Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-06-10 / 42. szám
TOLNANEGYEI UJSÍfi 1942 junius 10. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1942 május hó 28—junius 3ig. Hőmérséklet maximum : 31*2 C° május 29-én, minimum12'0 C° junius l*én. Csapadék eső 1'8 mm május 31-én, eső 1*8 mm junius 1-én, eső 0'3 mm junius 2-án. Összesen 3'9 mm. • Az idei május első öt napja 10 C fokon aluli középhőmérséklettel elég hűvösnek mutatkozott. Azontúl nagyobbmérvü felmelegedés következett be, gyakran 20 C fokon felüli napi középhőmérseklettel; a hó végén pedig nehány kánikulás meleg napban volt részűnk. Eme hőemelkedésnek tulajdonítható, hogy a 17'4 C fokos havi középérték a legutolsó 18 év átlagát 0'6 C fokkal meghaladta. A csapadék eloszlása egyenlőtlen volt; legtöbb esett 15. és 22 én. Az egész havi 52 0 mm-es csapadék nem érte el az utolsó 18 év 70‘6 mm-es átlagát. — Városfelajánlás Jézus szent- séges szivének. Vitéz Vendel István polgármester f. hó 14-én, vasárnap a 9 órai szentmise keretében ajánlja fel Szekszárd megyei várost — a képviselőtestület határozata alapján — Jézus szentséges szivének. Az ünnepélyes szentmise 9 órakor kezdődik. Délután 6 órakor szentséges kőrmenet lesz a belvárosi templom körül. — A kir. tankerületi főigazgató Szekszárdon. Dr Koch Nándor tanügyi főtanácsos, székesfehérvári tankerületi főigazgató múlt hó 31-én Szekszárdra érkezett. Elnökölt a Garay János gimnázium érettségi és magánvizsgálatain, megvizsgált több tanügyi intézményt és részt- vett a szekszárdi urnapi kőrmene- ten. A főigazgató tiszteletére csütörtökön délben dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő és neje ebédet, dr Király Rudolf gimn. igazgató és neje pedig vacsorát adtak. Dr Koch Nándor főigazgató szombat este részt- vett a gimnázium tanári karának a Szekszárdi Kaszinóban tar!ott vacsoráján, majd vasárnap reggel dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő kíséretében elutazott Dombóvárra, ahol hivatalos teendőket végez és elnököl az Esterházy nádor királyi katolikus gimnázium érettségi vizsgálatain. — Dr Holub József professzor pécsi előadása. Folyó hó 5-én, pénteken tartotta Pécsett az Ad Astra nagysikerű „Magyarság jövője és sorskérdései" cimü előadássorozatának záró előadását. Ezt az előadást szekszárdi földink, dr Holub József pécsi egyetemi tanár, a Magyar Tudományos- Akadémia tagja tartotta. A kiváló történettudós a magyar nemzetiségi kérdés történelmi alapjait fejtette ki „A nemzetiségi kérdés történelmi alapjai" cimü előadásában, melyért melegen ünnepelte az előkelő hallgatóság. A Szekszárdi Pinceszőveikezet közgyűlésé Vasárnap délelőtt a szekszárdi városháza dísztermében tartotta 12. évi rendes közgyűlését Schneider Elemér szövetkezeti elnök elnöklete alatt a Szekszárd-Borvidéki Bortermelők állami ellenőrzés alatt álló Pinceszövetkezet. A közgyűlésen az üzletrészesek igen szép számban jelentek meg. A jegyzőkönyv vezetésére dr Kunczer Jenő szövetkezeti ügyész, a hitelesítésre pedig dr Gaal Dezső és Neiner István szövetkezeti tagok felkéretvén, Nagy Ferenc főkönyvelő terjesztette elő az igazgatóság jelentését. Bevezetőben kegyeletesen megemlékezett az igazgatósági jelentés Mirth Gyula felügy. biz. elnöknek, a szövetkezet Önzetlen munkásának el- hunytáról. Ismertette az 1940. évi katasztrófális peronospóra fertőzést, amely a holdanként kiutalt 32 kg rézgálic dacára is tönkretette a szépen mutatkozó termés 70%-át, majd a jég borzalmas kártevéseit. Ez okozta, hogy Szekszárdon és környékén, az előző évi 30—40.000 hektóliteres átlagterméssel szemben alig 3000 hf. volt a szüreti eredmény. Az országos terméskatasztrófának eredménye lett a borárak ugrásszerű emelkedése. Az 1940 — 41. üzletévben a szövetkezet átvett 1.906 hl. 26 liter bort 229.596 P 91 f értékben. A beváltási átlagár literenként 1*20 P vúlt. Eladott a szövetkezet 4.556 hl. 15 liter bort 640.670 P 06 f értékben'. A hektóliterforgalom az előző évi forgalommal szemben a magas árak miatt némi yisszaesést mutat, az azonban a szövetkezetre semmi hátrányt nem jelentett, mert a hektó- literforgalom csökkenését a magasabb eladási ár pótolta. A gazdák bizalma a szövetkezettel szemben erősödött, mert a taglétszám az 1940—41. üzletév elején volt 545-ről 626-ra emelkedett. A mérleg tételéinek ismertetése után hangsúlyozza az igazgatósági jelentés, hogy az 1940—41. évben 9.993*93 P értékcsökkenési leírás és 10.452*43 P borárkiegészités után a tiszta nyereség 24.389*01 P. Javasolja azután az igazgatósági jelentés, hogy a nyereségből 55% csatoltassék a tartalékalaphoz, osztalékra adassék 25%, tantiémekre 20%. A szövetkezet a 4.343 drb üzletrész után üzletrészenként 1*40 P osztalékot fizet. Az 1939—40. évben beszállított 6.201 hl. 70 liter bor után szövet- hezeti tag számla terhére 2V2 fillért, azaz 15.504*25 P, 460 hl. 59 liter must Után literenként 1 fillér, azaz j 460 59 P, összesen 15.964*84 P-t, 1 borárkiegészitési számla terhére i 6.201 hl. 70 liter bor után literen- j ként 1% fillért, azaz 9.302*55 P, ' 460 hl. 59 1. must után literenként ) 1 f, azaz 460*59 P, összesen 9.763 P 14 f. kifizetését javasolta az igazgatóság. Az összes borárkiegészités literenként bor után 4 fillér, must után 2 fillér. A javaslatokat a közgyűlés elfogadta és tudomásul vette hogy az árkiegészítések a tagoknak kifizettettek. A jelentés köszönetét mond a Szekszárdi Takarékpénztárnak és a Szekszárdi Népbanknak, amelyek a szükséges hitelt a szövetkezet rendelkezésére bocsájtották. A főldmi- velésügyi minisztérium 100.000 P részjegytőkéjének visszafizetése folytán a vásárlások tették szükségessé e hiteleket. A felügyelőbizottság jelentését Neiner Ferenc terjesztette elő. A közgyűlés, amely a mérleget és az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését és javaslatait elfogadta, köszönetét mondott vitéz Madl Kovács Imre főispánnak és dr Őrffy Imre felsőházi tagnak, azért az odaadó támogatásért, amelyben a szövetkezetét az önállósításért folytatott nehéz harcában részesítették. Az önállóvá lett szövetkezet erejében bizva hiszi, hogy a reá váró súlyosabb feladatoknak is meg tud felelni és a szekszárdi bor jó hírnevének megóvásával ennek Európában megfelelő piacot is tud teremteni. Bodnár Istvánnak a borárkiegé- szitésekre vonatkozó felszólalására Schneider Elemér elnök adott felvilágosítást, melyet a közgyűlés tudomásul vett. A tisztujitás során 3 év tartamára az igazgatóság tagjai lettek: dr Albersz Rezső, Baka István Poller- mann, Preymafer József Pollermann, T’öttös János Kovács, Schneider Elemér és Neiner Ferenc, mig egy évre a felügyelőbizottság tagjaivá választattak : Horváth Ignác, Babay Géza, László Ferenc, Czéh János és Ne- delkovics Antal. Végül dr Kunczer Jenő szövetkezeti ügyész terjesztette elő az igazgatóságnak az alapszabályok módosítására vonatkozó javaslatát, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Hodlemlékinfivek, orszűszűszlúk, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és mfikóból — kedvező fizetési feltételekkel Hu!sdienbacher Ödön és Ha ( Mutschenbacher lénk) kőfaragó, szobrászati műterme, sirkő nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak; Tolna és Kákáid 5 — Miniszteri vizsgabiztos. A szekszárdi m. kir. áll. Garay János gimnázium igazgatója, dr Király Rudolf f. hó 10-től 14-ig a kecsae- méti kegyesrendi gimnázium érettségi vizsgálatain vesz részt kormány- képviselői minőségben. — EzQstmlse. Domosvay Lajos Szebény plébánosa, aki a huszas években hosszabb időt töltött Szekszárdon mint káplán és polg. isk. hitoktatót Szentháromság vasárnapján mutatta be szerető híveitől körülvéve ezüstmiséjét. A jubiláló lelki- pásztor, aki Szekszárdról mint hitoktató és székesegyházi karkáplán került Pécsre, öt évvel ezelőtt ugyancsak Szentháromság vasárnapján foglalta el a szebényi plébániát és a község népes küldöttségei ez alkalomból is melegen üdvözölték őt. — A Szekszárd-Belvárosi Katolikus Kör zászlószentelése. A kilencvenes években alakult Szekszárd-Belvárosi Római Katholikus Olvasókör a század elején akkor még uj székházában nagy fénnyel tartotta zászlószentelő ünnepélyét, melyen az egyházi szertartást néhai gróf Zichy Gyula pécsi püspök, a későbbi kalocsai érsek végezte, mig a zászlóanyai tisztet az akkori alispán, később békési főispán felesége, jobaházi Döry Pálné sz. joba- házi Döry Gabriella töltötte be. A gyönyörű selyemzászlót az évtizedek viharai megviselték, úgyhogy újat kellett csináltatni. Ez a zászló elkészült és vasárnap szentelték fel a belvárosi plébániatemplomban tartott nagymise keretében. A zászló- szentelési szertartás után volt a felavató ünnepély a Katolikus Kör dísztermében, ahol az ünnepi beszédet vitéz Makray Lajos tolnai prépostplebános, országgyűlési képviselő mondotta. A zászlóanya vitéz Vendel István polgármester felesége volt. — Megalakult a Credo Egyesület Bátaszéken. Dr Hauser Imre bátaszéki esperesplebános meghívására Bátaszékre érkezett P. Bőhle Kornél dominikánus hires egyházi szónok, hogy a bátaszéki katolikus férfiak bevonásával megalakítsa a Credo-mozgalom helyi szervezetét. A meghívásokra mintegy 300 férfi jelent meg, akik P. Bőhle Kornél ismertető előadása után beléptek a Credoba. Az ünnepségen megjelentek a bajai józsefvárosi Credo tagjai is most felszentelt remek ipar- művészeti értékű zászlójukkal. — Tanulmányi segélyt kaphatnak az államerdészeti tisztviselők gyermekei. Az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1942—43; tanévben áz államerdészeti tényleges és nyugdíjas tisztviselők gyermekei, vagy árvái segélyben részesíthetők. A kérvényeket legkésőbb julius 9-ig az Alap Intéző Bizottságához be kell küldeni. Részletesebb felvilágosítást válaszbélyeg beküldésével a m. kir. erdőfelügyelőségek, a m. kir. erdőigazgatóságok és az Alap Intéző Bizotsága (Budapest, V. Kosuth Lajos tér lla III. 309.) ad.
