Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-05-22 / 39. szám
xxiv. Moiinn. IzeknfM. 1942 múlni 22. (Péntek) 39. jzln. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZ ÁM: 20—86 Cgéu évre Előfizetési díj: 12 pengS || Félévre ...... 6 pengd | Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aierdin éa aaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető költemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait [ Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés ssövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzést, családi hir nyíl ttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytarsgságoK, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 36 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 5 pengő. Állástketwöknek 60 százalék engedmény. ■ A nytlucK nióndéka Pimk&sd-iinncpi ponlolnlcK Dr lagyarász Ferenc O. Cist. Mikor a Szentlélek Isten pünkösd Ünnepén leszállt az apostolokra, ama sok lelki adomány és kegyelem között, amelyekkel lelkűket eltöltötte, megadta nekik a nyelvek ajándékát is, vagyis azt a kegyelmet, hogy az őket környező népek mindegyikének nyelvén tudjanak szólni s így könnyebben lehessenek a keresztény hitnek terjesztői. Az apostolok a maguk zsidó-arámiai nyelvükön kívül bizonyára beszélték az akkori világnyelvet, a görögöt; de mert a zsidóság már akkor is el volt terjedve az akkor ismert egész világon : Jeruzsálem már akkor is olyan nemzetközi város volt, mint a zsidóság maga. Az Apostolok Cselekedetének könyve néni kevesebb, mint tizenhét nemzetet, tehát nyelvet sorol föl, melyek akkor Jeruzsálemben összegyűltek és hallgatták az apostolokat, kiki a maga anyanyelvén. (2,6.) Amily csodálatos és megmagya- rázhatalan élettani titok a emberiségnek széttagozódása a sok száz meg ezer nyelvre s a nem sokkal kevesebb nemzetiségre: szintoly csodálatos az apostoloknak az a kiváltsága is, hogy mindenkinek az anyanyelvén tudtak szólni. Ezen a csodán mit sem változtat az, ha azt valaki úgy akarná fölfogni, hogy az apostolok tán csak a maguk arámi tájszólásán beszáltek ugyan, de a hallgatók úgy megértették őket, mintha anyanyelvűket hallották volna. Ez utóbbi is csak csodálatos ténye a Szendéteknek, aki éppúgy adott beszélő tehetséget az apostolokban, mint értelmet a hallgatóságnak. Beszélő tehetség az értelem: ameny- nyivel több van manap az egyikből, annyival kevesebb jutott sokaknak a másikból. Beszélni sokan jobban tudnak, mintsem akár nekik, akár hallgatóságuknak szükségük volna ; értelem dolgában azonban igen sokhelyütt oly nagy a szegénység, hogy csak a Szentlélek Istennek különös pünkösdi kegyelme tudná az egyensúlyt helyreállítani, melyre pedig nekünk is éppoly szükségünk volna, akár az apostolok korának. Az emberi sorsnak egyik legnagyobb csapásakéntnehezedik ránk az, hogy mig csak két kapocs van, mely az embereket összetartja, t. i. a szeretet és az érdek : addig az elválasztó ékeknek száma légió. Hiszen az is a sors iróniája, hogy az összekötő kapcsok egyikéből is, t. i. az érdekből vajmi könnyen vál- hatik szétválasztó ék. Ilyen ék a sok között a nyelv és a nemzetiség is. A kettő nem mindig és nem szükségképpen födi egymást, de leggyakrabban együvé tartozik. Ennek az éknek nem kellene szükségképpen olyan erősnek lennie, hogy az embereket necsak elválassza, de szinte ádáz gyűlölettel szembeállítsa egymással. Más nyelven is megérthetnék egymást az emberek, ha volna bennük több jóakarat, vagy ha erősebben kellene érezniük annak szükségét, hogy megértsék egymást. — Amíg vagy a jóakarat tisztultabb látókörét elhomályosítja a mindenféle személyes melléktekintet és kicsinyes érdek, avagy pedig a lelki önellátásnak büszke érzete fölöslegesnek érzi a máshoz való alkalmazkodást, addig a nyelvi és nemzetiségi különbségek nemcsak áthidalhatatla- nők maradnak, de egyre nagyobb szakadékot vájnak és mindjobban elválasztják azokat egymástól, akiket pedig a közös életsorsnah, az azonos műveltségi foknak, a folytonos érintkezésnek egyre közelebb kellene hoznia egymáshoz. Ha tehát egy nagy társadalmi egységben azt tapasztaljuk, hogy a sok minden bomlasztó tényező között ott van a nyelv és nemzetiség kérdése is, eleve meg lehetünk győződve, hogy ott mesterségesen szítják az ellentéteket. Már pedig, aki felelősségének egész tudatában, vagy ha úgy jobban tetszik: felelőtlenségével visszaélve, szándékos békebontó tevékenységével útját vágja annak, hogy akiket a sors egymásra utalt, azok mindig és mindenben meg is értsék egymást, arra méltán alkalmazhatjuk Horatius szavait: „Hic Higer est, hunc tu, Romane, caveto!“ (Sat. I. 4.) Fekete I a lelke annak, óvakodjék tőle min- { den római! | Pünkösd ünnepén, a nyelvek aján- < dékának ünnepén tehát becsüljük meg egymás nyelvét, ismerjük el mindenkinek, tehát az államnak is, jogát a maga nyelvéhez, tiszteljük ezt a jogot az igazság keretei között és ne engedjük, hogy akár az egyes embernek, akár a nemzetnek ezt a jogát bárki bárminő címen elvitassa avagy megrövidítse. Nem az a baj, hogy különböző nyelvek vannak a világon, hanem az, hogy az emberekben nem lakozik elegendő isteni lélek ahhoz, hogy egymás lelkének nyelvét megértsék A népeknek és nemzeteknek Í9 szüntelenül szükségük van a Szentlélek eljövetelére: ez a múltnak és a jelennek tanulsága; bár a jövő meg is szívlelné! JÍ y&enJtAélek ünnepén, Irta: yáttosi György Gondolatunk messze jár, hogy a vallás nagy eseményei adjanak világosságot a mai korszak alapigazságainak megértésére. Látjuk képzeletben az első pünkösd ünnepén egybegyülö tanítványokat, amint tétlenségükből felrázza a megjelenő isteni Lélek. Feltűnik előttünk Péter szikla alakja, ahogy az ünnep sokasága előtt hirdeti a megváltó Jézus Krisztusban megjelent kijelentés dönthetetlen igazságát. Halljuk az intést, amely arról szól, hogy meg kell térni. S mikor igy megittaso- dik lelkünk a múlt történetének fényében, visszalépünk a mi időnkbe. Isten minden tette örök. Gondolatai változatlanul szólnak a mának és az eljövendő időknek. Ugyanazok az elkötelezések vonatkoznak ránk, mint a tanítványokra. Isten iránt való határtalan hálával kell megemlékeznünk elsősorban arról, hogy a magyar nemzet a megváltás olyan ragyogó utján járt a legalkalmasabb vezetők után, ami amellett bizonyít, hogy csak az Árpádok korában állt a nemzet tör- ténelmiségének azon a magas fokán, amelyen ma áll. Kifejezhetetlen boldogság az, hogy e kor élő tanúi vagyunk. Hogy benne éltünk abban az emberfeletti küzdelemben, amit a magyar történelem páratlan hőse, a magyar nemzet dicső kormányzója, egy halálraszánt maréknyi hadsereggel nemzetének megszabadításáért folytatott. Kiragadni a bukás mélységéből, a nemzetietlenség szörnyű átkából s egy képtelen béke következményeiből. Több ez, mint emberi! De az ő bölcseségének köszönhető az is, hogy a maguk idejében legmegfelelőbb kormányférfiakra bízta a nemzet sorsát, hogy láncszem láncszembe kapaszkodva adja a mai pompás magyar élet sorozatát. Büszkék lehetünk arra, hogy magyarok, hogy mai magyarok vagyunk ! Az öröm ünnepi tudata mögött azonban súlyos kötelességek betöltése vár ránk. A bolsevista pokollal való meg- mérkőzé8 és az eddigi sikerek eldöntik a háború sorsát. El is dőlt az már lelkileg régen 1 De a kontár gondolkodók nagy lármája bele- sápitozza a közéletbe, hogy nem tudjuk, hogy bontakozik ki a világ ebből a bonyodalomból. — Szánalomra méltók azok, akik nem tudják. Az uj világrend minden vonatkozásában mélyen és tartalmasán keresztény lehet s Európa keresztény védbástyájára ebben vár nagy feladat megoldása! Krisztus igaz életet élő tanítványaként kell a magyar nemzetnek magára vállalnia azt, hogy hirdesse és munkálja az igaz krisztusi élet megvalósítását, elfogadását. Úgy vesszük észre, hogy a nemzet kiszabadult a politikai rabságból. A népszövetség pókhálója szétzilálódott ! Most folyik a nagy harc a nemzet szellemének felszabadításáért. De a nemzeti lélek, a vallási élet még mindig öntudatlanul hordozza magán az idegen hatásokat s bizonyos vallási megnyilvánulások tisztára idegen és épp ezért nekünk torz alakulások. A magunk nemzeti lelkületének áldására ható vallásos életlehetőségek elsatnyultan, mellőzötten, félretoltan várják jelenésük idejét. A lelki rabságból való menekülésünk természetes következménye az a nemes hatás, amelyet a magyar nemzet, mint keresztény nemzet má3 nemzetekre kifejthet. A mai korszak minden szociális eredménye még akkor is a keresztény gondolkodás eredménye, ha az a kereszténység ellen alakult. A mai szellem kifejlődés. Az államok ( berendezkedései el nem képzelhetők a kereszténység, mint alap nélEgyes szám ára 12 fillér
