Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-04 / 48-49. szám
XIV. évfolyam. 7. szám. 1942. julius 4. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. Szerkesztőség: SZEKSZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ. Telefont 125. Az ul termésrendelet nem állapítanak meg és a szolgáltatásokat készpénzben kell kiegyenlíteni. A termésrendelet értelmében a folyó évi gabonatermést a cséplés alkalmával kell számbavenni és ugyanakkor elő kell írni azokat a gabonamennyiségeket, amelyeket a termelőnek a Hombárhoz kell beszolgáltatni. Az idevonatkozó előkészítő munkálatok elvégzéséről a közellátásügyi miniszter utasítást adott ki, amely kimondja, hogy az összeírásokat 1942 junius 15—30-a között kell elvégezni és pedig a junius 15-1 állapot szerint. A gabonatermelők összeírásával kapcsolatban a miniszteri utasítás kimondja, hogy mindazok, akik 1942. évben gabonát termelnek, kötelesek a községi elöljáróságtól junius 15—40-a Üözött gabonalapot kérni és ugyanakkor a gabonalap első oldalának kitöltéséhez szükséges adatokat az elöljáróságnak bejelenteni. Az 50 kát. holdas, vagy annál nagyobb termelőktől az elöljáróság Írásbeli bejelentést követelhet. Az 50 kát. holdon aluliakat azonban csak szóbeli bejelentésre lehet kötelezni. A gabonatermelők nyilvántartásba vételénél időszaki (sommás) munkásoknak csak azokat tekintik, akiket a termelő szerződés mellett előre megállapított hosszabb időtartamra élelmezéssel fogad el. Külön veszik nyilvántartásba az 1—3, vagy 6 hónapra szerződtetett időszaki munkásokat. Az aratókat 1 hónapra szerződtetett időszaki munkásoknak tekintik és ezeket akkor is nyilvántartásba veszik, ha az élelmezést nem a gazdaságtól kapják. Minden termelő csak annyi időszaki munkást vehet számításba, ahányat az előző évben is alkalmazott. Napszámosokat nem lehet felvenni a gabonatermelők nyilvántartásába. Az utasítás ismerteti a gabonaszükségletek megállapításával kapcsolatos tudnivalókat. A vetőmagszükségletet az 1942—43. ében bevetni szándékolt terület nagysága szerint állapítják meg. Kataszteri holdanként búzából 120, rozsból 110, árpából 100, zabból pedig 80 kg-ot számítanak vetőmagszükségletül. A kukoricavetőmag és bur- gonyavetömagszükségletet nem veszik nyilvántartásba. # A háztartási szükségletet kenyér- gabonában (búza, rozs, kétszeres) állapítják meg és pedig: 1. A nehéz testimunkát végző 16—.60 éves férfiaknak 240 kg-ban. 2. Mindenki másnak, aki 6-ik életévét 1942-ben betölti, vagy ennél idősebb, 180 kg-ban. 3. Az 1937. évben, vagy az azután született gyermekeknek évi 120 kg-ban. A konvenciós gazdasági cselédek kenyérgabonaszükségletét a háztartási szükségletek mintájára állapítják meg, mivel azonban a konvenciósok havi 5 kg-os pótjegyet is kapnak, ezeknél a 16—60 éves férfiak évi szükségletére nem 240, ha- I nem 300 kg kenyérgabona esik. A konvenciószükségletre kiadandó ke- nyérgabonamennyiséget 5°/fl-kal fel- melt mennyiségben veszik nyilván- I tartásba a beszáradás és portásra való tekintettel. Az időszaki munkások részére csak az élelmezésükhöz szükséges kenyérgabonát veszik számításba. A járandóságot nem veszik figyelembe, mert a munkás háztartási szükségletét a kékszinü gabonajegy alapján a Hombártól úgy is jutalék- mentesen beszerezheti s igy nincs szükség arra, hogy azt esetleg idegenben a gazdaság adja ki. A munkaadó a természetben ki nem adott gabonajárandóságot a hatóságilag megállapított áron készpénzben fogja kifizetni. Haszonbérlet esetén természetbeni haszonbér címén csak annyi kenyérgabonát yesznek fel a bérlő szükségletéül, amennyi a haszonbérbeadót fejadag szerint megilleti. Nyugdijat és kegydijat szintén csak a háztartáshoz tartozók fejadagja szerint szolgáltatnak ki természetben. Egyéb célra (pl. párbér, pász- torbér) kenyérgabonaszükségletet I Az állatok takarmányozására szükséges takarmánygabonánál százalékos kivetési rendszert állapítottak meg, amely a szükségletektől független. Eszerint árpából az összes termés 22%>-át, zabból pedig az összes termés 30%>-át, azonfelül az arató és cséplőrészt kell beszolgáltatni. Zabnál az arató- és cséplőmunkások a termelőtől készpénzben kapják ki a részüket. A termelő által bediktált adatok alapján a községi elöljáróság gabonalapot állít ki a termelő részére és azt a község pecsétjével ellátva a termelőnek díjmentesen kiadja. Egy-egy termelőnek a községben csak egy gabonalapot adnak ki. A gabonalap átvételét a termelő vagy megbízottja a nyilvántartáson aláírásával tartozik igazolni. Aki gabonalapját elveszti, köteles 8 napon belül a községi elöljáróságtól gabonamásolatot kérni. A másodlatért 10 pengő kiállítási dijat kell befizetni. Arassunk Ideiében! Az európaszerte uralkodó rendkívüli téli hideg és a sok csapadékkal, későn beköszöntő tavasz két-három héttel késleltette a tavasziak elvetését és a kalászosok beérését. Ez a 15—20 nap ugyanannyival több, előre nem látható fogyasztást — azaz hiányt — jelent a tartalékként tárolt gabonakészletekből; — ezért a földmivelésügyi kormányzat felhivja minden magyar gazda figyelmét az aratás idejének szakszerű, korai megállapítására és a cséplés minél korábban való megkezdésére. Az aratás idejében való megkezdése nemzeti érdek, mert köztudomású, hogy az aratás kései megkezdése miatt pergésből évről- évre hatalmas károsodás éri az országot. A gabonák aratási ideje a korai viaszéréssel esik egybe, amikor a gabona szeme már nem tejes, de körömmel könnyen átvág ható. Az ilyen gabona a legszebb és legteltebb szemű lesz, mert a keresztekben és asztagban utánérik, csiraképessége kiváló és pergési veRztességgel számolni nem kell. Az aratás idejének meghatározását tehát nem a levélzet és a szár színe dönti el, hanem kizárólag a gabonaszem érési foka. Ugyanilyen fontosságú a cséplés lehető legkorábbi megkezdése. A földmivelésügyi kormányzat gondoskodott arról, hogy a cséplés megkezdéséhez szükséges ember-, tüzelő-, hajtó- és kenőanyag rendelkezésre álljon, a gazdák kötelessége pedig, hogy gyors aratással, behordással, csépléssel a kenyérmagvakat az ország közellátásának a legsürgősebben rendelkezésére bocsássák. Minél tovább áll érés után a gabona lábon és minél később kerül a termés a magtárba, annál több veszteség érheti és rendeltetés helyére, a fogyasztóhoz, s a küzdő magyar katonához való jutását a vasúton szállítás torlódása is késleltetheti. Ezeknek a veszteségeknek ma a legkisebbre kell csökkennek. A nemzet nemcsak a harc-, tereken, hanem idehaza kaszával és el nem hanyagolható munkával harcol s a magyar gazda nem hagyhatja cserben nemzetét és harctéren küzdő fiait Idejében arasson és csépeljen tehát minden gazda, mert a kenyér- gabonára szükség van s az ország ellátása az egész országnak, tehát a gazdának is létfontosságú érdeke. Hoiynn történi« a kenMhoniDM kiadása A termésrendeletre vonatkozó közellátásügyi miniszteri utasítás kimondja, hogy mindenki, aki vám- őrlésre jogosult, a községi elöljáróságtól kenyérgabonajegyet kap. — Kenyérgabonajegy két színű van: piros és kék. Kékszinü kenyérgabonajegyet kapnak azok a birtokosok és bérlők (beleértve a kertészetet és szőlőt), akik összesen legalább 5 kát. hold földön gazdálkodnak és kizárólag a mezőgazdaságból élnek, vagyis más foglalkozásuk, jövedelmük nincsen. — Ugyancsak kékszinü kenyérgabonajegyet kapnak a mezőgazdasági munkások (konvenciósok, pásztorok, időszaki munkások, napszámosok), továbbá a vámőrlő malmok tulajdonosai, bérlői és alkalmazottai a háztartásukhoz tartozókkal együtt. Mindenkinek másnak, aki vámőrlésre jogosult, piros szinü kenyérgabonajegyet adnak ki. Kivételt tesz a termésrendelet az 5 kát. holdon felüli, kizárólag mezőgazdaságból élő gazdákkal, amennyiben a családfő, vagy a háztartásához tartozó fia hadbavonult (nemcsak bevonult), vagy pedig, ha a családfőnek legalább 4 gyermeke van. Az ebbe a csoportba tartozóknak piros jegy helyett szintén kék jegyet adnak ki. A háztartáshoz tartozók (beleértve a házi és bennkosztos cselédeket is) mindig olyan szinü jegyet kapnak, mint amilyen a családfőt megilleti. A kék kenyérgabonajegy alapján a szükségletet a Hombár bizományosoktól, vagy azoktól a vámőrlő malmoktól lehet beszerezni, amelyek erre engedélyt kaptak. A piros szinü kenyérgabonajegy nem jogosít vásárlásra. Az arató- és cséplőmunkások részének kimérésekor a cséplési ellenőr annyi szelvényt vág le a munkások kenyérgabona-jegyéről» amennyinek megfelelő mennyiséget az arató- és cséplőrész kitesz. Ha ezután a munkásnak kenyérgabonából még hiánya van, azt a Hombár bizományostól, vagy vámőrlő. malomtól két gabonaszelvény eile-, nében készpénzért beszerezheti. A kenyérgabonajegyre jogosultakat a községi elöljáróság 1942. évi junius 15—30. között a junius 15-i állapot szerint írja össze; mégpedig külön a kék és külön a pirosjegyre jogosultakat. Az összeírást háztartásonként végzik el. Az összeírd Ívbe a háztartás fejét (családfőt), névszerint veszik fel, a háztartáshoz tartozókat pedig csak számszerinL Az összeírásnál 3 kategóriát különböztetnek meg: a) az 1882—1926. években született nehéz testi munkát végző férfiakat, b) minden mást, aki 6. életévét 1942-ben betölti, vagy ennél idősebb, c) az 1937. évben és az azutáni született gye rmekeket. Az összeírások alapján adják kí a jogosultaknak a községi elöljáróság pecsétjével ellátott kenyérgabonajegyeket. Ä jegyek átvételét az átvevőnek aláírásával kell igazolni. Kenyérgabonajegyet a községi elöljáróság csakis a községben: állandó lakhellyel bíróknak ad kL A kenyérgabonajegyre jogosultak; összeírásával egyidejűleg írják össze* háztartásonként a kenyér- és lisztjegyre jogosult ellátatlanokat is. — Főldmivestársadalmunk céljai címmel irt vezetőcikket Hajdú, Kálmán ezüstkalászos gazda a Magyar Föld legújabb számában. A magyar falu képes hetilapja az idei vetések sápadtságának okairól és., megszüntetéséről, a kapásnövények: megművelésére szolgáló eszközök, helyes használatáról, a mézpergetés* helyes időpontjának megválasztásáról közöl szakcikkeket. Érdekes képekben számol be a miniszterelnök: erdélyi útjáról és a marosvásárhelyi gazdagyűlésről. Elbeszélést, verset», háborús képeket, kisgazdák cikkeit», piaci és vásári árakat, rendeleteket és sok más hasznos és érdekes- cikket és képet találunk benne. Mutatványszámot küld a Magyar Főid: kiadóhivatala, Budapest, VII., Erzsé- bet-körüt 7. Molnár féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Felelős vezető: Koreizky Janos.
