Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-05-13 / 36. szám

2 1942 május 13. szatartott bennünket a revízió ügye, de kérdés, mi lesz később. Túltengő az önérzetünk, mindenki külömb akar lenni a másiknál, pedig a fej* rázáshoz nem kell más, mint üres fej. A gyermekáldástól való huzó- dozás ebben a pillanatban talán a legijesz­tőbb vétkünk. Ez a legnagyobb ag­godalommal kell, hogy eltöltsön bennünket, mert ez a nemzet jövőjét veszélyezteti. Ha nincsen kisdedvárás, nem lesz Magyar Advent, mert amely nemzet nem akar a gyer­mekre várni, megreked a novem­berben, amely a halál hónapja. Ez annak a jele, hogy több ben­nünk az Önzés, mint az önzetlen­ség. Valóságos epidémia — úgy­mond — milyen lenézően beszél­nek sok helyen ma már a sokgyer­mekes családokról. Ezeknek a büntetéseképpen kö­szöntének ránk a háború, a nél­külözés és a nyomor szenvedései. Felmerül a kérdés, hogy az ár­tatlanokat miért érik a szenvedések. Az ártatlanok szenvedése nagy misz­térium. Az igazak számára ugyanis figyelmeztetés, hogy nem szabad a földön véglegesen berendezkednünk. Kövek a szenvedések, amelyekbe beleütjük a lábunkat. így kapunk figyelmeztetést, hogy a földi jólét nem örökkévaló és nekünk az örök életre kell előkészülnünk. Azonkívül a lelkek a szenvedés által megtisz­tulnak, miként a szennyes ruha is megtisztul a mosás keservei követ­keztében. Aki nem szenvedett, az elbizakodott és megfigyelhetjük, hogy azok a legneveletlenebb em­berek, akiktől Isten a szenvedést elvonta. A népekre is tisztító ár a szen­vedés, amint azt a tatárjárás és a tőrök élet utáni fellendülés igazolja és ahogy a világháború után is több morális érték fakadt. Ha Magyarországot szenvedések érték, az Isten pálcája mindig megtisztította nemzetünket, mert Isten kezében a legnagyobb mértékhitelesítő a szenvedés. A görögöknél esztétikai morált: Olympost és Parnassust hirdetett a vallás, a szenvedésekre azonban csak a Szent Kereszt misztériuma képesit. A szenvedéseket az idő mindig igazolja. A keresztény magyar nemzet élet- képességének hitelesítő je, hogy ki­bírja a szenvedéseket, mert ezer­éves történelmünk során az Isten értékesnek talált bennünket. Értelmet ad a szenvedéseknek az a kapcsolat, amelyben a szeretettel állanak. Ez abból is kitűnik, hogy regényben, színházban, moziban azokat a történeteket szeretjük leg­inkább, ahol a szenvedéseken ke­resztülment egyén megkapja a maga szeretetteljes jutalmát Elválasztha­tatlan testvérek a szenvedés és a szeretet, mint ahogy a forró anyai szeretetnek is előfeltétele a szen­vedés. Ezért van az, hogy az atya- ság vonatkozásai sohasem olyan mélyek, mint az anyaságéi. Népünk életében is áldásosán pá­rosul ez a kettő, hiszen a magyar nép történelmének nagy eseményei szenvedésekből és szeretetből szár­maztak. A magyar nép történelme során sohase volt aljas, kalandor, áruló TOLNAMEŰYD UJSifi és minden magyar szégyenlené ma­gát, ha történelmének sikereit aljas árulásokkal vívta volna ki. A keresztény magyar nemzet ma­gasztos kereszthordozása nevébe, címerébe, életébe beleillesztette a Kereszt két gerendáját, népünk, ha járja is a szenvedé­sek útját, kezében mindig a sze­retet rózsáit viseli és ez az, ami a mi népünket az őrök élet felé viszi. Hisz amely nép ke­resztény, az nem lehet meg szen­vedések nélkül. Ez az, ami a földi Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Kiss Lajos pécsi apátkano­nok újabb egyházi tisztsége. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Kiss Lajos apátkanonok, felsőházi tag, kormányfőtanácsost, Szekszárd volt plébánosát kinevezte zsinati bíróvá. — Esküvő. Simon Mártát —; a Szekszárd-ujvárosi templomban — május hó 16-án 12 órakor vezeti oltárhoz Tóth István m. kir. köz­ellátási felügyelő. (Külön értesítés helyett.) — Ügyészi és bírói kinevezés. A Kormányzó Ur Őfőméltósága dr Tóth Pál szekszárdi kir. járásbirő- sági titkárt (Tóth József ny. tör­vényszéki irodafőigazgató fiát) ki­nevezte a debreceni királyi ügyész­séghoz ügyésszé, dr Szily László szekszárdi kir. törvényszéki titkárt, (dr Szily Géza tolnai ügyvéd fiát) járásbiróvá a tamási királyi járás­bírósághoz. — Áthelyezések a pécsi egy­házmegyében. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Laczjy Emil német- mároki plébánost saját kérelmére felmentette a plébánia vezetésétől és Bonyhádvaradsra küldte adminisz­trátornak. Régért József bonyhád- varasdi'adminisztrátor Aparra, Bárka János Pécsbányatelepről Nakra, Siklósi László Németkéről, Pécs- bányatelepre, Dévényi András Aba- ligetről Németkérre került kápláni minőségben. — Harangszó a leventék áldozó­csütörtök! áldozásakor. S e r é d i Jusztinján hercegprímás elrendelte; hogy az első alkalommal történő országos levente lelkigyakorlatok alkalmából, — a lelkigyakorlatokat követő áldozás idején, május 14-én, áldozócsütörtökön délelőtt fél 10 élet megbecsülése mellett az őrök életre nevel. Az igazak — végzé beszédsorozatát dr Gálos László •— kibírják a szenvedéseket, mert szik­lára építettek, ellentétben a gono­szokkal, akiknek hjte homokra épült. A hazafias magyar vonatkozások­kal is művésziesen telített és ma­gyar öntudatot vallásos alázatában is megerősítő gyönyörű fejtegetések után az egybegyűltek melegen ün­nepelték dr Gálost, akinek szives fáradozását és tanításait Schneider Gábor nyug. kúriai bíró köszönte meg. órakor, negyedórán át az ország minden plébániatemplomában ha­rangzúgás legyen. — A kórház statisztikája. Tolna vármegye Horthy Miklós közkórhá­zának betegforgalma a következő­képpen alakult: 1942 március hó végén 578 beteg maradt a kórház­ban ápolás alatt, mig az elmúlt hó folyamán 906 egyént vettek fel kór­házi ápolásra. Az összes ápolt közül meghalt 20 beteg, — távozott 876 egyén és igy 1942 április hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 588 beteg. A közkórház elmebeteg­osztályához tartozó palánki telepen összesen 60 elmebeteget ápoltak, a szekszárdi, sióagárdi, őcsényhegyi, szálkai és kakasdi családi ápolási telepeken pedig együttesen 499 elmebeteget gondoztak az idegen családok a közkórház felügyelete alatt. — Házasság. Debulay József, Tolnavármegye Horthy Miklós köz­kórházának gondnoka e hó 9-én, szombaton délben esküdött őrök hű­séget Békéscsabán erdőtarcsai Fe­jér Klárikának az ottani belvárosi róm. kát. plebánia-templomban| — Tanítói kinevezések. A pécsi egyházmegyében Kitlinger Ilonát a decsi IV. sorszámú tanítói állásra végleges minőségű rendes tanítóvá, Dőry Jankát a bátai V., Kiing Már­tont a diósberényi II. és Fülöpp Er­zsébetet a simontornyai X. sorsz. tanítói állásra helyettes tanítóvá ki­nevezték. — Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselőtestülete vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt folyó hó 12-én 11 órakor rend­kívüli közgyűlést tartott az alábbi tárgysorozattal: A Magyar Nemzeti Bank Nyugdíjalapja által építendő bérházban a tiszti lakások biztosí­tására a kincstárral kötendő meg­állapodások. — Béla-téri hentes­üzletnek a közellátás céljára való megvétele. — A Levente székház részére a garage lebontásából szár­mazott használt téglának a talaj­vizek által megrongált házak tata­MÄVAUT mávaut nyári menetrendié Érvényes: 1942. évi május hó 4-től. V Dnnaföldvár—Siekszárd 1 6 00 Dunaföldvár községháza . 18 15 706 Paks pályaudvar _ . 1706 900 Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 15-10 Szekszárd—lagyarkeszi — 1415 ! Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 9-05 — — 17-45 » Magyarke8zi postahivatal ____n 5­35 — x Csak hétköznap közlekedik. | rozására való átengedése. — A Csa- I tári elemi iskola kibővítése. — Bu- I várszivattyu beszerzése. — A Csa­tári-ut 1941. évi építésének végel- I számolása. — A báró Augusz Imre Árvaház kidőlt téglakerítésének hely­reállítása, — Am. kir. pénzügy- miniszter leirata 20.000 P állam­segély kiutalásáról. — A Magyar Norma 1941. évi zárszámadása. — A községi iparostanonciskola 1941. évi zárszámadása. — A színtársulat terembérének, vigalmi adójának és villanyáramdijának megállapítása. — Károlyi János színigazgató kérelme segély iránt. — Az Országos Gyü­mölcstermelők Egyesületének ké­relme az 1942. évre megállapított anyagi hozzájárulás felemelése iránt. Az alispán leirata a fedeztetési di­jaknak abraktakarmányban leendő megállapítása iránt. A 33 pontból álló tárgysorozat egyéb ügyei cse­kélyebb fontosságú, jórészt személyi kérelmek. — Vasúti menetrendváltozás. Lapunk mai számában közöljük vármegyénk vasútvonalai egyrészé- nek nyári menetrendjét. Felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét arra, hogy a Budapest—Sárbogárd— Szekszárd—Baja vonalon az előzőén közölt menetrenddel szemben némi változás történt, tehát az érdeklődők ezt a mostanit tekintsék érvényesnek. — A népmozgalmi adatok áp­rilis hó végén a vármegyében a következő eredményekkel zárultak: élveszületett 382 újszülött, meghalt 326 egyén és igy a természetes szaporodás a hó végén 56 főt tett ki. Meghalt a hő folyamán 37 cse­csemő és igy a csecsemőhalálozási százalék — az elmúlt hóra vonat­kozóan — 9*6, tehát az országos átlagnál kedvezőbb. 70 évesnél idő­sebb korban 126 egyén hunyt el, akik közül a legidősebb kort az a nő érte meg, aki Zomba községben 93 éves korában halt meg. — Térzene. A m. kir. 18. honv. gyalogezred zenekara f. hó 14-én 12 órától 1 óráig a Garay-téren az alábbi műsorral térzenét ad : Figedy Sándor: Schvoy induló. Pazeller Mátyás: Rózsakirálynő keringő. Suppé-Kliment: Könnyű lovasság nyitány. Brahms: Magyar táncok 5—6. Translateur: Liliputi nász­menet, jellemkép. Borsay Samu: Kolozsvári induló. — A térzenét vezényli: Tölgyesi Tibor főtörzs­őrmester, ezreddobos. $tiné4tet Vasárnap este tartotta utolsó elő­adását Károlyi János színtársulata a Szekszárd Szálló nagytermében. A kiváló tagokból álló együttes be­csületes munkával hálálta meg a közönség pártfogását és lelkesedés­sel szórakoztatta a színházba járó­kat. Az énekes előadások hatását nagyban fokozta, hogy a zenekisé- retet a helyőrség zenekara szolgál­tatta. A társulat minden egyes tagja legjobb tudással szolgálta az őssz- játék gondolatát és az előadások hatásának ez a legszebb jellemzője. Pénteken este nagy sikerrel adták a Csak egy asszony van a világon c. mulatságos operettet, mig szom­baton este, vasárnap délután és va­sárnap este zajos sikert ért el a Viharos szerelem című operett, az Andrássy-uti színház óriási sikerű táncos operett újdonsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom