Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-10-31 / 82. szám
TOLNAMEŰYQ UJSlfi 1942 október 31. Uradalmak, gazdaságok! 482 Heremagvak aranka men tesitése és bértisztitása (lóheremag, lucernamag, fehérheremag, biborheremag stb ) az állami fehér bárcás ólomzárolt minőségre, tökéletes eredménnyel és teljes szavatossággal az ÄrMinzttisl szövetkezeinél, Kaposvárott, Telefon: 184 a vasúttal szemben. Telefon: 184 Újonnan felszerelt 1942 typusu, tökéletes teljesitőképességü elektromágneses rendszerű gépeinken maximális tisztasági minimális épmagveszteséggel! Előjegyzéseket elfogadunk 1 Heremagvakat veszünk ! Egy könnyet mindég lehet talál« a szivünk fenekén, ami kikivánko zik a napfényre valami okból. Most nagyon sok ez a könny: a halál korszakát éljük. A béke temetői, a háború temetői népesednek s mennél tovább tart a világ uj erőinek nagy mérkőzése, annál több áldozatot követel a végső kibontakozás. Az elmúlás gondolatában földön és földi életen túl viharzó örök igazságokat keresni nem uj. A halál, az elmúlás váltotta ki a vallás legszebb eszméit. Az enyészetben fel- tárhatatlannak tetsző titkok előtt az ember érdeklődve állt meg. Tudni, érteni akarta és akarja a túlvilág életét, mint amely lényéhez tartozik, de meg vigasztalást is kívánt meríteni a halálban megnyilvánuló mérhetetlen veszteségekkel szemben. A halállal a mai napig úgy fejezte be az emberiség vitáját, hogy az elkerülhetetlen és csakis a megváltás által válik érthetővé. Odaírja a porló szivekre Jézus üzenetét: »Én vagyok a feltámadás és az élet.“ Ez azonban csak akkor megnyugtató, csak akkor jelent vigasztaló erőt, ha az ember meg tudja tagadni ember voltát, több lesz, mint közönséges földi lény: Isten gyermekévé alakul. Ez az, amire nincs ereje. Minden vesztes vigaszt, megnyugvást szeretne találni, de nem tud. Minden részvéttel bíró szeretne vigasztalni, de igazán, vigasztalni képtelen. Rájövünk arra, hogy a haldokló vergődésében senki semmiféle szerepet nem vállalhat, ez kizárólag annak ügye, akire ráesik az elmúlás árnyéka. Mint ahogy a magunk utolsó pillanatai csak ránk tártoznak. De a vesztes bánkódása, szomorúsága is kívül van képességeink hatáskörén — senki leikéről, kétségbeesett szivéről semmit le nem vehetünk. A vesztes szivében játszódik le a fájdalom kínja és az enyhülés áldása. Ennek a gyógyulásnak, ennek az enyhülésnek isteni eszköze a könny. Több, mint földi erő van a könnyben. Sokszor a legnagyobb földi hatalom. Benne, vele Isten akarja magához közelebb hozni azt, aki hullatja. Jézus sir Lázár sírja mellett. Idegen számára Lázár, Csak barátja, se testvére, se közeli, vagy távoli rokona. Mégis megsiratja. „Imé, mennyire szerette őt“, T- mondják, akik látják, hogy sír. A könny a szeretet legisteníbb bizonyítéka. Sírni sose szégyen. Sírni lélekemelő és • megnyugtató; Az embed élet dísze a kötiny; Aki sírni tud, az nem yigasztalhatíitiaíi.- í4atonáknapjén-s€)k“'ké«kii!cscr- lódik össze, sok szem nedvesedik meg. Az élet lelke az ima ima lelke a könny. Messze kelet képzeletben látott hősi sirhalmai alatt megnyugovókért éppúgy omlik, Megnyílt Szekszárdon, Rákóczi-utca 11. szám (Mátyás király-utca sarok) alatt Seleznik István kárpitos mester bútorüzleteHálók, kombinált szobák, ebédlők, rekámierek, fotelek, fotelágyak, sezlongok, matracok stb. és mindennemű lakásberendezési cikkek állandóan raktáron. Telefon 26-23. Telefon 26-23. mint az itthoniakért. — Apák, hű gyermekek, kedves testvérek elvesztéséért halottak napján záporozza is be arcunkat 1 Isten szárnyakat ad és adjon is minden kihulló könnynek, vigye a föld mélyében nyugvó után, porladjon el vele együtt, vigye fel az égbe Isten elé, ragyogjon az örökkévalóság trónján s adja az enyhülés balzsamát a vesztesnek minden veszteségért! A legdrágábbért, a legkedvesebbért, a legfeledhetetlenebbért 1 Újabb betegápolási tanfolyam Szekszárdon A Magyar Vöröskereszt Egylet november hó 10-i kezdettel házi betegápolási, majd folytatólagosan önkéntes ápolónői tanfolyamot tart. Az önkéntes ápolónői oklevél feljogosít háború esetén valamely hazai katonakórházban vagy a hadműveleti területek valamely kórházában való szolgálattételre, a katonaság által megállapított fizetési feltétek szerint. Béke idején azonban a Vöröskereszt Egylet ezeket az okleveleket visszavonja és nem ismeri el béke idejére is érvényeseknek. A tanfolyam hat hétig, házi betegápolással együtt k|ét hónapig tart. Jelentkezni lehet Szekszárdon, Fürdőház-utca 4/b szám alatt, minden délután 2—4 óra között. Gazdagyiilés Tengelicen Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara a Tolna vármegyei Gazdasági Egyesület Növénytermelési Szakosztályával karöltve tartotta f. hó 25-én Tengelicen, az 1942. évi tengeri- és burgonya-versenyterme- lés beszámoló gyűlését terménybemutatóval egybekapcsolva a Kultur- házban nagy érdeklődés mellett. A mezőgazdaság szempontjából nagyjelentőségű esemény alkalmából ott láttuk Tengelic község egész vezető intelligenciáját, továbbá Kaj- dacs és Mözs valamennyi ezüst- kalászos gazdáját. Az ügy iránt való érdeklődés élénkségére jellemző, hogy a környékből az alább felsorolt notabilitások jelentek meg a várakozáson felöl jól sikerült tengellcl gazdagy ülésen: dr Bernáth Béla kormányfőtanácsos, földbirtokos és családja, Bernrieder Józsefné, dr Csapó Dániel gazdasági főtanácsos, földbirtokos és neje, dr Csapó György, báró Fiáth Tibor felsőházi tag, földbirtokos, báró Fiáth Géza, id. és ifj. dr Gözsy Tibor földbirtokosok, Gilicze Sándor kaj- dacsi ref. esperes, Jaszmann András bátaszéki főjegyző, báró Jeszenszky József földbirtokos, dr Klein Antal országgyűlési képviselő, földbirtokos, Melke Lajos kajdacsi plébános, Michéli Mihály gazdasági tanácsos, Tolna vármegye országgyűlési pótképviselője, Polgár István járási főszolgabíró, id. és ifj. báró Schell Józsefné, Szongott Edvin vármegyei alispán és neje, dr Sztankovánszky Tibor földbirtokos, Tolnay-Knefély iJdön földbirtokos, Wolff Antal földbirtokos, a TTSz vezérigazgatója, gróf Worácziczky . Jáhosné föídbír- íokOSi. ^ Vártnegyei Gazdásági Egyesület tisztviselőit Krdmhter Troriitirárkép^ A megjelent közönség tíag^iéi® deklődéssel tekintette meg a nagy gonddal összeállított terménykiálli- tást, majd a Himnusz eléneklésével megkezdődött a gazdagyülés. A Kulturház nagytermét zsúfolásig megtöltő mintegy 300 főnyi érdeklő igen érdekes beszámolónak volt a tanúja. Báró Schell József, a Vármegyei Gazdasági Egyesület Növénytermelési Szakosztályának elnöke megnyitójában reá mutat a szakosztály folyó évi munkásságára, továbbá megemlékezik azokról, kiknek az idei versenytermelés irányításában és vezetésében tevékeny részük volt. Ezután Sebestyén Ferenc tengelici ezüstkalászos gazda a burgonya, Csuka István mözsí ezüstkalászos gazda pedig a tengeri versenytermelés folyó évi eredményeit ismertette. Előadásukban mindetten kiemelték ezen versenytermelésnek a mai viszonyok közötti fontosságát és a belső front kiépítésének szükségességét. Továbbiakban a tengelici állami elemi népiskola tanulóinak kis színdarabja következett, amely a Bajtársi Szolgálatot elmélyíteni akarván, hangsúlyozta még a kisbajtársak szövetségének a megalakítását, hogy ezáltal a felnőtteket is buzdítsa a belső front kiépítésére. Patai István ezüstkalászos gazda a konyhakerti növények szántóföldi termeléséről tartott igen értékes és nagy átlátásáról tanúskodó előadást, kiemelve, milyen nagy szerepe van a konyhakerti térriiényeknek a honvédség, a közellátás szempontjából, annak figyelembe vételével, hogy a gazdának jelentős, hasznot biztosit, külpjiQsen. ha a "magíerrh^éstf,^ J SzrengyeV^levéjazifSKarohfr- I Ezután f* előadó édesapa, a2 köziéjt | ín^ekele j barázdák bärtralr arcú népe“ cimü költeményét szavalta vitéz Horváth István levente. Lehel Ferenc tengelici ev. lelkész a méznád termesztéséről tartott ezután igen érdekes előadást, reá mutatva a méznádnak különösen a mai viszonyok közötti nagy jelentőségére. Michéli Mihály gazdasági tanácsos, a TTSz országos hirü elnöke értékes előadásában hangsúlyozottan kiemelte a szövetkezeti gondolat fontosságát, különösen a Tolnamegyei Tejszövetkezeteknek országszerte való propagálását és kiépítését. Megragadó volt az az elhivatottság, amellyel ezt az eszmét hirdette és az a meggyőződés, amely ebből felénk sugárzott. Kántor József kajdacsi ezüstkalászos gazda előadásában az ezüst- kalászos gazdák összefogását és agrár érdekeik megvédését hangoztatta. Tolnay-Knefély Ödön földbirtokos zárószavai fejezték be a gyűlést. Ezután báró Fiáth Tibor felsőházi tag, a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke felkérésére báró Schell Józsefné kiosztotta úgy az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara, mint a Vármegyei Gazdasági Egyesület értékes dijait a folyó évi verseny termelésben legjobb eredményeket eiért kisgazdák között. Nem volna teljes a beszámolónk, ha ezzel a gazdagyüléssel, termelési, verseny beszámolóval és terménybemutatóval kapcsolatban meg nem emlékeznénk a rendezés kiválóságáról, amely bár6 Schell József szakosztály- elnök, Ráner László mezőgazdasági kamarai intéző, Madary Gyula tengelici és Schaadt György mözsi tanítók fáradozásának az eredménye. Mindezekből azt a tapasztalatot meríthetjük, hogy a gazdatársadalom is megérett a szervezésre, csak legyenek megfelelő vezetői és szellemi irányítói. Ezzel a gazdag élménnyel távozott mindenki Tengelyről és a gazdák azzal a benyomással mentek haza, hogy ezen az utón kell haladni tovább előre az uj európai jobb jövő felé. Kuruzsló cigányok Több kézségből érkezett feljelentés a kir. ügyéséghez, hogy cigány- nők hiszékeny falusi nőkét tévedésbe ejtették azzal, hogy jövendőt mondanak s ezen a címen pénzt és ruhaneműt csaltak ki tőlük. Egy ilyen veszedelmes csalót fogott el az őcsényi m. kir. csendőr- őrs Batánovics Mária személyében, mert őcsényben és környékén több hiszékeny nőt becsapott azzal, hogy jósolni tud, egy másiknak férjet varázsol, s ezektől nagyobb ősz- szegü pénzt, ékszert és ruhaneműt csalt ki. — A Szekszárdi kir.vrtoíH vényszék . ezért B atánovics Máriát t é\tj ^tpnré^„ ,^íé^?K)Ít. vadházastársát. Pápai István vándor^ köszörűst 2 hónapi fogházbüntetésre ítélte. HALOTTAK NAPJA Irta: JÁNOSI GYÖRGY
