Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-04 / 26. szám
_a.iv. eviuiyam. 4. szám. 1942. április 4. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS* LAPJA Felelős szerkesztő : JOHN SÁNDOR vm. 9. e. igazgató. Szerkesztősig* SZEKSZÁRU,, \MRMöWEHÄ2l«Wlefoirr425. fl Tolnmnesyeí TelszüuetkezeteK Szövetkezetének jubiláns kMtse Tolna vármegye székházának köz* gyűlési termében kedden, március hó 31- én délelőtt tartotta tizéves júbiláris közgyűlését a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete Mi- chéli Mihály m. kir. gazdasági tanácsos, Tolna vármegye országgyűlési pótképviselőjének elnöklésével. Az országszerte nagy tekintélynek örvendő és nálunk korszak- alkotónak mondható kezdeményező munkája folytán is annyira fontos gazdaszervnek ez az; ünnepe méltó külsőségek közt folyt le és öröm- teljes, öntudatos családi eseménye volt Tolna vármegye tejtermelő és állattenyésztő gazdáinak, akik Michéli Mihály kezdeményezésére és 3z 5 nagy tudással párosult lankadatlan vezető munkássága révén az egész országnak példát mutattak arra, hogy a szövetkezés és a céltudatos munka úgy az összesség, mint az egyesek javára milyen nagyszerű eredményeket képes felmutatni. Bár az évek során a szomszédos baranyai és a fehérmegyei tejtermelőkkel tekintélyessé erősödött szövetkezetből — mint önálló szövetkezetek kirajzottak a bárányaik és a fehérmegyeiek és bizonyos népi agitáció megbontani igyekezett az itteni egységet is, a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, röviden TTSz mégis áll,, tekintélyes és erős, mert gazdáink világosan látják és átértik, hogy az együttműködés, az összefogás az ö érdekeiket szolgálja. A közgyűlésen a hivatalos ügyek miatt távollevő vitéz Madi Kovács Imre főispánt, valamint a vármegye közönségét Szongott Edvin alispán képviselte, megjelentek azonkívül dr Áágh László miniszteri titkár, a földmivelésügyi minisztérium, Erős Frigyes főfelügyelő a Tejtermelők Országos Szövetsége, Molnár Pál főtitkár az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara képviseletében, — Löchettt Béla, az OMTK vezérigazgatója, John Sándor vármegyei gazdasági egyesületi igazgató, Kiss- Tóth József a Baranyamegyei Tej- szövetkezetek Szövetkezetének igazgatója, Joó Huba a Somogymegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének ügyvezetője és 140 szövetkezeti tag. Michéli Mihály m. kir. gazdasági tanácsos, a TTSz életrehivója és elnöke, az országos nevű szakember igen lendületes, hazafias beszéddel nyitotta meg a jubiláns közgyűlést. Köszönetét mondott a főispán és az alispán mindig megsértő és nagyértékű segítségéért, valamint a hatóságok támogatásáért, majd bejelentette, hogy vitéz Madi Kovács Imre főispán, Polgár István főszolgabíró, Düsing Miksa kormányfőtanácsos, Régeny Gyula miniszteri tanácsos legnagyobb sajnálatukra nem jelenhettek meg a közgyűlésen. Üdvözölte a megjelent vendégeket, a tagszövetkezeteket, a társszövetkezetek képviselőit, majd a tőle megszokott ékesszólással vázolta a világpolitikával szorosan összefüggő magyar gazdasági helyzetet és a magyar haza érdekében is a legteljesebb összefogásra, a legáldozatosabb munkára buzdította a gazdatársadalmat, — mert csak eképpen lehet az országot valóban naggyá és erőssé tenni. A közgyűlést megnyitottnak jelentette ki és Tuller Józsefnek, valamint Németh Istvánnak a jegyzőkönyv hitelesítésére való kijelölése után felkérte Michéli Mihály elnök Wolff Antalt, a TTSz ügyvezető igazgatóját, hogy a szövetkezet tízévi történetét és az elmúlt év eseményeit ismertetni szi- veskedjék. A közgyűlés melegen ünnepelte Michéli Mihályt, az érdemekben gazdag elnököt, majd a tetszészaj elmúlta után Wolff Antal ügyvezető igazgató bravúros beszédben foglalkozott a TTSz lapunk előző számában is ismertetett tizéves működésével és rámutatott arra, hogy a TTSz először kartellszerű megállapodásokkal hozta össze a gazdákat, majd hamarosan megszervezte az egységes tejeladásokat azután a vajfeldolgozási költségeket 132 fillérről leszorította 42 fillérre. Elkövetkezett azután a TTSz életében a fejlődésnek az az ideje, amikor a tagok filléreiből összehozott tőkéből épült telepein saját maga, a saját tőkéivel dolgozza fel a tejet, saját maga állítja elő és hozza forgalomba a tejtermékeket. Nagy tetszést kiváltva mutatott rá arra, hogy ebben a ténykedésben domborodik ki a Szövetkezet gazdasági munkássága amely elsőrendű hazafias cselekedet is, mert a gazdák vagyonosodása a nemzet vagyonosodásával jár együtt és a nemzet nagyarányú gazdasági megerősödését jelenti. A nagy hatást kiváltó meggyőző beszéd után Löcherer Béla, az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ vezérigazgatója hangoztatta, hogy a TTSz-hez hasonlóan működő szövetkezetekre van szüksége az országnak és kifejtette, hogy az ilyen szövetkezetekre az ország gazdanépének a megerősítése terén igen nagy feladat vár. Megemlítette, — amiről nemrégiben mi is irtunk — hogy most jelent meg Molnár Pálnak, a TTSz volt ügyvezető igazgatójának, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara főtitkárának a könyve, amelyet szerinte az egész ország tejszövetkezeti vezetőinek a kezébe kell adni, mert ezt a könyvet méltán lehet a tejszövetkezetek bibliájának nevezni. Beszéde végén hangoztatta, hogy az altruista TTSz munkásságát mintaszerűnek tartja és nagyra becsüli. Erős Frigyes a Tejtermelők Országos Szövetsége nevében Konkoly- Thege igazgató üdvözletét tolmácsolta a TTSz tizéves jubileumi közgyűlésének, majd megköszönve Michéli elnök közgyűlési megnyitójában kifejezett üdvözlését, örömmel állapította meg, hogy a Szövetség az 1935. évtől kezdve mindig a legteljesebb összhangban működött a TTSz* el. A Baranyamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének, továbbá a Somogy vármegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének kiküldöttei mondottak igen elismerő szavakat a TTSz működéséről, majd L Kovács Lajos (Alsónyék) szórfatoUtdüek — Védekezés a Jövő évi nyul- károk ellen. A hosszués hideg télnek és az emberemlékezet óta nem tapasztalt óriási hótömegnek súlyos következményei lettek. Tetézte az igy előállott károkat a- mezei nyu- lak felbecsülhetetlen pusztítása is. Az ország gyümölcsöseinek nagy része, mégpedig nemcsak a fiatal telepítések, de az idősebb fák is, szinte teljesen áldozatul estek a tapsifülesek nagy étvágyának. Hiába voltak a gyümölcsösök körül kerítések s hiába bíztak a gyümölcs- termelők a magastörzsü fák koronáinak elérhetetlenségében, a közel két hónapig tartó havazás oly magasra növelte a hótömegeket, hogy a nyulak a legnagyobb kényelemmel átsétáltak a kerítésen s rágcsálhatták a magasabb fák gyengébb ágait is. Most még nem látszik a nyulak által okozott pusztítás tel* jes értéke. A fák még téli álmukat alusszák s nincs különbség a tönkretett és az épen maradt fa között. Amikor megindul a rügyfakadás s a héjától megfosztott fák szárazak maradnak, akkor látszik meg, hogy az immár hírnévre emelkedett magyar gyümölcstermelést, még talán soha nem érte akkora kár, mint most a nyulak pusztítása nyomán. Iáit fel ezután és nagy figyelemmel hallgatott beszédében elmondotta, hogy a TTSz, az eleinte ki$ fa folyton nőtt, terebélyesedett és ha időközben ágakat tördeltek is le róla, az erős törzs és a gyökér megmaradt, áll, él és tovább is akar élni. Aggodalmat keltő jelenség — úgymond — hogy most a fejlődése elé akadályokat akarnak gördíteni és a gazdaérdekeket különböző egyéni érdekeknek akarják alárendelni. Tiltakozott az ellen, hogy a gazdák sorsáról a gazdák megkérdezése nélkül döntsenek. Felolvasta ezután erre vonatkozó határozati javaslatát, amelyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadott. Ennek a javaslatnak az ismertetésére később még visszatérünk. Ezután Skuta Imre (Csikóstöttős) beszélt és köszönetét mondott a vezetőség nagyszerű munkájáért. A múlt évi zárszámadás és a f. évi költségelőirányzat elfogadása után újból a régi vezetőség jutott mandátumhoz. Táviratilag üdvözölte a közgyűlés báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisztert, majd Michéli Mihály m. kir. gazdasági I tanácsos, a TTSz elnöke a köz- I gyűlést bezárta. Egész gyümölcsösök s nehéz, fáradságos munkával és igen nagy költséggel felnevelt értékes fák pusztultak ki. Hozzávetőleges számítás szerint is sokkal nagyobb a gyümölcsfákban okozott kér, mint az ország nyulállományának több évre számított értéke. Sok hang hallatszik szerte az országban, amely e pusztítás ellen védelmet kér s amely a mezei nyulak duvaddá való kinyilvánítását kéri. Az okozott kár láttára ez valóban jogos kívánságnak látszik, mert végeredményben sokkal fontosabb közélelmezési cikk a gyümölcs, mint a mezei nyúl, amely állandó kártevésből él és a mezei növényeket nyáron is állandóan dézsmálja. — Megállapították a friss tyúktojás U] árát. A hivatalos lap szerdai száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét a friss tyúktojás legmagasabb eladási árának megállapításáról. A rendelet értelmében a friss tyúktojás legmagasabb termelői ára az ország egész területén 2*80 pengő kilónként. Vidéken a tojás ára kirakodó kereskedő, vagy termelő által piacon történő eladásnál viszonteladóval szemben 2*87 pongő kilónként, fogyasztóval szemben 2-90 pengő kilónként. Nyílt árusítási üzletben történő eladásnál viszonteladóval szemben 2-90 pengő kilónkint, fogyasztóval szemben 2 96 pengő kilónként. Kiadó t Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér.
