Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-22 / 63. szám
2 TOLNAMEGYEI DJS ÁG 1942 augusztus 22. JOO ÉS HEVESI Textiláru nagykereskedés Csak yisionteladóknali Férfi szövetek, zeugok, bélésáruk * . ... uSl. Női, férfi és gyermek Agy- és asztalterítők kötöttáruk kaphatók Szekszúrd, csokonay u. 9 5eflfni kendik Telefon 1 22-85 Női szövetek, flokonok, selymek, fehérnemű anyagok, zsebkendők, ingek, kombinék Magyarok tündöklő csillaga Dr lagyarász Ferenc O. Cist. Ugyan melyikén e szavaknak volt a hangsúly, mikór eleink ajakéról főicsendült az ősi Sz. István ének ? Bizonyára a „tündöklő csiIlag“-on, hiszen a logika szabályai szerint is a jelző mindig hangsúlyosabb a jelzett szónál. A magyar szem az Isten szentjeinek egén mindig ragyogóbbnak látta első szent királyának csillagát, hiszen annak fényénél találta meg az utat a pogányság sötétségéből a kereszténység világosságához, a harci kalandok véres szenvedélyétől és a nemcsak Európára, de magára a magyar népre is vészes nyughatatlanságából a keresztény társadalmi rendhez, felebaráti sze- retethez és békés kultúrához. Tündöklő csillag volt Szent István, mert miként a csillagászat tanitása szerint egynémely csillag oly messze van tőlünk, hogy ha bármilyen világűrbeli katasztrófa következtében a csillag el is pusztulna, fényét még évszázadok múltán is látnók: szint- igy Szent Istvánnak halála után is mindmainapiglan látjuk az ő törvényhozó és alkotmányos alkotásainak fényét, s e fény megtanít bennünket arra is, hogy országunk ezredéves fönnmaradását is éppen Sz. István apostoli, tőrvény- és alkotmányszerző, országalapitó tévé* kenységének köszönhetjük. Ezt érezte minden idők magyarsága, ezért nem győz hálálkodni Sz. László király óta, ezeknek az alkotásoknak hálás elismerése találta meg beszédes szimbólumát a Szent Jobban s annak évenkénti nagy ünnepében. Magyarok tündöklő csillaga.... Ma azonban a szöveg és a dallam megmaradt, de a hangsúly megváltozott: átment a „magyaroku szóra. Mert olyan világot élünk, melyben egyre jobban ki kell hangsúlyoznunk, hogy Szent István ünnepe magyar ünnep, melyet a magyarnak éppen azért kell megülnie, mert Szent István magyar volt és mi magyarok is magyarok akarunk maradni. Ne áltassuk magunkat, ne hunyjuk be szemünket a közelgő felhők elől, ne akarjunk csak csillagot látni j ott, hol már szinte lehetetlen bele I nem botlanunk az éjszaka bolygó lidércfényeibe. Ezek elásott kincseket ígérnek a hiszékeny, babonás embereknek, de az okos tudja, hogy á pudvának a termékei. Ki hitte volna, valaha, hogy Sz. István ünnepén arra kelljen kérnünk országunk istápját, legyen gondja rá, hogy magyarok maradhassunk, hogy el ne vitassák tőlünk azt a hazát, melyet őseink vérrel szereztek s megfogyva bár, de törve nem, meg is tudtak őrizni ? Ki hitte volna, hogy a magyar országgyűlés palotájába a történelem cselédlépcsőjén, a békebontó, idegen eredetű és célzatú eszmék segítségével is be lehessen jutni? Ki hitte volna, hogy a nem meg-, de elvakult Saulok alkotmányunk egész épületét döngetik — rázzák és nem veszik észbe, hogy a romok őket magukat is agyon fogják sújtani ? Ki hitte volna, hogy ugyanabban az esztendőben, amikor szétfeszitettük a hazánkat szorító kisantant-gyüröt, akkor egészen váratlanul itt bent szítsák a kohót újfajta bilincsek kovácsolására ? Itt az ideje, hogy áthangoljuk az ősi Szent Istváni éneket. Kár volna eredeti dur hangnemét egyszerre mollra átszerelni, lágyítani. Kár volna, ha Pannónia hajdani virágoskertjéből a magyar lélek számára idegen virágok kiszorítanák a tulipánt. A Koppány elleni jutási ütközet előtt Vencelül lovag Sz. Istvánt is lovaggá ütötte, hogy ezzel is bizonyítsa az európai keresztény lovagi intézményhez való tartozását. De nehogy valaki ebből azt akarja kihozni, hogy íme Szent István is meghódolt egy idegen szokásnak és belépett egy eszmekörbe, melyet az ő keleti ősisége nem ismert; tehát a mai maradék magyar sem vétene történelme, vagyis faja és egyénisége ellen, ha más nyomtávra rendezné be alkotmányos életének sínpárját. Mert Sz. István, mint később Sz. László is, mintaképe volt ugyan a keresztény lovag hitének és hősiességének; de a „loyal serviceM-t senki emberfiával szemben sem el nem ismerte, sem nem gyakorolta. Csak föl kell tekinteni a magyarok tündöklő csillagához, hogy meglássuk, s ha megláttuk, ki is merjük mondani, s ha kimondottuk, keressük a védelmet is és ne nyuAz esztergomi Bazilikának bucsu- napján a bíboros főpásztor mélyen megszívlelendő beszédet mondott, amelyet hangszórók közvetítettek a Bazilika környékét ellepő hívők ezreinek. A rosszra való csábítás — mondotta többek között a hercegprímás — mind a gonosz csábítókra, mind pedig a szerencsétlen elcsá- bitottakra vonatkozóan a legnagyobb veszedelmek egyike, amely az embereket itt a földön egyéni és kollektiv életükben fenyegeti, mert ha a csábítás sikerül, akkor mindig valami jótól, esetleg a legnagyobb jótól: az Isténnel való boldogító egyesüléstől is megfosztja őt, még pedig nemcsak itt a földön, hanem talán az egész örökkévalóságban is. Ezért a csábítók az ember legnagyobb ellenségei. Magát a csábítást erkölcsileg annál súlyosabbra kell beszámítani a csábítónak, minél inkább hivatása, vagy kötelessége lett volna a Jóra vezérelni azt, akik elcsábított. Ezért más csábítókhoz viszonyítva, nyilván súlyosabb felelősség terheli azokat a szülőket, akik tulajdon gyermekeiket csábítják a bűnre ; súlyosabb felelősség terheli azokat az oktatókat és nevelőket, akik saját tanítványaikat vezetik a rosszra ; hasonlóképpen az olyan elüljárókat, akik jó példaadás és helyes irányítás helyett bűnre, kivált a vallással, vagy a nemzettel szemben való közömbösségre vezetik azokat, akiket pedig az Isten az Egyházon, illetve a Hagodjunk addig, mig Sz. István népe rá nem eszmél a veszedelemre: az igazságot nem szabad egyik szélsőség felé sem erőszakoliii, mert annak középütt a helyei Ha Sz. István ma élne és uralkodnék, türné-e, hogy kivülről befelé is, de belülről kifelé is olyan eszmék szüremkedjenek, amelyek egyképpen megtagadják a csillag magyar voltát? ö, aki gyengének mondta az egynyelvű és egyszokású országot, mit szólna az uj szokások fészkelődéséhez? Magyarok tündöklő csillaga, ki- lencszáz esztendő múlva is még sokat lehet és kell tőled tanulnia a magyarnak! zán keresztül gondjaikra bízott és akikért majd felelniők kell Isten és emberek előtt. De másokhoz viszonyítva, súlyosabban számítandó be a csábítás akkor is, ha olyan emberek esnek neki áldozatul, akiknél kevés az ellenálló erő, mert ezeknél a csábítás sikere szinte bizonyos, következményei pedig sokszor végzetesek. Hasonlóképpen súlyosabb beszámítás alá esik a csábítás azoknak is, akik a mindig ingatag néptömegeket vezetik félre és ezzel talán soha jóvá nem tehető kárt okoznak az Egyháznak és a nemzetnek. Krisztus Urunk jajt kiált azokra,, — folytatta szentbeszédét a hercegprímás — akik másokat megbotránkoztatnak, vagyis akár szavaikkal, akár cselekedeteikkel bűnre csábítanak, de különösen jajt kiált azokra, akik megbotránkoztatják* vagyis bűnre vezetik az ártatlan gyermekeket. — De ugyancsak jajt kell mondanunk azokra is, akik a mindkét nembeli ifjúságot csábítják el, vagy még inkább azokra, akik elcsábítják magukat a hitvestársakat és ezzel az Egyház és a Haza mérhetetlen kárára felbontják azt, amit Isten összekötött és szétzüllesztik, vagy azon felül terméketlenné is teszik a keresztény magyar családokat, vagy megrendítik hitükben az ingadozókat. Hasonlóképpen jaj azoknak is, akik á gazdasági, a szociális, vagy az állami és egyházi életben Isten, illetve a Tőle rendelt Egyház és a Haza ellen izgatják és a törvényes elöljárókkal szemben engedetlenségre csábítják a keresztény magyar polgárokat, mert ezzel nemcsak távol tartják a nemzettől az Isten áldását, hanem talán rövid néhány évtized alatt leronthatják azt, amit Isten az Egyház és a Haza szeretetében olyan buzgó őseink gazdasági, szociális, állami és egyházi téren Isten kegyelméből egy évezred alatt építettek. Ezek a csábítók, akik Szent István bíródatTELEFON: 22-11 Pénteken Szombaton Vasárnap Vasárnap 3 órakor a helyár 40,60 és 80 fillér 91LÁ8H0ZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétkSznapokon: Vs7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Balalaika Ebben a filmben a legkomolyabb zenétói kezdve a ■ könnyűig, minden műfajnak egy egy gyöngyszeme gyönyörködtet Főszereplók: Hajmássy Ilona elsó sztárszerepe, a legteljesebb sikerrel járt. — Nelson Eddy-nek talán ez a legjobb szerepe. Magyar világhiradó A legjobban felszerelt hadseregnek is szüksége van a társadalom szeretetére és támogatására. Ezért: lássuk el meleg téli holmival a messzi idegenben harcoló magyar katonákat! Serédi hercegprímás a csábítókról
