Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-11-04 / 83. szám
Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ ült. ffltWnmi. járnám, 194Z november 4. (Szerda) ______83. atm. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden >serdán é. •aombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás Mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, tjlástkeresőknek 50 százalék engedmény. a magyar hazát, addig idehaza mindenkinek minden áldozatot meg kell hozni, hogy a hadbavonultak hozzátartozói semmiben szükséget ne szenvedjenek. Büszkeséggel töltik el szivünket a magyar honvédek vitézi tetteiről szóló híradások. Azonban mi, az itthonmaradottak csak úgy leszünk méltók a bolsevisták ellen küzdő véreinkhez, ha azok meggyőződnek róla, hogy véres áldozatvállalásuk nem volt hiábavaló, mert a lelki egységben, törhetetlen hazaszeretetben és egymás megbecsülésében összeforrott magyar társadalom tudja kötelességét a hősökkel és hozzátartozóikkal szemben. Szociális vonatkozások a népművelésben Szongott Edvin alispán, mint a a Tolnavármegyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottságnak elnöke, felhívást küldött valamennyi községi népművelési bizottságnak, útmutatásokat adott a mostani népművelési munkára. Az alispán rendelkezése többek között a következőket mondja: Múlt évi felhívásunkban kívánatosnak mondottuk a hatósági rendelkezések bő s részletes ismertetését, hogy módja legyen mindenkinek az időknek megfelelő magatartásra s lelkületében el ne szakadjon a nagy magyar közösségtől. Az elntult évadban minden előadási helyen Széchenyi* emlékünnepéllyel kezdődött a népművelési munka s az ő szelleme irányította az egész évad tevékenységét. A népművelési tevékenységben méginkább követnünk kell Széchenyi tanítását: „Egyesült erővel iparkodjunk azon, hogy Magyarországon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkül, fedél és szakismeretek nélkül és az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze*. Kívánatos tehát, hogy a népművelési tevékenység a legteljesebb összhangban legyen más jó- szándéku akciókkal s különösen a szociális intézkedések helyes megvalósítását segítse elő. Hisz régi megállapítás, hogy a sikeres népművelés előfeltétele a szociális gondozás s minden szociális tevékenység I előbb-utóbb a népművelésbe torkollik. Csak a szociális állam vál- hatik kulturáltammá. Felkérjük tehát a helyi népművelési bizottságpk tagjait s az előadókat, hogy a népművelési tevékenységüket a községi „munkaközösségek* figyelembevételével állapítsák meg s az idők szellemének megfelelően tevékenységük a lelkek megerősítését szolgálja. Ezt nem hangzatos szólamokkal, hanem az irodalom remekeinek ismertetésével érhetjük el leginkább. Évek óta s most is az uj népművelési évad elején több kötet könyvet küldtünk a népkönyvtárak részére. Ezek bármelyik kötete alkalmas anyagot ad megfelelő előadás tartására. Az előadók tehát előadásaikkal egy-egy kötet hépkönyvtári könyv ismertetésével kezdjék, illetve előadásuk tárgya legyen a könyvben foglaltak ismertetése, minél több alkalmas szemelvénnyel. Tudjuk, hogy az előadók tekintélyes hányada s a népművelési gondnokok közül is többen a leg- magasztosabb hazafias kötelességnek szolgálatában állanak s életükkel vérükkel biztosítjuk a magyar haza fennmaradását, teljes pótlásuk a népművelésben is lehetetlen, de a népművelés szünetelése is lehetetlen most, amikor „Megnehezült az idők viharos járása fölötted, óh haza 1“ Dr Pékár Mihály meghalt nek először adta tanujelét, amikor a párisi világkiállításon rá bízták a budapesti és kolozsvári egyetemek kiállításának megrendezését. 1914- ben a kultuszminisztérium egyetemi ügyosztályába került, majd a háborúban két évig az újpesti ötszáz ágyas hadikórházat vezette. Ezért kapta meg a II. osztályú Vörös- kereszt díszjelvényét a hadiékitmény- nyel. 1918-ban a pozsonyi Erzsébet egyetem létesítésekor, az első egyetemi tanárok között volt, akiket kineveztek. A kísérleti kórtan tanszékét kapta, ő szervezte meg az orvoskart s lett annak első dékánja. A csehek a megszálláskor hat hétre internálták. Pékár Mihály csodálatos szervezőereje akkor mutatkozott meg, amikor a fiatal egyetemet át kellett menteni először Budapestre, egy év alatt összes intézményeivel együtt. Majdx a Pécsre áttelepítés nagy munkáját végezte el. Hét évig volt dékán és két évig prodékán s ez alatt a kilenc év alatt három ízben vezette az átszervezés és áttelepítés hatalmas munkáját. 1922 óta tanára az élettannak. E mellett azonban Pékár sok egyebet is dolgozott. Budapesten például négy évig vezette a gazdasági hivatalt, hosszú ideig volt a klinikai bizottság elnöke, vezetője Pécsre való leköltözése óta a diákjóléti ügyeknek, a Nagy Lajos kollégiumnak, a mellett a nagy munkáság mellett, amelyet az orvostudományi irodalom területén kifejtett. Az egyetem és a város azzal rótta le iránta való háláját, hogy felsőházi tagjává választotta, illetőleg Pécs örökös bizottsági tagjává hívta meg azokért aZ el nem évülő érdemekért, amelyeket a pécsi egyetem körül szerzett. Pécs szerette Pékár Mihályt, ahogyan a professzor szerette ezt a mecsekalji várost minden tervével és minden tettével. Előfizetési díj: ■géaa évre . ... 12 pengő || Félérre Honvédeínk Büszke örömmel hallgattuk a rádióban a honvéd vezérkar jelentését, mely szerint az elmúlt hét folyamán az ellenség felderítő és légi tevékenysége a magyar hadsereg arcvonalán igen élénk volt. Gyalogságunk példásan működő zárótüzé- ben az ellenség minden vállalkozása összeomlott. Tüzérségünk igen jó eredménnyel lőtte az ellenség gyülekező helyeit és műszaki építményeit. Légvédelmi tüzérségünk több ellenséges bombázó köteléket szórt szét és összesen 14 gépet lőtt le. Rohamjárőreink néhány sikeres vállalkozást hajtottak végre saját veszteség nélkül A német hadijelentés ugyanakkor szintén megemlékezett a honvédvitézségről és közölte, hogy a Szovjetunió ellen folyó harcban az elmúlt napokban ^különösen kitűntek a magyar vadászrepülők. Október 30-án és 31-én a doni arcvonal felett légi harcban — részben sza- badvadászaton, részben védőkisé- retben — öt bolsevista repülőgépet lőttek le. A hadijelentésekkel kapcsolatos tájéhoztatás szerint szövetséges katonai körökben különös méltánylással szólnak a honvéd tüzérség értékes teljesítményeiről. E részben főként tűzvezetésének nagyfóku rugalmasságát és lőkiképzésének kiválóan érvényesülő szabatosságát emelik ki. Ezek a tulajdonságok biztosítják számára fölényes és kezdeményező helyzetét az ellenséges tüzérséggel szemben. Gyalogságunk egyes önként vállalkozó kisebb csoportjainak a járőr és romboló tevékenységben elért szép sikerei nemcsak a honvédség eleven szellemének, hanem annak is bizonyítékai, hogy a csapatok nagy gyakorlati érzékkel alkalmazzák eddig szerzett hadi tapasztalataikat minden kínálkozó alkalommal. Lélegzetvisszafojtva hallgatjuk ezeket a jelentéseket most, amikor élethalálküzdelmét vívja a nemzet fennmaradásáért és az európai civilizációért s mikor ennek a földrésznek szine-java hozza meg a legnagyobb áldozatát: a bőven kiömlő hősi vért. Felesleges a magyar társadalom előtt az áldozatvállalás e nagyszerűségeit külön hangsúlyozni, mert mindenkinek tudnia kell, hogy mire kötelez bennünket az a hivatás, amelyet ezer éven át büszkén vállalunk. Tisztában vagyunk vele, hogy a küzdelem, amelyre létünk érdekében vállalkoztunk, közös küzdelem, amelyből semmiféle jogcímen elmaradni nem lehet, de egyetlen becsületes magyar elmaradni nem is kíván. A minden kötelességét pontosan teljesítő Magyarország súlyos áldozatvállalásainak idején a magyar társadalom tisztában van azzal, hogy addig, amíg fiaink és testvéreink az orosz földön védik Tolna vármegyének a pécsi egyetemen tanult fiai és leányai meg- illetődéssel veszik tudomásul, hogy dr Pékár Mihály, egyetemi profesz- szor, az ifjúság mindig megértő atyai barátja, az egyetem nagy koncepciójú tudós szervezője, a kitűnő közéleti férfiú, a diákjóléti ügyek melegszívű vezetője csütörtökön hosszas betegeskedés után meghalt. A nagynevű orvosprofesszort a pécsi egyetem a saját halottjának tekintette és e hó 3-án Pécs város közönsége és az egyetemi ifjúság impozáns részvétével kedden délelőtt temették az egyetem csarnokából. A temetési szertartást Kapy Béla, a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke végezte. Pékár Mihály professzor, az élettan ny. rendes tanára 1871-ben született Aradon. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetem orvoskarán szerzett diplomát. Huszonhat éves korában már adjunktusa volt az élettani intézetnek s magántanárságot szerzett. 1900* ban szervezőképességéPekár professzor körülbelül három év óta betegeskedett. Közbe- közbe sikerült a gondos orvosi ápolásnak és kezelésnek megerősíteni a legyengült szervezetet, de az előrehaladott kor nem bírt megküzdeni a betegséggel s visszaesés következett. Az utóbbi hetekben már teljesen elgyengült. Betegágyánál sűrűn kereste fel az egyetem tanári kara, közöttük különösen legrégibb hive és barátja Gorka Sándor professzor, valamint az ő jószivü támogatásával végzett sok fiatal orvos. Egyes szám ára 12 fillér
