Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-21 / 5. szám
XXIV. {»toljam. Szekntm, 1942 jinulr 21. (Szerda) 5. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Sxerkeaztfisé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Pelelős szerkesztő I Hirdetések árait 5LÁZSIK FERENC I a legkisebb hirdetés dl|a I'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter I széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban el* A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronElőfizetési dl): I Előflzetéal dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetőiként 60 fillérbe kerUI.^ — llástkeresőknek SO^szájEalék^kedvezmény, Egész évre — 12 pengő |] . Félévre _______6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bankok nak és vállalatoknak 50 százalék felár. Két pohárköszöntő A hagyományos olasz—magyar barátságnak újabb megerősödését jelenti az a két pohárköszöntő, amit Bárdóssy László miniszterelnök és gróf Ciano olasz külügyminiszter — az ő magyarországi látogatása alkalmából rendezett vacsorán — elmondott. . A két beszéd szervesen egymásba -kapcsolódott, mindkettő újabb hitvallása volt a két ország őszinte barátságának. Mindkét beszéd han- gaztatja, hogy Olaszország és Magyarország a nemzeti szabadság és függetlenség szeretetében is egymásra talált s most együtt harcolunk, hogy megváltsuk szabadságunkat, megóvjuk hagyományainkat és helyreállítsuk Európa erkölcsi egységét. Együtt harcolunk az istentagadó bolsevizmus ellen, a keresztény Európa megmentéséért és ugyanakkor harcolunk a kommunizmus világszövetségesei ellen is, amelyek elzárták az utat és az életlehetőségeket a feltörekvő népek elől. Bárdóssy László miniszterelnök felidézte ezer esztendő olasz—magyar kapcsolatait, amelyek világosan bizonyítják, hogy a történelmi szükségszerűség állította egymás mellé a két nemzetet. A történelmi kapcsolatok mellett politikai és kulturális kapcsolataink is a két nemzet lelkében gyökerező barátság értékmérői. Kultúráinkban sok közös vonás van, hiszen Magyarország a kereszténység felvételével együtt a latin kultúrát is magáévá tette. Baráti kapcsolataink legújabban a német—olasz szövetségben, a Berlin—Róma tengelyhez történt csat lakozásunkban még jobban megszilárdultak. Rámutatott a miniszterelnök a két nemzet szabadságszeretetére is, amelyért mindkettő fiai oly sokat véreztek. Azt az el nem múló hálát, amit Magyarország az olasz nemzet Duceja iránt érez, az egész magyar nemzet nevében juttatta kifejezésre a magyar miniszterelnök, amidőn Támutatott arra, hogy Mussolini volt az első, aki sikraszállt az igazságtalan trianoni békeparancs ellen és amidőn visszaemlékezett a bécsi döntésekre, amelyek tekintélyes részét visszajuttatták annak az ősi magyar földnek, amit Trianonban elraboltak tőlünk. Ciano olasz királyi külügyminiszter válasza belekapcsolódott Bár- dossy miniszterelnök és külügyminiszter beszédébe. Rámutatott arra, hogy a magyar barátság egyik fontos sarokköve az olasz külpolitikának és ezt a barátságot az események csak szorosabbra fűzték. Kifejtette, hogy a két ország kormányai által követett politika mennyire megfelel Olaszország és Magyarország alapvető történelmi szükségleteinek. Nem alkalmi érdekek egyesitették századokon át a magyarokat és olaszokat, hanem az az eszmei erő, amely csak az élet legmagasabb értékeiért való munkálkodás és harc tudatából ered. Ezekért a célokért harcolunk most is együtt és ebben a harcban együtt küzdünk az uj, igazságos Európa megteremtéséért. — Éppen ezért a végső győzelemig kell folytatnunk a közös harcot, híven ahhoz a történelmi küldetésünkhöz és elhiva- tásunkhoz, amelyet a háromhatalmi szerződés államaival — hatalmas barátainkkal — együtt mi is magunkra vállaltunk és ezzel küzdünk a teljes magyar igazságért és a szebb magyar jövendőért. A házasodási kölcsön érdekeit megértve kellő számú utóddal ajándékozzák meg a hazát. A gyermekáldások ugyanis egyben a kölcsön tekintélyes részének — négy gyermek születése esetén az egész összegnek — el engedését jelentik. Ezzel az Országos Nép- és Családvédelmi Alap hatósugara — melyből a házasodási kölcsönöket is folyósitják — lényegesen bővült. Az alap alig másféléves fennállása óta a sokgyermekes családok ezreinek nyújtott existenciát jelentő támogatást, most emellett uj feladatává vált az, hogy életképes, egészséges és terebélyes uj magyar családok alapítását segitse elő, tegye lehetővé. Éppen ez utóbbi cél indokolja a kölcsönben részesíthetők körének bizonyosfoku megszorítását, mert a hangsúly nem a házasságkötések számának emelésén, hanem a népszaporodás előmozdításán nyugszik. Ebből a szempontból természetszerűen elsősorban a fiatal és egészséges egyedek egybekelését kell lehetővé tenni, ezért mondja ki a rendelet feltételként mindkét házasuló félnél a 32 éves felső korhatárt, ezért állítja további -előfeltételként az egészséget és a feddhetetlen erkölcsi előéletet. Kevesebb szigorral szabja meg a rendelet a kölcsönben részesíthető házasulók vagyoni és jövedelmi hátát, mert lehetővé teszi, hogy 5000 P értékű vagyonnal és 300 pengős együttes havi jövedelemmel bíró házasulók még részesülhetnek a házasodási kölcsön kedvezményében, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy egy kis lakóház, szerényebb állás, vagy közös kereset állja útját az egyébként reászorult házasulók ilyen megsegítésének. A rendelet egyébként a mezőgazdasági népességből és sokgyermekes családokból származó házasulóknak előnyt biztosit a kölcsön elnyerésében. Az uj intézkedés tehát céljának — az egészséges népszaporodásnak — szolgálatán felül telitve van nemcsak szociális, de fajvédelmi és erkölcsi tartalommal. A vármegyék alispánjai és városok polgármesterei rövidesen megkezdik a kölcsönök folyósítását és megszűnik az a gyakori akadály, mely eddig olyan sokszor útját állta a két egymásnak teremtett emberpár egybekelésének, de egyben megszűnik annak lehetősége is, hogy életerős emberek anyagiak, vagy megfelelő támogatás hiányával in- dolják terméketlen életüket és kötelességmulasztásukat a nemzettel szemben. Az állam ismét segitőkezet nyújtott népünk egy jelentős rétegének, annak a néprétegnek, amelynek szent és magasztos hivatása a magyar jövő, az uj erős magyar nemzedék biztosítása. Soha talán nagyobb szükség nem volt sok-sok kis magyarra, soha nem függött talán nemzetünk léte és boldogulása jobban attól, hogy tiz, húsz, vagy ötven év múlva hányán leszünk, mint éppen a mi időnkben Hisszük, hogy a magyar anyák valamennyien s elsősorban azok, akiket' a Nép- és Caaládvédelmi Alap juttat családi tűzhelyhez, magasztosan szép hivatásukat olyan kötelességtudással teljesitik, amilyen kötelességtudás a magyar asszonyoknak századokon át mindig sajátja volt. Az őrvaszéK ajándéka a szegény gyermekeknek A belügyminiszternek a házasodási kölcsönről szóló rendelete ismét hatalmas lépést jelent annak a kormányzati programnak megvalósításában, melynek végcélja az alsó népréteg gazdasági, szellemi, erkölcsi felemelése utján a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölése és a népesség szaporodásának előmozdítása. A házassági kölcsön ugyanis lehetővé teszi uj, életképes és a nemzet szempontjából értékes családi tűzhelyek alapítását. A statisztika azt bizonyítja, hogy éppen a kisjövedelmű, szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező társadalmi osztályból kerülnek ki azok, akik kellő időben, tehát abban az életkorban kötnek házasságot, amely nemcsak egészséges uj generáció életrehivására, de ezek felnevelésére is alkalmas. Eddig fiatal házasulók legtöbbször legfeljebb csak azt a minimális keresetet tudták maguknak biztosítani, mely elsőrendű élet- szükségleteiket szerényen fedezte ugyan, arra azonban már nem volt elegendő, hogy a házasélethez nélkülözhetetlen beruházásokat is fedezze. A gyengébbek, vagy alacsonyabb értelmi és erkölcsi színvonalon állók tultették magukat az isteni és emberi törvényeken: együttélésükön és annak gyümölcsein igy nem is lehetett áldás. Az erősebbek, magabizók, értelmesek viszont kénytelenek voltak házasságukat már terhes adóssággal, keresetük teljesítőképességét meghaladó részletfizetések vállalásával kezdeni, — amely azután a gyermekáldások nem jelentéktelen anyagi terhét is számítva, súlyos anyagi nehézségekben jelentkezett és sokszor megkeserítette, sőt felborította a családi életet, de legalább is arra vezetett, hogy a szülők a gyermekáldás korlátozásával igyekeztek anyagi helyzetükön javitani. A január elsejétől kérhető házasodási kölcsönnel ez a helyzet megszűnt s megszűntek azok a veszélyek is, amelyeket az anyagiak hiánya erkölcsi és népszaporodási téren magában rejtett. Ez a kölcsön nemcsak azért nem jelent terhet a házasfelekre, mert kamatmentes, de azért sem, mert még a havi 1%-os törlesztést sem kell fizetniök azoknak, akik a házasság tulajonkép- 1 peni célját felismerve s a nemzet I Tolna vármegye árvaszéke az elhagyottá nem nyilvánított szegény gyermekek téli segélyezésére 7985 pengőt utalt ki az e célból rendelkezésre álló tőkéből és kamatból. Az összegeket a községi elöljáróságok a kőzgyám közbenjöttével használják fel a név szerint megnevezett családok gyermekei részére. A segélyek ősszega családonként 25-30-35—40 P. A felhasználásnál elsősorban cipő és ruhaszükségletre kell fordítani az összegeket, azontúl pedig élelmiszert kell vásárolni a családnak. A segélyt készpénzben nem szabad kiadni, hanem annak felhasználását a közgyám és a kiskorúak törvények képviselője együttesen végzi. Az egyes községek részére küldött segélyek a következők: Bonyhád 2 család részére összesen 50 P, Ozora 2 család 60 P, Tengelic 9 család 265 P, Pálja 7 család 175 P, Gyula/ 2 család 50 P, Tolna 12 család 350 P, Szedres 1 család 25 P, Kalaznó 1 család 25 P, Mórágy 2 család 60 P, Felső- nána 1 család 30 P, Iregszemcse 13 család 380 P, Madocsa 2 család 55 P, Györköny 3 család 130 P, Értény 3 család 80 P, Fadd 6 család 165 P, Döbrököz 5 család 145 P, Fácánkert 4 család 110 P, Paks 21 csatgyes szám ara 12 filler
