Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-10-31 / 82. szám
nil Mitam. BZ. SZADI. SnkatnL 1942 október 31. (Szombat) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 B|éu érre Előfizetési díj: 12 peng« || Félém 6 peagl Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden merdán ét uombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető ■■ P 'P közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árnli Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. xJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. HalottMi gondolatok Dr magyarász Ferenc O. Cist. Mikor Sz. Bernát apátur és egy- háztanitó az elköltözött lelkekről s a tisztítótűzről beszél, megjegyzi, hogy szavát nem megfélemlítésnek, hanem oktatásnak szánja. Non ad destructionem, séd ad instructionem. (Serm. de div. XLII.) Mert a keresztény hitnek az a cikkelye, hogy a másvilágra elszólitott lelkek velünk egyesülve maradnak az imádság közösségében, melynek kötelékét a halál sem tépheti széjjel, hogy a megholt hívekért fölajánlhatjuk jócselekedeteink érdemeit: ez a leg- hathatósabb vigasztalás az ő sirjuk szélén, ez az igazi megnyugvás a változhatatlan emberi végzetben, ez * az egyetlen magasabbrendü eszme, mely az embert a többi teremtmény mulandósági törvénye fölé emeli. Erről az eszméről mondja Chateaubriand, a hires francia bölcselő-iró: „A kereszténység kiemelte a sir mélyéből az összes erkölcsi tanulságokat." (Génié du Christiánisme, III. 6.) Ezek a tanulságok nincsenek alávetve a múlandóság törvényének. Az enyészet mindent legyőz, csak a saját szavát nem. A nagy des- tructio, melynek áldozatul esik minden, amit emberész és emberkéz alkotott, egy nagy instructiót is foglal magában, melyet érdemes a halottak- esti hangulatban, az őszi avar szőnyegén járva, a temető gyertyáinak imbolygó fényében megszívlelni. Nagy a destructio, nem is kell mondanom. Egy soha nem látott,1 soha el nem képzelt, arányaiban, eszközeiben, kiterjedésében, pusztító hatásaiban páratlan és kiszámíthatatlan világháború fergetege söpri végig az egész emberiséget s az a néhány ország, amelynek sikerült idáig megőriznie semlegességét, csak apró sziget a nagy, véres óceánban. S hogy mikor lesz vége s milyen lesz a vég: nincs ember, aki megmondhatná. De megvan az instructio is, a nagy világégésnek, ezrek és ezrek naponként, sőt óránként megújuló Halottak estéjének is megvan a tanulsága. Nem is egy a tanulsága. Az első a létért való örök küzdelem. Magának a természetnek is a harc az életeleme s ez alól a törvény alól az ember sem kivétel. Katonasor az ember élete a földön, mondotta már Jób pátriárka. (7., 1.) Legyünk tehát elkészülve arra, hogy „pro aris et focis", oltárainkért és tűzhelyeinkért, mint Rómában mondták, nekünk és minden következő nemzedéknek is küzdenünk kell. S ha majd, adja Isten, hamarosan és hosszú időre, el is ül a tűzhelyeinkért való harc oltárainkért, vagyis eszméinkért és eszményeinkért, meggyőződésünkért, hitünkért s annak szabad vallásáért, nemzetiségünkért és nyelvünkért, magyar műveltségünkért, magyar és keresztény iskoláinkért, magyar ifjúságunk vallásos neveléséért, nemzeti hagyományainkért, történelmi múltúnk hamisítatlan igazságáért és alkotmányunk sérthetetlenségéért mindig kell majd harcot vívnunk és csak az ég a megmondhatója annak, hogy a külső vagy a belső ellenségek lesznek-e számosabbak és ádázabbak. A másik instructio, hogy minden harcban szükség van ugyan szövetségesekre. de aki csak szövetségeseire támaszkodik, előre elveszett. A magunk erejének öntudatát ápol- | juk tehát magunkban, nem elbiza- | kodva, csak bizakodva, Istenben és magunkban. „Auf Gott vertrau, und um dich hau“ — mondták valaha a Landsknechtek. A harmadik instructio az örök tanulság: csak az összetartásban van az erő. Ezt az ősi és természetes tanulságot tanulja meg a magyar ember a legnehezebben. A magyar közéletbe a légiriadó szirénájánál is élesebben és ijesztőbben süvít bele a pártviszálynak hangja, melyet a nagy és közős veszély sem tud elnémítani. Ó miért, hogy csak a romok fölött talál a magyar a magyarra ? Miért kell mindig akkora szakadéknak lennie köztünk, 1 hogy a kezünk akkor sem ér át rajta, ha ki is nyújtanánk? Ez a tanulság visszaringat bennünket a Halottak-estéjének hangulatába. v De ne engedjük, hogy ez a hangulat kiölje lelkűnkből a reménységet : nekünk a sir is csak átmenet s a temető nem kietlen ugar, ; hanem egy szebb jövendőnek virágoskertje és termőföldje. A paksi és bátaszékl plébánosok emléke a Pécsegyházmegyei Missziós Egyesület közgyűlésén Kedden tartotta a Pécsegyház- megyei Papok Missziós Egyesülete közgyűlését Pécsett, a papnevelőintézet dísztermében, amelyen megjelent dr Virág Ferenc pápai trón- álló, pécsi megyéspüspök, az egyesület fővédője és vele együtt a káptalan több tagja. Koch Ede prelátuskanonok, elnök megnyitójában megható szavakkal emlékezett meg az elmúlt missziós esztendő pécsegyházmegyei nagy halottjairól: Braun István paksi apátple- bános, egyesületi alelnőkről és dr Hauser Imre bátaszéki esperesplebánosról. az Országos Missziós Konferencia elnökéről, akik hosszú évtizedek alatt a népmisszió szent ügyének apostoli buz- galmu, fáradhatatlan munkásai, sőt országos viszonylatban is irányítói voltak. Életüket és munkásságukat követendő példaképül állította oda a missziós atyák elé, akiknek hasonlóképpen az önképzésben és a papi életszentségre való törekvésben megállni nem szabad, ha felelősségteljes, fontos munkaterüket eredményeket váró módon akarják betölteni. Egyben búcsút is vett az Egyesülettől, amelynek elnöki tisztet tíz év óta töltötte be és bejelentette, hogy a megyésfőpásztor most saját kérelmére ezen tisztsége alól felmentette és utódjául Komócsy István prelátuskanonokot nevezte ki. A közgyűlés lelkes szeretettel köszöntötte az uj elnököt, aki 1899— 1927-ig volt az Egyesület ügyvezető titkára és igy közel háromévtizedes missziós múltra tekinthet vissza. Bencze Ernő szigetvári esperes- plebános titkári jelentése szerint a pécsegyházmegyei világi missziósok Dunaszekcsőn, Szekszárd-újvárosban, Gyürüfűn, Ibafán, Nemeskéren, Kistápépusztán, ócsárdon, Püspök- szenterzsébeten, Páriban, Kakasdor, Ladományban, Sásdon, Zombán, Boldogasszonyfán és Almamelléken tartottak legtöbb esetben 6—8 napos népmissziót. Egy-két hely leszámításával, majdnek százszalékos eredménnyel. A működő missziós atyák száma 48. Végül a missziós év krónikája nyomán lelkes szavakkal emlékezett meg a jelentés a megy ésfő pásztor pák, úgy is mint Fő- missziósatyának jubileumáról. A titkári jelentés után a közgyűlés a szeretett Főmissziós Atyát meleg ovációban részesítette. Fejes Károly rácvárosi tanfelügyelő, plébános pénztárosi jelentése után dr Virág Ferenc fővédö szólt hozzá a kögyűlés anyagához. — Az a nagy veszteségérzés feletti szomorúság — mondotta a Főpásztor — ami két oszlopos vezetőtagunk : Braun apát és dr Hauser esperes haldiával aggodalommal tölti el telkemet, enyhül akkor, amikor örömmel látom, hogy az isteni Gondviselés a nagy elődök helyét mindenkor lelkes utódokkal pótolja. Amiként nem tudom kellőképpen értékelni azt a kitűnő missziós munkát, amelyet egy évtizeden át Koch Ede prelátus irányítása fejtett ki, éppenolyan bizalommal teszem le az Egyesület jövendő működését Komócsy István prelátus kezeibe és meggyőződésem, hogy a missziós tevékenység csak fokozódni és fejlődni fog a jövendőben. Dolgozzunk és fáradozzunk és ha a mostani nehéz idők látszólag nem is kedveznek a missziós munkának, annál nagyobb buzgalommal kell az akadályokat elhárítva és minden energiát latba vetve továbbverejtékezni. A nap akkor is süt, ha szikla, vagy sürü erdő áll útjában, a sziklára is rásugároz és az erdő sűrűjébe is behatol fénye. Ha nehéz is a lelkek talaja most, az isteni kegyelem képes rávilágítani a kemény lelkekre és behatolni a legridegebb lelkek redőibe is. Ne csüggedjünk és imádkozzunk. Az elért eredmények felett legteljesebb főpásztori elismerésemet fejezem ki és készséggel adom főpásztori áldásomat az Egyesület minden tagjára és jövő, nemes munkálkodására. Közgyűlés után a választmány Komócsy István prelátus elnöklete alatt gyűlést tartott, amelynek keretében Braun István helyébe Iselstőger Lajos olaszi esperesplebánost választotta meg alelnöknek és letárgyalta az egyesület beléletét érintő legsürgősebb ügyeket. Ezzel a közgyűlés, melyen vármegyénk sok kiváló papja is megjelent, véget ért. Egyes szám ára 12 fillér
