Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-10-24 / 80. szám

HIV. tvfolmm. 80 sztm. TOLMMEGVEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP tetolini. 1942 otlOfter 24. (Szomaut) Szerkesztőség és kiadóhiY&tal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési dij: Bgéla évre • • ■ • 12 pengő || Félévre ••••*• 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden uerdán és tBombelon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetéséit éréit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy has&bmm 10 fillér.. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegelt mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. xJíástkeresőknék 50 százalék engedmény. Miniszteri beszédek Vasárnap folyamán több fontos politikai nyilatkozat hangzott el. Kállay Miklós miniszterelnök Ung- váron, Varga Jözsef iparügyi mi" niszter és Szász Lajos közélelme­zési miniszter Szatmárnémetiben* Ullein-Reviczky Antal rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter Győrött beszélt. Kállay miniszterelnök Ungváron az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga közgyűlésén a szentistváni gon­dolattal foglalkozott. Kifejtette, hogy a szentistváni gondolat elválasztha­tatlan, mindörökre való egymásra­utaltságát jelenti azoknak a népek­nek,, amelyeket a sors u Kárpátok medencéjébe hozott. Még Trianon­ban sem tudták megfojtani az örök magyar szellemet és a történelmi erőknek ésak kis fuvallata kellett ahhoz,: hogy a magyarság újból el­foglalja a tőrénelem által neki sza­bott helyét. :i Utalt a miniszterelnök a magyar­ság és a ruszinság közős harcaira* arra, hogy a magyar fajtának sok hibája között nagy gyengesége, de egyben legszentebb tulajdonsága, hogy szereti embertársait és azokat a népeket* amelyekkel együtt él. Ez a szeretet a többi nép számára tel­jes egyenjogúságot jelent politikai, gazdasági és kulturális vonatkozás­ban* de egyforma kötelességet is a nemzeti hűség, a lelki összeolva­dás és a bizalom terén. Elmondotta ezután a miniszter- elnök, hogy mi magyarok voltunk megindítói és első harcosai az Európában ma uralkodó keresztény és nemzeti gondolatnak. Ha koráb­ban szenvedtünk ezért, ma el kell várnunk, hogy ennek a gondolat­nak kialakuló jövőjében első hely jár nekünk. Mint egy csepp, egye­dül állottunk a múltban a európai demokrácia, szabadkőművesség és zsidóság tengerében. — A magyar igazságot európai igazsággá tették szövetségeseink és a múlt szá­munkra a kezdeményezést jelenti* amelyet mindenkinek el kell is­merni. Szatmárnémetiben Varga József iparügyi miniszter Szász Lajos köz- élelmezési miniszter kíséretében, résztvett a szatmári MÉP értekezle­tén és a szatmári iparosotthon fel­avatásán. A MÉP értekezletén Szász Lajos hangoztatta, hogy mauern hatalmi túlsúlyért, hanem a hitért, nemzeti érzésért és fajtánkért harcolunk. A mai helyzetnek >iem lehetnek vám­szedői, sénkinek sem áll jogában a háborúban fneggazdagodni, de egy hittel, egy akarattal kell haladni előre. Az Iparos Otthon felavató ünnep­ségén Varga József iparügyi minisz­ter avató ünnepi beszédében han­goztatta, hogy a kormány mindent megtesz a hadbavonultak üzemei­nek fenntartására, de a társadalom­nak is teljes erővel támogatni kell az itthonmaradottakat. A budapesti nemzetközi konferenciával toglal­kozva kiemelte* hogy talán egy or­szágban sem olyan szeretetteljes a képműiparosság felkarolása, mint éppen Magyarországon. Megvalósí­tani kívánom- minden iparos régi vágyát: a kisiparosok és kiskeres­kedők öregségi és balesetbiztosítá­sát, mert szociális szempontból meg­engedhetetlen, hogy egy hosszú élet becsületes munkája után aggoda­lommal nézzen a kisember a nyo­morúság napjai elé, ha baleset, vagy öregség kicsavarja kezéből a Szerszámot. Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Az új közellátásügyi miniszter Előző számban röviden már meg­írtuk, hogy az államtő dr Szász Lajos pénzügyi államtitkárt nevezte ki közellátásügyi miniszterré. Az Az uj miniszter életrajza adatai a következők : Szász Lajos 1888-ban született Szatmárnémetibe, református, nős, három fiúgyermek apja, egyetemi magántanár. Három fia közül kettő katonai szolgálatot teljesít, a har­madik fiú pedig, aki éveken ke­resztül a budapesti pénzügyigazga­tóságon teljesített szolgálatot, je­lenleg a Közigazgatási Bíróság titkára és kiváló adószakértő. Az uj miniszter középiskoláit a szatmárnémeti református főgimná­ziumban végezte, jogi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter | Tudományegyetemen végezte él, itt szerezte meg a jogi és álamtudo­mányi doktori oklevelet. Állami szolgálatát Beregszászon kezdte meg* innen került Budapestre a pénzügy- ministériumba, ahol több osztályon működött. 1937 nyarán nevezték ki a pénzügyminisztérium adminisztra- tiv államtitkárává. 1939-ben fellépett képviselőnek. Kecskeméten nyert mandátumot és azóta politikai ál­lamtitkára a minisztériumnak és helyettese Reményi-Schneller Lajos gazdasági csucsminiszternek és pénzügyminiszternek. Szász Lajos egyik legkitűnőbb ismerője a költ­ségvetési és zárszámadási jognak, amelynek tudományos irodalmát sok tanulmánnyal és értekezéssel { | gazdagította. I a Magyar Tűzharcos Szövetség győri csoportjának disztáborozásán szólott a tűzharcosok kötelességei­ről A megszállás nehéz idejére utalva mutatta ki, mit jelent a hazát elveszíteni. Hangoztatta* hogy Ma­gyarország ma nem áll egyedül* barátaink és szövetségeseink van­nak. Bízunk bennük, de gondoljunk arra is, hogy a magyar hazát min­den körülmények között megvéd- jük. Honvédségünk meg fog küz­deni a külső ellenséggel, de a belső ellenséggel a magyar társadalom-1 nak kell leszámolnia. Rengeteg cikket itt, nagyobb munkája: A magyar állam szám­vitele, vaskos kötet, mely szak- és^ tudományos körökben igen nagy elismerést váltott ki. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen a költségvetési és zárszámadási jog* egyetemi magántanára. Kiváló ér­demeiért több kitüntetésben része­sült és 1941-ben lett titkos tanácsos^ Ma Magyarország egyik legkivá­lóbb gazdaságpolitikusa, aki a gaz­dasági és állami élet minden egyes kérdésének kiváló szakértője. Közellátási problémákkal mint* pénzügyi államtitkár állandóan fog­lalkozott és miniszteri működése elé, pártállásra való tekintet nélkül’ igen nagy bizalommal tekint minden magyar. ;; A hűségmozsalom kulturdélutánja Bonyhádira A tolnamegyei völgység*! járás­ból indult ki az a ma már országos méreteket öltő mozgalom, amelynek célja egy táborba tömöriteni, báto­rítani és minden vonatkozásban erkölcsi támogatásban részesíteni azt a hazai németajkú lakosságot, mely őseihez híven — híven meg­őrizte és minden körülmények kö­zött meg akarja őrizni a jövőben is a magyar Hazához való ragaszko­dását éá hűségét. Folyó hó 18-án, vasárnap, a hű­ségmozgalom völgységi járási ve­zetősége kulturdélutánt tartott a Bonyhádi Katolikus Kör összes helyiségeiben. A termeket zsúfo­lásig megtöltötte a járás minden részéből összegyűlt hazafias svábság \ és vele együttérző lelkes közönség. | A termekből már kiszorult sok százra menő közönség a kerthelyi­ségben megafonon hallgatta a mű­sorszámokat. A Himnusz eléneklése után dr Perczel Béla ny. főispán, a hűség- mozgalom legfőbb irányítója tartotta megnyitó beszédét, melyben min­denekelőtt meleg szeretettel emlé­kezett meg a magyar honvédségről s kegyelettel adózott a honvédség hősi halottainak, így elsősorban a Hazáért hősi halált halt Kormányzó- helyettes Ur dicső emlékének. Klasszikus tömörséggel és ékessző- lássál vázolta a hűségmozgalom keletkezését és céltüzéseit és öröm­mel állapította meg, hogy ez a mozgalom ma már messze tulha- ladta a völgységi járás, sőt a | megye határait is. Rámutatott arra* mily nemes és szép erény a haza- szeretet és a Hazához való hűség, s menyire megbecsülendő, ha ne­héz időkben idegenajkuak részéről nyilvánul az meg. A szűnni nem akaró taps és él? jenzés után vitéz Zerinváry János gimnáziumi igazgató adta elő mű­vészi tökéletességgel és brilliáns technikával Liszt II. magyar rap­szódiáját, melynek előadása előtt röviden ismertette Liszt Ferencnek a Hazához való hűségét. A nagy művész leveleiből vett idézetekkel bizonyította, hogy a nagy mester mindig magyarnak vallotta magát és ezt az országot tekintette mindig hazájának. A művészi zongoraszám után Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom