának s a Próféta zöld zászlajának I sok-sok híve, — ellenséggel és egy- I sorozattal: 1. A járási vitézek vitézi hadnagya megnyitója. 2. Időszerű gazdasági kérdések. Előadás. Tartja Kovács Zoltán, a Mezőgazdasági Szakiskola igazgatója. 3. Zárt értekezleten vitézi érdekeket szolgáló rendelkezések ismertetése, időszerű ügyek tárgyalása. 4. A vármegyei vitézi székkapitány meghallgatja a vitézek kérelmeit. 5. Értekezlet után a vitézek a Hősök szobrához vonulnak. mással nem harcolva, — milyen békén egymás mellett, fenyőgallytól, száz virágtól, eggyé — közössé varázsolt, csendes, sötét sir! ágyban I... * Mennyien vagytok itt? Ötvenen, százan ? A halál-járvány nagy idején, amikor a legborzasztóbb aratógépek dolgoznak, mintha csak egy gyermek játéksarlójának műve lenne 1 De míg csapatkötelékeiknek csak egy'egy, — övéiknek talán az egyetlen t S mi úgy érezzük, mintha ebben az órában idesodorná össze az őszi szél mindazt a számtalan bús üzenetet, amit a rég elhagyott és soha viszont nem látott szülőföld és szülői ház küld errefelé; úgy rémlik, mintha az őszi alkony párás leheletében a mellünkre nehe- rednék mindaz a sok szivettépő sóhaj, el nem csókolt búcsúcsók, ami idevágyó sóhajok szárnyán röppen ide s a sirhalmok felett összeölelkezve felettük s felettünk mint egy barna, nehéz felhő lebeg. S nemcsak e kis sirvárost látjuk már, — szemünk előtt feltárul a zúgó, nyögő öt világrész minden komor, bömbölő csatatere, a jeltelen tömegsírok, melyek felett fülsiketítő bomba harsogja a requiemet: Dies irae, dies illa, facit mundum in favilla... ■* Nem tud vigasztalni az egyetemes gyász tudata, nem tompítja el háborgó fájdalmunkat a megtorlás energiája. Csak Ráchellel érezünk ma itt, akik itt szülők, testvérek, hitvesek, gyermekek vagy barátok vagyunk és borzadó tudnivágyással szegezzük szemünket észak és kelet felé, keresve képzeletben a sirt, amelyben benne tudjuk vagy amelytől féltjük azt, akit mennyköves útjára óvó aggódásunk s imánk kisér, jaj, úgy összeforrunk a fájdalomban tevéled, akinek fuldokolva hangzik ki panaszod Rámából: »Mi haszna, mi hasznai Nincs már nekem fiami S folyna bár helyettük bosszuló vérfolyam, Föl nem ébrednének: Azt a kis patakot, mely a szivet hajtja, Ha egyszer elapadt, ki nem pótolhatja Óceánja vérnek.. .< * De ne zavarja vigasztalan, önző kesergés sírotok nyugalmát, értünk meghalt, hős fiúk 1 Mi nem lázadozunk, nem tiltakozunk, nem magyarázunk, tervezünk és fenyegetünk, — csak fáj, nagyon fáj a szivünk. Halottak napján első sorban csak a halandóságot érző ember fiai vagyunk, akiknek nem büszkeségtől dagad, hanem erő, remény és vigaszért esd a keblünk. És ime, — az egyszerű, de komoly síremlék keresztje az Ég felé mutat 1 Oda emeljük szemünket mi is. Hogyan is tapadhatna szemünk csak a sirhoz, amely belül csak enyészetet és sötétséget rejt ? 1 Nem Nem ott vagytok már Ti sem! Te vetted őket magadhoz, Élet és Halál Ura, Istenei Cserébe a földi hazáért, amiért a legnagyobb adót, az életüket rótták le, a Te országodat adtad nekik. Óh, hiszen talán azért van e kesergés és busongás rajtunk, mert olyan nyugodt kizárólagossággal, olyan kényelmes végérvényességgel rendezkedtünk be e földi hazában, hogy a Mennyeiről csaknem el is feledkeztünk. Taníts meg, Jézus megértenünk, mit akarsz velünk, ha veszteséget és sebeket osztogatsz! Azt akarod, hogy vágyóbban, szomjasabban tapadjanak a szivek és elmék Hozzád és Igédhez. Azt akarod, hogy megértsük: a földi eszmék is lehetnek nemesek, nagyAhol a harc elpihent már 1... Gondolatok katonasirok felett. — Irta: Kozlay Kálmán. Egyes szám ára 12 fillér V \ T i
