Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-14 / 3. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1942 január 14. Nem lehet elégszer hangoztatni, hogy a mai — évszázadokra döntő — világküzdelemben ugyanolyan fontos a belső gazdasági arcvonal, mint a külső katonai front. Ez más szóval annyit jelent, hogy nem elég a katonai felkészültség és a vitézség, szükség van gazdasági felkészültségre is. És amint egy ország katonai ereje és hatalma a lakosság harci erényeitől függ, ugyanúgy a belső gazdasági fronton is szükség van az egész lakosság közreműködésére, támogatására, fegyelmére és munkájára. Nem elegendő tehát a nemzet céljaiért lelkesedni, vitéz katonáinkat szeretettel övezni és hőstetteikkel büszkélkedni, hanem a gazdasági fronton is meg kell állania mindenkinek a helyét, mint katonának a harctéren. Gazdasági szempontból is mindnyájan katonák vagyunk, hiszen gazdasági szervezettségünk, fegyelmünk és tervszerű munkánk a győzelemnek és az igazságosabb békének a fegyverrel egyenrangú tényezője. Éppen ezért ne a kényszer, a büntetés, vagy más kellemetlenség tartsa vissza elsősorban az embereket a köz szempontjából káros áruhalmozástól, az árdrágítástól a riadozástól és az oktalan fényűzéstől, hanem a hazafias kő- telességérzet. Az állam szervei azzal a céllal szabályozzák a közellátást, a fogyasztást, a gyáripari termelést és a nyersanyagelosztást, hogy a belső frontot törhetetlenné és az ország életét zavartalanná tegyék. Sok fonTITTE KAL rádlö- és villamossági szak- íizletében Széchenyi u. 6. sz. beszerezhető minden tipusu rádiókészülék jótállással. Továbbá villanycsillárok, ámpolnák, éjjeli-szekreny lámpák, Íróasztali lámpák nagy választékban. Villany- és v i z v e z e t é k íz e r e I é se k. ezt a belső frontot meg kell tölteni | a nemzet eleven erőivel! A magyar | társadalomnak kötelessége, hogy a | hivatalos intézkedések végrehajtását j megkönnyítse és előmozdítsa. Mindnyájunk érdeke, hogy a belső gazdasági front ellenálljon az ellenség törekvéseinek s ez csak úgy lehetséges/ ha lemondással és fegyelmezettséggel szolgáljuk meg a jobb és békességesebb jövőt. Hadi Kovács Judit halálának ügye a budapesti törvényszék elölt Országos nagy részvétet keltett , az a tragikus szerencsétlenség, mely- | nek halálos áldozata Madi Kovács j Judit, főispánunk leánya volt. Szeptember 29-én este tévedésből metil- alkoholt ivott és ennek következtében október hó 1-én meghalt. A megindult nyomozás adatai alapján az ügyészség vádiratot adott ki az ügyben és Kreybig Rudolf 67 éves nyuga!mazottvezérőrnagyot,Kreybig Lajos 37 éves vegyészmérnököt és dr Fedeles László sebész-szakorvost, Madi Kovács Judit vőlegényét gondatlanság által okozott emberölés vétségével vádolta meg. Az ügyészség szerint Kreybig Rudolf és fia tudatában voltak a folyadék mérgező hatásának és mégsem gondoskodtak arról, hogy az üvegen ezt feltüntessék. így történt, hogy Madi Kovács Judit szeptember 29-én a kristályvizes üveg tartalmából ivott. Ugyanebből az üvegből ivott dr Fedeles is, de rögtön észrevette, hogy valamilyen idegen folyadékot vett szájába, ennek ellenére menyasszonyát nem akadályozta meg az ivásban, ehelyett a lakásból kiment és a folyadékot kiköpte. Amikor az orvos visszatért és elmondta a történteket, Kreybig Lajos felszólította őt, hogy menyasz- szonyát, Madi Kovács Juditot részesítse segítségben, Fedeles azonban — az ügyészi vádirat szerint — azt felelte, hogy erre nincs szükség, mert menyasszonya alig ivott valamit. Másnap a leány gyomor- és fejfájásról panaszkodott, Fedeles azonban azt mondotta, hogy csak egyszerű gyomorrontásról lehet szó. Október 1-én aztán a leánynak erős görcsei támadtak és mielőtt még kórházba szállították volna, meghalt. Az ügyészség szerint dr Fedeles orvosi hivatásában és foglalkozásában való hanyagságából, gondatlanságból, illetve szándékos és tudatos mulasztásból kifolyólag következett be a tragikus halál. A bűnügyet január 19-én, hétfőn délelőtt tiz órakor fogja tárgyalni a budapesti büntetőtörvényszék dr Szemák Jenőnek, a büntetőtörvényszék elnökének vezetésével. JHt i parancs éi menni kellett... {Ott a parancs és menni kellett. És egyikünk se lázadozott... Otthagytunk csókot, lányt, szerelmet s a kedvessé vált Váradot. Virágosán és énekelve végig az Ősi városon .., És könny csillant a lány szemekbe’, mint harmat a virágokon , . . Utolsó utca ... régi, csendes házak között kocog tova az ezred ... És tűnik a kedves öreg házak, békés sora ... Az állomáson furcsa lázban berakodás délre már a ’góz slkft a nagy kazánban ... s az ezred este messze jár... Itt egy falu ... Amott tanyából integető, pöttöm leány ... S valahol messze-messze távol anyám imádkozik talán .. S az esti csendességbe hosszan belesikolt a kürt szava ; Takarodó ... I S a hfls vagonban oly jó a széna friss szaga. Mindenki alszik.. • Csak az őrszem mered az éjbe és komor tekintettel kotat erősen ... Olyan, mint egy kemény szobor. Mindenki alszik... Édes álom szárnyán mindenki messze [ár . .. Sepsiben, Kassán, Dana-tájon ... Olyan széles a magyar határi S a vonat fut.. . A puha szénán mi békességben álmodunk. Hallgat az éj, rejtelmes némán .. . De véres már a lábnyomunk, Holnap, ha virrad, már a fegyver agyát szorítja vas kezünk ... Vérszomjas állat tesz az ember s a halál nyargal majd velőnk. Holnap ... valahol messze-messze megáll velünk majd a vonat s mi ádáz, vad harcot keresve lessük az orosz dombokat... Repít a sors ... előre . . . Bátran, vidáman nótázva megyünk derék apáink nyomdokában ... I Csak Te légy velünk Istenünk 1 Kása Márton. Karácsony a pusztában Irta: Halász János Gyermekseregem már régóta várta a kis Jézus születésének ünnepét, karácsony estéjét. Csendes lett a puszta, a kérges- tenyerü emberek visszavonultak családi körükbe, hogy felkészüljenek a kis Jézus méltó fogadására. Szegény dolgoskezü munkásnép ez, nem igen kerül minden házhoz karácsonyfa, ezért az iskolába jöttek el kicsinyek, nagyok és ott tartottuk meg közösen az ünnepséget. A szél kergette az apró hópihé- ket, mind több és több kerül a földre és lassan fehér hótakaró fedte be a fagyos rögöket. Az esti sötétség belepte már a pusztát, az iskola ablakain szűrődik ki a világosság; minden nyom ezen az estén arra vezetett. Jöttek is kicsinyek, nagyok egyaránt. Kezükben a lámpa, a hó nyikorog a kitaposott, nehéz cselédcsizma nyomása alatt. Messziről olyan a kép, mintha a csillagos ég apró lámpásai a főldreszállya jönnének az iskola felé. Hordozóik tisztelettel lépik át az iskola küszöbét és foglalják el helyüket a padok soraiban, a régi ismerős helyeken. Milyen jó is ilyenkor megpihenni a melegre fütött iskolában! A terem közepén állt a karácsonyfa, ózondus illatával betölti a termet. Messziről jött: Erdélyből kaptuk, örülünk neki, mert már vártuk onnan, nagyon vártuk, megérkezett és némán meséi nekünk... Meg is hagyjuk soká az első erdélyi fenyőfát, melyet most a sok tekintet megsimogat. Ágain szaloncukor, aranydió, füge csüng és az egészet betakarja az angyalhaj, alatta pedig egy-egy kicsiny csomag. Megkezdődik az ünnepség. Egymásután hangzanak el a Jézuskáról, karácsonyról szóló versek: »Eljött a nap, mit várva vártunk, Az égen csillagfény ragyog; Jézuska fáját im elhozták A halkan szálló angyalok.« Közben egy-egy énekszám hallatszik el az ezüstösen csilingelő gyermekajkakról. Majd karácsonyi jelenet következett, amely az árvák segítéséről, felkarolásáról szólt. Utána egy percre megálltunk: azokra a hős magyar katonákra gondoltunk, akik messze az orosz földön ünnepelték az ő katona-karácsnyu- kát. »0 gyönyörű szép...“ c. ének kánonja fejezte be az ünnepséget. Majd minden gyermek elvitte az ő kis ajándékát, amit a Jézuskától kapott. Örül a gyermek s a szülő egyaránt és a karácsonyfán lévő gyertya fénye örömkönnyeket csillogtat meg a szemekben. Egy darabig még nézték a karácsonyfát, mely ismét meghozta a szeretetet, amelyre a mai időkben olyan nagy szüksége van mindenkinek és ez a szeretet maradjon is meg minden ember szivében. t I vány kiállítását több tisztiorvosi vizsgálat előzte meg. A tüdő- és nemibeteggondozó intézetekben, — valamint egészség- védelmi szolgálatoknál az orvosi bizonyítvány ingyenes. Erősítsük a belső gazdasági frontot! I tos árut és nyersanyagot nem lehet ma külföldről behozni a háború miatt, tehát igyekeznek azokat a hazai nyersanyagokkal pótolni. Más anyagokból és cikkekből a rendelkezésre álló készletet tervszerűen úgy osztják széjjel, hogy lehetőleg mindenkinek jusson belőle. A fontosabb ipari cikkek termelését pedig úgy alakítják át, hogy megszüntetik a fényűzés célját szolgáló áruk készítését és a meglévő nyersanyagot elsősorban olyan tömegcikkek előállítására fordítják, amilyenekre a mezőgazdasági és ipari munkásságnak, a kispolgárságnak, kisgazdának, vagyis a dolgozótársadalomnak van szüksége. A fényűzés tehát fokozatosan meg fog szűnni azért, hogy az egyszerűbb ember szükségleteit biztosítani lehessen. És ez az átalakulás tulajdonképpen nem egyéb, mint a nemzeti összefogás megvalósítása gazdasági téren. Az is természetes, hogy ez áldozattal jár. A gyárvállalat, amely ezután több száz, vagy több ezer luxuscikk helyett csak néhányféle népruházati cikket fog gyártani, kevesebb haszonra számíthat, mint eddig. Nem hoz a kereskedő konyhájára sem annyi hasznot a hatvanfilléres akcióflanel, mint a drága selyem, de az áldozatot vállalni kell és a haszonszerzésre irányuló törekvés a háború tartamára feltétlenül mérséklendő. Ami mostanában egyes iparágakban és a népruházati akció során folyik, tulajdonképpen a szilárd — belső gazdasági front kiépités-e. De
