Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-04-11 / 27. szám

n». Cvfoinm. SzekszOrd. 1942 tnllii 11. (Szomkal) 27. SZÓD. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-85 *|ÍM érre Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre ...... 6 pengő | Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden teerdán ée nombaion. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érői: Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy has&bmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 F, minimum á P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Állástkexesőknek 50 százalék engedmény. Háborús husvéi Alleluja — a babiloni vizeknél. Dr Magyarász Ferenc O. Cist. Komor méltósággal, egy súlyosan megpróbált lélek gyötrő kínjával, fájó emlékek borújában, az egész nép szomorúságát kifejező gyászos szóképekben szólal meg a 136. zsoltár, amelynek ihletett szerzője elmondja, hogy a fogságba hurcolt zsidóktól a babilóniaiak dalokat akartak hallani. Igaz, a bánatnak is vannak dalai, s az egész nemzet bús sorsa igen gyakran szebbnél- szebb énekeket fakasztott már az igazán ihletett költők ajakáról. De az Isten választott népe a füzek ágára akasztotta lantját és átkot szórt a kézre, mely megpengeti a lantot, a nyelvre, mely dalolni merne. És átkot szór az ellenségre is, még annak csecsemő kis gyermekeire is... Komor méltósággal szállt az ég felé az ezidei esztendő húsvéti alle- lujája is. A mi lelkünket is súlyos megpróbáltatás nyűgözte le. A mi dalos kedvünk is régóta elnémult, vagy csak sóhajtozni tud már, ha végiggondolja helyzetünket. Szomorú volt a mi mostani alle- lujánk, kétezer esztendős dallamát meg kell változtatnunk, ha találóan akarjuk beleőnteni érzelmeinket. — Nyomasztó hangulat a mienk, rég nem volt ehhez hasonló. Háborúban vagyunk! Népünk virága, a magyar fiatal­ság szinte már csak az órákat szá­molja, mikor harsan föl az induló szava. Az édesatyák reggel azzal kelnek, hogy hajlott derekuknak megint ki kell egyenesednie, mert övék lesz a fiatalok munkája a kenyérért. Az édesanyák szeméből hulló könnyeknek nincs szivárványa, mely bearanyozta Noé áldozati ol­tárát a vízözön után ; vérözőnnek nincsen szivárványa. A feleség min* dennap reszketve nyit ajtót a levél­hordónak: hátha a behívót hozza?! S a gyermekek most sokkal többet, sokkal jobban imádkoznak, hiszen apáért, vagy a testvérért imádkoz­nak. A jó öreg nénikék álmatlan és hoszu éjszakáikban akarva sem tudnák az örvendetes olvasójukat imádkozni, csak a fájdalmasat. Háborúban vagyunk... És mégis alleluját zengedeztünk I Mert él bennünk a szent meg­győződés, hogy ez a háború magyar nemzeti létünkért, — keresztény vallá­sunkért, ősi hagyományainkért és kultúránkért folyik. Mert fönntart bennünket az a re­ménység, hogy ezt a háborút a magyar katona áldozatkészsége, bá­torsága és hazaszeretete diadalma­san fogja végigvívni. Mert nekünk hitünk van az igazságos Istenben, hogy ebben a minden elmúlt har­coknál nehezebb viadalban az igaz­ságot fogja győzelemre segíteni. Mert mi tudunk tűrni és várni, és mennél több a tűrnivalónk és men­nél tovább kell várnunk, annál buz­góbban tudunk imádkozni. Ezért zengtünk alleluját. Az alleluja a föltámadás éneke, a husvét a főitámadás záloga, Krisz­Győrffy-Bengyel Sándor köz­ellátásügyi miniszter még husvét előtt utasitotta a székesfőváros ve­zetőségét arra, hogy rendkívüli köz­ellátási viszonyok következtében mindennemű gazdaságilag meg­művelhető területen zöldség- és főzelékféléket termeltessen. Ismere­tes, hogy Budapest területén az utasítás végrehajtása már meg­kezdődött és igen nagy területeket müveinek meg. A közellátásügyi miniszter most leiratot intézett valamennyi törvény­hatóság első tisztviselőjéhez, amely­ben utasitotta őket, hogy hívják fel a közönség figyelmét a zöldség* és főzelékféléknek minél nagyobb te­rületeken való termesztésére. A mi­niszter utasítása részletesen intéz­kedik arra nézve, hogy az egyes törvényhatóságok területén az ingat­lantulajdonosok figyelmét is fel kell hívni arra, hogy az eddig mező- gazdasági művelés alá nem vont területeken, házhelyeken és telkeken konyhakerti veteményeket termel­jenek. Ha az ingatlantulajdonosok a felhívásnak eleget nem tennének, a parlagon hagyott ingatlan hasz­nosítása céljából gondnokot rendel­nek ki. A közületek területén, a nyilvános és magánkertekben minden rendel­kezésre álló hely kihasználásával a virágok és dísznövények helyett konyhakerti veteményeket kell ter­melni. Az ingatlantulajdonos keres­tus föltámadásának történelmi ténye a bizonyság arra, hogy még a leg­véresebb harcok idejében sem sza­bad csüggednünk, mert az igazság mindig föltárnád és mindig győz. Csak az ember halandó, az igazság halhatatlan. Babilon vizei ellenséges területet öntöztek. Magyar katonák vére is ellenséges földre hull. De ez a vé­res harmat, az olajfa gyökerét ön­tözi, amelynek ága a békét jelenti. Babilon füzeiről levettük a lantot, hogy kisérjük a győzelmi énekeket: Krisztus Urunk diadalát a múlan­dóság fölött, honvédelnk győzelmét hatalmas ellenségünk fölött. Alleluja 1 kedelmi és ipari vállalatok a műve­lésre alkalmas tulajdonukat képező parlagterületeket saját maguk hasz­nálják fel kerti vetemények termesz­tésére, vagy pedig megfelelő nagy­ságú területrészre felosztva, enged­jék át azokat munkásaiknak konyha­kerti megművelés céljára. A közellátásügyi miniszter intéz­kedett arról is, hogy a közületek és az ipari vállalatok vitaminkertet létesítsenek, amely szakszerű és gondos művelés által példaként szolgálhat a zöldség és főzelékfélék termelésével foglalkozni kívánó közönségnek. Azokon a helyeken, hol városi kertészet van, a kertészet vezetőjét kell megbízni azzal, hogy a zöldség és főzelékfélék termelését irányítsa és a közönséget a szük­séges szaktanácsokkal ellássa. A lehetőséghez képest gondoskodni kell arról is, hogy a közönség ter­melését kedvezményes áru palánta- és vetőmagakcióval támogassák. Az ilyen módon termelt zöldség stb. féléket a közellátásügyi miniszter minden igénybevétel alól mentesíti s azzal tulajdonosaik szabadon ren­delkezhetnek. A közellátásügyi miniszter végül elrendelte, hogy zöldség- és főzelék­félék fokozottabb termelését célzó felhívását minden rendelkezésreálló eszközzel közhírré kell tenni és a közönség legszélesebb köreinek tudomására kell juttatni. jának is, mert a párt tolnai kerüle­tének lelkes, aktív vezetője volt. Tolna és környéke társadalmának összességéért évtizedeken keresztül a legnagyobb önzetlenséggel és hazafiassággal fáradozott. A megboldogult az 1886. évi ápri­lis hó 9-én született Békésen. Kö­zépiskoláit Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán végezte. Gyógyszerészi oklevelét az 1907. évben a kolozs­vári Ferenc József tudományegye­temen szerezte, az 1914. évben pe­dig a budapesti Pázmány Péter tu­dományegyetemen az államtudomá­nyok doktorává avatták. Az 1912. évben került Tolnára, mint gyógy­szertártulajdonos és egyéni kiváló­ságai révén rövid idő alatt az ot­tani társadalom egyik legtiszteltebb tagja lett. Izzó hazafias érzésére jellemző, hogy a világháború kitörése után hadba vonult és bár mint Tolna egyedüli gyógyszerésze felmenthető lett volna, ezt a kedvezményt mel­lőzve mindaddig katonai szolgálatot teljesített, amig az orosz harctéren szerzett súlyos betegsége gyógy­kezeltetése céljából szabadságolták. Tolnán hivatásával járó nagy­mérvű elfoglaltsága mellett minden nemes és szép ügy iránt lelkesedő egyénisége folytán módot talált arra is, hogy a közéletben buzgón tevé­kenykedve szolgálhassa az egyete­mes érdekeket. Tagja volt Tolna vármegye törvényhatósági bizottsá­gának, Tolna község képviselőtes­tületének, igazgatója a tolnai kaszi­nónak és mint Tolna légoltalmi parancsnoka, kiváló buzgalommal működött a légoltalom kiépítésén és fejlesztésén. Dr Herczog Elemér a kommu­nizmus alatt is Tolnán tartózkodott és háza az ellenforradalmi egyének gyülekező helye volt mindaddig, amig a vörös vezetőség erre rá nem jött és ebben a tevékenységé­ben meg nem akadályozta. Közéleti és társadalmi vezető tevékenységére a vármegye közönsége minden jobb és szebb ügyért megindult mozga­lomban bizton számíthatott és érde­meit a Kormányzó Ur őföméltósága is elismerte. Tolna első hősi halottja Folyó hó 2-án, a reggeli órák­ban futótűzként terjedt el a lesújtó hir Tolnán, hogy Sallai (Schalter) Ferenc m. kir. főhadnagy, március 19-én az orosz harctéren, súlyos harcok közepette hősi halált halt. A gyászhir a szó szoros értel­mében Tolna minden lakóját fájón érintette, hiszen nincs Tolnán em­ber, aki rokona, bajtársa, jóbarátja vagy tisztelője ne lett volna a tolnai születésű és az egész életét ilt leélt főhadnagynak. Sallai Ferenc ez évben töltené | be a 30. életévét. Középiskolai ta­nulmányai elvégzése után, 18 éves 1 korában a honvédség szolgálatába Dr Herczog Elemér tolnai gyógyszerész megholt Megyeszerte mély megdöbbenést keltett dr Herczog Elemér tolnai gyógyszerésznek, közéletünk tiszte­letreméltó kiváló tagjának folyó hó 8-án hosszú szenvedés után történt halála. A megboldogultat Tolna és környékének impozáns részvétével folyó hó 9-én temették és lelke üd­véért az engesztelő szentmise áldo- ' zatot 10-én mutatták be a Minden­hatónak. A gyászbaborult özvegyet és Edith leányát á társadalom min­den rétegéből elhalmozták részvét­nyilatkozatokkal, úgyszintén a ro­kon vitéz Herczegházy, Sigray, Fa­zekas, nyéki Németh és Joó csalá­dok tagjait is. Dr Herczog Elemér halála igen érzékeny vesztesége közéletünknek és mély gyásza a Magyar EletPárt­Egyes szám ára <2 fillér A parlagon heverő telkek hasznosítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom