Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-08-12 / 60. szám

XXIV. Mtlnrn. SzekszArd. 1942 augusztus 12. (Szerda) CO. non. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Felelős szerkesztő i SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 BLÁZSIK FERENC ▲ lap megjelenik minden »érdén él uombeton. Előfizetési dij. I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető ftféu érre .... 12 pengő || Félévre ..............................6 pengő I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hi rdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmin 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimnm 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Allástkeresöknek 60 százalék engedmény. Intelmek Kállay Miklós miniszterelnök, Ra- docsay László, báró Bdnffy Dániel, Antal István és Lukács Béla minisz­terek társaságában vasárnap meg­látogatta Zalaegerszeget és ez al­kalommal nagy érdeklődést keltő beszédet mondott. Bevezetőben a nyugati határon élő magyarság hi­vatásáról beszélt, majd rátért az időszerű kérdésekre és hangoztatta, hogy újszerű szempontokat kell figyelembe venni az állami köz- igazgatásban. A belügyminiszter — úgymond — elkészítette a közigaz­gatási reformról szóló törvényjavas­latot, amely az ősz folyamán a törvényhozás elé kerül és reformok lépnek életbe a földmivelésügyi és igazságügyi igazgatás terén is. Az árszintkérdésről szólva fel­említette, hogy mint ahogy tavaly, úgy az idén. is alig exportálhatunk gabonát, mert nem lehet az alá a fejadag alá menni, amelyet ma biz­tosított a kormány a magyar nép­nek. A gabonaexportálás lehetősé­gének elmaradása miatt úgy kell megtalálni a kalkulációt, hogy a kisember termeljen mást is, nem­csak gabonát és necsak a legegy­szerűbb gazdaságos termelési ággal foglalkozzék. Majd mint birtokos hangoztatta gazdatársai felé a mi­niszterelnök, hogy nem ez az az idő, amikor azt nézzük, hogy meny­nyit keresünk, hogy gyarapodjunk, vagy vagyonosodjunk. Ma örüljünk, ha át tudjuk menteni az örökölt, vagy régebben megszerzett vagyonokat. Ma nem a gyarapodás idejét éljük és ma nem az a jó gazda, aki so­kat keres, hanem az, aki sokat ter­mel, de szerényebben él, még ha több is a termése, mint máskor. Az ipari árakkal kapcsolatban el­hangzott panaszokkal foglalkozva, megállapította Kállay Miklós minisz­terelnök, hogy az orvoslás egyik módja a gyártási haszonnak úgy­szólván a legkisebbre, vagy sem­mire való beállítása. Az ipari vál­lalatoknak is szól az a figyelmez­tetése, hogy ma nem a vagyonoso- dás, hanem a több munka idejét él­jük. A kereskedelmi haszonkulcsot is a legkissebbre kell leszorítani és ez nemcsak a szabadkereskedelemre vonatkozik, hanem még fokozottab­ban az egykézre is. A Spannung szabályozásának munkája folyamatban van — úgy­mond a miniszterelnök, — éppígy a gyári árak átalakulása is. Nem sza­bad azonban elfelejteni, hogy a gyár­iparnál nagy tényező a nyersanyag­hiány és hogy gyáriparunk legtöbb vonatkozásban külföldi áruval fog­lalkozik, melynek ára tőlünk füg­getlenül alakul. A búza áráról szólt ezután Kállay Miklós. A gazdák — úgymond — keveslik a 30 pengős búzaárat. Ezt azonban mégse lehet felemelni 40 pengőre, mert a búza árának fel­emelése ugyanolyan arányú tiszt­viselőfizetésemelést, ipari munkabér­emelést, esetleg mezőgazdasági mun­kabéremelést is jelentene, nem szólva arról, amit adózásban is előidézne. Nem tudjuk emelni a búza árát azért sem, mert Németországban sem ma­gasabb az ára, mint nálunk. Ezzel szemben a kormány úgy igyekezett Mint azt a honvéd vezérkar fő­nökének jelentéseiből tudjuk, a ma­gyar honvédség mindegyre számo­sabb alakulattal vesz részt nagy szövetségeseinkkel együtt a szovjet elleni háborúban. A háború áldo­zatokkal jár és számitanunk kell arra, hogy sok honvédtestvérünk súlyos sérülésekkel kerül majd a harctérről az itteni kórházakba. A sérülések vérveszteségekkel járnak és el kell készülni arra, hogy a ha­záért vérüket ontott katonákat az orvosok vérátömlesztéssel tudják csak megmenteni. Jó előre gondoskodnunk kell ar­ról, hogy ilyen esetekben kellő számú vért adó egyén álljon ren­delkezésére a Magyar Vörös Ke­resztnek, amely az átőmlesztett vért meg is fizeti. A debreceni nyári egyetemen ren­dezett nemzetiségi tanfolyam meg­nyitó előadásán Pataky Tibor mi­niszterelnökségi államtitkár ismer­tette a nemzetiségi politika alap­elveit. Kiemelte, hogy a miniszter- elnök bemutatkozó beszédében a legfontosabb kormányzati kérdések egyikének jelölte meg ezt a kér­dést, amelyet jellege és fontossága folytán ki óhajt emelni a pártpoli­tikai diszkussziók köréből. Az 1938 óta bekövetkezett területi gyarapo­dással jelentős számú nemzetiségi a gazdákon segíteni, hogy felemelte a tej és a hízott sertés árát. Az árrendszert azonban nem te­kinti merevnek és ha az életkörül­mények a mai árrendszer módo­sítását kívánják anélkül, hogy köz­ellátásunk ennek következtében ká­rosodást és drágulást szenvedne, meglesz rá a lehetőség. A miniszterelnök ezután a láb­beli és ruházati kérdésről beszélt és elmondotta, hogy Népruházati Akció során mennyi ilyen cikket fog a kormány a nép renddlkezé- sére bocsájtani, mert minden igye­kezete arra irányul, hogy a munka­szerető, szorgalmas nép széles ré­tegeinek segítségére siessen. A miniszterelnök nagy beszédének intelmei nemcsak a Zalaegerszegen összegyültekre, hanem az egész or­szágra nagy hatással vannak. A Vörös Kereszt tehát ezúton is felkéri a hazafias érzésű közönség tagjait, hogy minél előbb és minél többen jelentkezzenek a szekszárdi kórházban, ahol vérmintát vesznek tőlük, hogy vérük megvizsgálása után vércsoportokba beoszthatók legyenek és hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak. Mint a pécsi és kaposvári lapok­ban olvassuk, ott már ezerszámra jelentkeztek vért adni hajlandó fér­fiak és nők, akiket már mind nyil­vántartásba is vettek. Hisszük, hogy Szekszárd és a szomszédos közsé­gek társadalma is hazafias köte­lességének fogja tartani vére ve­szélytelen felajánlását azoknak a vitézeknek a számára, akik a mi védelmünkben vérükkel öntözték az orosz főidet. honfitársunk tért vissza Szent István koronája alá. Visszatért nemzeti­ségeink egy része a 20 évi külön­élés folyományaképpen nemzeti ön­tudatában megerősödve került visz- sza, kisebb hányaduk egy céltuda­tos magyarellenes propaganda lelki következményeivel. Másik jelentős változás, hogy a világtörténelmi je­lentőségű német népi revolució nem maradt hatás nélkül a dunavölgyi németségre. Az. európai ujjárendezés tartós­ságának egyik követelménye erős, kiegyensúlyozott magyar állam a Duna völgyében. Ez az erős magyar állam — benne egy népileg kitel­jesedő, élettől duzzadó magyarság­gal — van hivatva a több nép által lakott állam területén a magyarság­nak és a vele együtt élő népeknek békés, nyugodt, harmónikus fejlő­dést biztosítani. — A nemzetiségi probléma megoldása nem uj fel­adat, de uj a minősége, éppen az említett változások folytán. Nemzetiségi politikánk. alapjai: hogy a nemzetiséghez tartozók, mint a politikai magyar nemzet tagjai, jogilag és tényleg egyenlő jogú polgárai a magyar államnak, ugyanolyan szabadságjogok élvezői, mint a magyarság tagjai. A nem­zetiségekhez tartozóknak jognk van iskolákat, iskolai intézményeket, kul­turális, gazdasági, szociális célú egyesületeket, társaságokat alakí­tani és fenntartani. Mindezekben nemcsak, hogy nem szabad őket akadályozni, hanem törekvésükben gyámolitani, segíteni, szeretettel gon­dozni tartozunk őket. Mint eddig, a nemzetiségekhez tartozóknak kü­lönleges joguk van nyelvük hasz­nálatára, a magán, az egyházi élet-, ben, a gazdasági életben és a tech­nikai lehetőségek szerint a ható­ságokkal, hivatalokkal való érint­kezésben is. Fontos jogszabály a nemzetiségi érzület büntetőjogi vé­delme. A nemzetiségi politikánknak további alapelve, hogy a magyar nemzettest történelmünk folyamán mindig magába foglalta, testvéri sze- retetben egyesítette a Hazának min­den fiát nyelvre, származásra, nem­zetiségre való tekintet nélkül. A vé­res, ádáz harcokban, iszonyatos küz­delmekben letűnt századok mindig egyesítették e honnak népeit, mint ahogy a most folyó gigászi küz­delemben is az egymásrautaltság­nak, a sorsközösségnek kényszerű, tőlünk független ténye összefogásra, békés testvéri együttélésre int, egy­más jogainak respektálását írja elő magyar és nem magyar részére egyaránt. Ezeken az alapelveken kell fel­épülnie azoknak a gyakorlati teen­dőknek, amelyeket a változott hely­zetben a nemzetiségi probléma meg­oldása kíván. A gyakorlati teendők­nek nagy része a közigazgatás szer­vére hárul. Elsősorban nekik kell magatartásukkal és közvetlen kőzre- I működésükkel közrehatni olyirány- 1 ban, hogy a többség és kisebbség Adjunk vért a katonáknak A nemzetiségi kérdés Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom