Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-15 / 52. szám
XTV. évfolyam. Izekszdnl. 1342 Jollus 15. (Szerda) 52. Hám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT ICÉTSTKR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-85 évre Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FRRBNC A lap megjelenik minden nerdán ée uombalon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések iraIt Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasAbmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, rész vény társaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, Ailástkeresőknek 50 százalék engedmény. Szociális tanfolyamok A szociális és családvédelmi célokra létesitett Országos Nép- és Családvédelmi Alap céljaként — mint köztudomású — az 1940: XXIII. te. a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése utján az életviszonyok javitásáf és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítését, továbbá a népesség szaporodásának előmozdítását jelöli meg. Ma már kétségtelen, bogy ennek a célnak megvalósítása sokkal nagyobb közigazgatási és társadalmi erők mozgósítását kívánja, mint eleinte gondolni lehetett volna. Sok dicséretes társadalmi, politikai és tudományos kezdeményezés után most a kormányzat is gondoskodni akar a nemzeti társadalmunk betegségeinek gyógyítására hivatott szakemberek magas- fokú képzéséről. Szándékát egyetemeink, amelyek közűi a pécsi már nyolcéves tapasztalatokra tekinthet vissza, teljes megértéssel fogadták, így jelenhetett meg a napokban a 4150/1942. számú kormányrendelet az egyetemi szociális tanfolyamokról, E szerint a keretrendelet szerint négy egyetemünk, nevezetesen a debreceni és a pécsi jogi karok, továbbá a budapesti és a kolozsvári közgazdaságtudományi karok mellett szociális tanfolyamokat állítanak fel. A tanfolyamok vezetőjét és előadóit a belügyminiszter hozzájárulásával az egyetem tanárai, továbbá más szakemberek közül 4—4 évre az illetékes karok jelölik ki. A szociális tanfolyamokra elsősorban a székhelyükön működő egyetemek és főiskolák rendes hallgatói vehetők fel, de beiratkozhatnak azok is, akik legalább középiskolai érettségi bizonyítvánnyal, vagy ezzel egyenlő értékű végzettséggel a szociális tanfolyam elvégzése céljából válnak az illetékes kar rendkívüli hallgatóivá. A szociális képzés ezeken a tanfolyamokon elméleti és gyakorlati lesz. Az elméleti képzés általában 3 egyetemi féléven, a gyakorlati pedig 6 hónapon keresztül tart. A tantolyamok tananyagát az érdekelt karok meghallgatásával, továbbá a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőén a belügyminiszter állapítja meg, aki a tananyagot egyes : tantárgyak ismételt előadásának ki- | zárása érdekében azokra a hallgatókra nézve, akik rendes hallgatói I annak a karnak, amely mellett a tanfolyam működik, valamint ezek számára az elméleti képzés időtartamát, eltérően is megállapíthatja. A szociális tanfolyamok költségeinek fedezetét az Országos Nép- és Családvédelmi Alap költségvetésében keli biztosítani, a tandijak és vizsgadijak mértékét, valamint az azokkal kapcsolatos, esetleg szűk- | séges szabályokat mégis a vallás- I és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőig a belügyminiszter állapítja meg. Meggyőződésünk, hogy egyetemeink méltó feladatra vállalkoztak és uj hivatásukat régi hagyományaikhoz híven méltóan be is töltik. Értékes rési ékszereket találtak Tolnán A tolnai Fürdőház-utca 6. számú ház udvarán Merk Mihály gödröt ásott és ez alkalommal egy XVI. századbeli bronzkancsót talált, melyben két pár arany fülbevaló volt. A fülbevalók közül az egyik pár fő- disze háromszögalaku, a másik páré pedig rhomboid alakú szép nagy smaragd, amelyek aranyfoglalatának hátlapján gyönyörű virágornamentika van. Mindegyik fülbevalót azonkívül 6 darab ritka szépségű igazgyöngy diszit. A szekszárdi vármegyei muzeum értesülvén a leletről, dr Csalog József igazgató megállapította, hogy az ékszereket a Dunántúlnak a törökök áltál az 1541. évben történt végleges elfoglalása alkalmával rejthette el Tolna valamely előkelősége abban a reményben, hogy valamikor majd kiemelheti a földből. A szekszárdi muzeum az aránylag kevés számú hasonló magyar ékszer közt ezeknek az igen szép daraboknak a megszerzése érdekében 1050 pengőt felajánlott és az összeg kétharmadát — a megtaláló és a telek- tulajdonos részét — a Magyar Nemzeti Múzeummal egyetértve már ki is fizette. A Nemzeti Muzeum ugyanis méltányolva a Szekszárdi Vármegyei Muzeum törekvéseit, a lelet megszerzéséről lemondott Az ékszerlelet értékét növeli, hogy Tolnán az 1902. évben találtak hasonló korú, 1540. év körüli ékszereket. Ezek egy cserépfazékba voltak rejtve. Az akkori leleteket: 3 pár gránátkővel, gyöngyökkel és apró filigránmunkával díszített, aranyozott ezüst mentecsattot, 1 darab hasonló stilü gyűrűt Wosinszky Mór szekszárdi apátplebános, a muzeum alapítója, tolnai cigányoktól vásárolta és a Múzeumnak ajándékozta. Ezeknek a pontos lelőhelye nem volt megállapítható, mert az ékszereket eladó cigányok ellentétes adatokat mondottak Wosinszkynak. Ennek az 1902. évi és a mostani ékszerleletnek a gazdagsága elárulja, hogy Tolnának a török hódoltság előtti lakossága mennyire értékelte a művészi szépségű és annak idején drága erdélyi ötvösmunkákat, amelyek a Szekszárdi Vármegyei Múzeumnak is büszkeségei. A mezőáazdasáai termelés rendje A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat uj fogalmat alkot meg azzal, amikor kimondja, hogy minden birtokos köteles a közérdek és az okszerűség követelményeinek megfelelő gazdálkodással beilleszkedni az ország általános mezőgazdasági termelési rendjébe. A földmivelésügyi miniszter tehát megállapította az országra vonatkozóan különböző tájaknak megfelelően általános mezőgazdasági termelési rendet. Annak a támogatásnak a fejében, amelyet e törvény keretében az állam kasszájából minden törekvő gazda élvezhet, természetszerűleg kötelessége lesz minden termelőnek az ország mező- gazdasági termelési rendjéhez alkalmazkodni. Senki sem hanyagolhatja el tehát birtokát, senki sem termelhet haszontalan és a talajnak meg nem felelő növényeket, senki sem tenyészthet korcs állatokat, senki sem szűrhet értéktelen közönséges borokat. A törvény bizonyos kényszerintézkedéseket is alkalmaz azokkal szemben, akik nem akarnak, vagy nem tudnak beleilleszkedni az okszerű termelési rendbe. Azokat a gazdákat ugyanis, akik nem folytatnak a nemzet nagy érdekeinek megfelelő termelést, el lehet mozdítani birtokuk kezelésétől. Ha a gazdasági felügyelő, mint ellenőrző hatóság megállapítja, hogy valamely gazda a közérdeket sértő, Lgyes szám ara 12 filter a nemzeti vagyont nem gyarapító, hanem apasztó gazdálkodást folytat, birtokkezelőt rendel ki az illető gazda birtokára, aki C6ak a köz- igazgatási bizottság gazdasági albizottságához felebbezliet. A birtokkezelő feladata az, hogy abban az esztendőben, amikor a gazdálkodó részéről mulasztások történtek, még megmentse a megmenthetőt, még biztosítsa azt, hogy a kezelésére bizott ingatlan meg fogja termelni azt, amit közérdekből meg kell termelni a nemzet számára. A birtokkezelő természetesen szakember, aki ellenőrzés alatt műxödik és akit ha meg nem felel, a gazdasági felügyelőség javastatára a gazdasági albizottság elmozdíthat állásából. Ha a gazdasági év eltelte után sem lehet kilátás az illető birtokon közérdekű gazdálkodásra, javasolható, hatósági gondnok kirendelése* A gondnok a birtokot a birtokos számlájára ellenőrzése alatt saját hatáskörében kezeli, önállóan jár el és szabadon gazdálkodik. Ez a gondnoki kezelés megszűnik, mihelyt a gazdálkodás helyre állott rendje a jövőre névé is biztosítottnak látszik. A birósági eljárás és a gondnoki kezelés részletes szabályozására vonatkozóan az igazságügyminiszter és a földmivelésügzi miniszter külön rendelettel fognak intézkedni- Azt azonban megállapítja már a javaslat is, hogy gondnokul elsősorban a birtokos egyenes és oldalági hozzátartozóit kell kinevezni, ha a feltételeknek megfelelnek, kimondja továbbá, hogy gondnoki kezelést a haszonbérlővel szemben is el lehet rendelni, akit ilyen esetben még az a veszedelem is fenyeget, hogy a bérbeadó azonnali hatállyal felmondással élhet vele szemben. A termelés rendjének biztosítása érdekében a földmivelésügyi miniszter kezdeményezheti a tagosítást, megállapíthat tenyésztési vidékeket, előírhatja, hogy milyen vetőmagok alkalmazhatók, kötelezővé teheti a nemesített magvak használatát és ilyenek termelését, a közlegelők fásítását, trágyázását, szakaszos legeltetését, bármely szántóföldi növény kötelező termelését. Kötelezővé teheti közösségi birtokon a miniszter az állatok törzskönyvezését éspedig nemcsak a tulajdonosra, hanem az ilyen birtok haszonélvezőjére nézve is.
