Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-10 / 2. szám
1942 január 10. TQLNANE6YD ÜJSlfl esetekben is. A rheuma kórtüneteiAz árrendszer tekintetében kialakult az a helyzet, hogy egy-két cikk árának ezután való megállapi* tásán kívül, ma már rögzítettek az árak. A közellátási miniszter a közelmúltban jelentette be az árak és a bérek állandóságát és igy minden remény megvan arra, hogy most már a fizetések rendezése után nem kell a legfontosabb cikkek dráÉvszázadok hosszú sora óta millió és millió ember életét keserítette meg ez a többé-kevésbbé súlyos és fájdalmas betegség, amelyet általában rheumának szokták nevezni. Ez az igen elterjedt betegség a legkülönbözőbb alakban lép fel és kellő kezélés hiányában oly mértékben elhatalmasodhat, hogy a legkínosabb szenvedéseket okozza nemcsak a velejáró fájdalmak miatt, hanem az ízületek kóros elváltozásai folytán nyomorékká vált végtagok használhatatlansága következtében is. Ez a kínzó betegség különösen olyan vidékeken lép fel, ahol a tél és nyár, valamint a nappali és az éjjeli hőmérséklet között nagy a különbség. Nagy befolyással van a betegség keletkezésére és kifejlődésére az éghajlat, a táplálkozás, az életmód és sok gyakran jelentéktelennek látszó körülmény is. Ennek tulajdonítható, hogy egyes vidékeken és egyes foglalkozási ágakban a rheumás megbetegedések néha ijesztő méreteket öltenek és keserves szenvedéseket okoznak a betegeknek, az orvosoknak pedig komoly gondokat, különösen a betegség előrehaladott állapotának eseteiben. A rheumás megbetegedések veszélye legfőképpen abban rejlik, hogy alattomosan támadják meg a szervezetet. Kezdetben itt-ott bujkáló fájdalmak jelentkeznek, elmúlnak, visszatérnek s a beteg rendszerint nem tulajdonit ezeknek a visszatérő, nem is túlságosan heves fájdalmaknak nagyobb jelentőséget. A baj azonban kellő kezelés hiányában egyre tovább terjed és annyira elhatalmasodik a szervezetben, hogy gyakran igen súlyos kóros elváltozásokat is okoz. Az ilyen elhanyagolt esetekben természetesen a legkitűnőbb gyógymódok alkalmazása mellett is igen lassú, sőt néha kétséges a kezelés eredményessége. Ezért fontos, hogy a mozgásszervi, általában rheuma néven ismeretes megbetegedésnek kezdő tüneteit a laikus közönség felismerje és kellő időben kérje ki kezelőorvosának tanácsát, hogy idejekorán eredmé* nyesen visszaállíthassa megtámadott egészségét. Hosszú évszázadok óta ismeretesek azok a természetes gyógymódok, amelyek enyhülést hoznak a mozgásszervi megbetegedések eseteiben. Tudjuk, hogy a budai kénes, meszessófőldes melegvizü gyógyforrások áldásos hatását már az ókorban is ismerték az ott lakó gulásától tartani. A hatóságok megtették a magukét, most már a közönségen a sor, hogy öntudatos fegyelmezettséggel, mértéktartó takarékossággal, a megszabott lehetőségekhez mérje szükségleteit s ne igyekezzék kijátszani a fennálló s a köz érdekeit szolgáló rendszabályokat. népek, a keltáknak,1'majd a rómaiak* nak kitünően berendezett gyógyfürdőik voltak a budai hegyek lábánál, ahol sok ezer és ezer szén* vendő nyerte vissza egészségét és életkedvét a vizek egyszerű használata által. A középkorban, különösen a keresztes hadjáratok idején messze- földről vándoroltak a rheumás betegek „a csodatevő budai gyógyforrásokhoz“. A török hódoltság idején a budai pasák nagy gondot fordítottak a különös gyógyerejü budai hőforrások kihasználására és egyik pompás gyógyfürdőt a másik után építették a rheumás betegek szenvedéseinek enyhítésére. Uj korszak nyílt meg a rheuma elleni küzdelem terén a modern orvostudomány legújabb felfedezései nyomán. A nagy gonddal végzett kutatások eredményeképpen ma már megállapítható, hogy a gyógyvizek természetes gyógyító hatását igen nagy mértékben fokozni lehet célirányosan alkalmazott kiegészítő gyógymódokkal, melyeket a tudomány mai fejlett állapotában az orvos a legkitűnőbb eredménnyel alkalmaz, még súlyosan előrehaladott A MANSz. Szekszárdi Csoport- | jának tagjai részben a saját, részben az elnökség által beszerzett pamutból kötött 267 pár érmelegi- tőt, 3 sált és 1 pár keztyüt a vezetőség rendeltetési helyére juttatta. A küldött mennyiség fényesen bizonyítja a tagok áldozatkészségét és fáradozásait, amellyel lehetővé tették, hogy a hideg télben a harctéren értünk küzdő honvédeink meleget tartó dolgokhoz jussanak. Érmelegitőt küldtek : a Szekszárdi Polgári Leányiskola növendékei 58, vitéz Madi Kovács Imréné 11, N. N. (Mutschenbacherné gyűjtése) 11, dr Tőrök Oltóné 8, dr Albersz Rezsőné 7, Halmos Nóra és tanítványai 9, Uly Irma és tanítványai 6, Walla- cher Magda és tanítványai 6, őzv. Páti Nagy Sándorné, Krenner Jó- zsefné, özv. Mirth Lászlóné, Végess Cresti, John Sándorné 5—5, Vin- kovits Kata, Sápszky Andorné, Kórházi Nővérek, Mutschenbacher Je- nőné, özv. Rábelhofferné 4—4, őzv. Kovács N.-né, Gockler Győrgyné, dr Dulin Jenőné, Blum Mátyásné, nek tüzetes vizsgálatára és a betegség eredményes leküzdésére a Budapesti Központi Gyógy- és üdülőhelyi Bizottság külön Rheuma és Fürdőkutató Intézetet létesített, melyet nagy anyagi áldozatok árán a legkorszerűbb felszerelésekkel és tudományos eszközökkel látott el és a kutató munkába az ország legkiválóbb szaktudósait vonta bele. Ez az intézet, nemcsak a rendkívül változatos és gyógyhatását tekintve igen különböző budapesti gyógyvizek gyógyszempontjából lényéges adottságait vizsgálja és osztályozza, hanem az egyes fürdők gyógyosz- tályain kezelt betegeken is állandó megfigyeléseket végez a kórtünetek megáliapitása és a kezelések eredményeinek ellenőrzése céljából. A rheumás megbetegedések gyógyítása terén az utóbbi évek alatt éppen az előbb említett okoknál fogva, olyan meglepő haladás állapítható meg, amelynek hire messze túljutott az ország határain. Ismeretes, hogy a háborút közvetlenül megelőző években nemcsak a környező államokból, hanem a távoli skandináv országból, Egyptomból és a messze tengerentúli vidékekről is ezrével keresték fel a hires budai gyógyfürdőket a szenvedéseikre enyhülést kereső betegek. Legfőbb ideje, hogy a hazai közönség is alaposan megismerje azt a csodatevő természeti kincset, amely az ország fővárosában naponta száz és száz embernek állítja helyre megtámadott egészségét, szerzi vissza életkedvét és tetterejét, ezáltal segítve elő jövő boldogulását. Gauzer Ádámné, Fejős Emma, özv. Diczenti Ernőné,“ Kamarás Józsa, Vendel Luci 3—3, Beke századosné, vitéz Váry Béláné, őzv. Kovács Gá- borné, Kelemen Imréné, dr Főrdős Dezsőné, Vendel Ili, Bakó Jenőné, özv. Fekete Ferencné, Treer Ilonka, Dorn Zsigmondné, özv. Schröder Gézáné, Rieger Paula, özv. Unger Gézáné, Rendás Mihályné, Szabó N.-né, özv. Sántha Józsefné, Ober- mayer Knta, Klieber Gizella, Horváth Erzsébet, özv. Steinfeld Béláné, Bogdán Jánosné, őzv. Kovács Ká- rolyné, Mohay Lászlóné, dr Treer Istvánné, Stockinger Mihály és özv. Zsigmond Dezsőné 2—2, Csukly Mária, Rausz Janka, Fekete Gézáné, Mohay Lajosné, Bűs Márta, őzv. Nitnausz Gyuláné, Kálmán Lujza, Deák Istvánné, Sik Magda, Takler Magda, Gacsályi Gizella, Héjjas Etelka, őzv. Hoff Henrikné, őzv. Molnár Istvánné, ifj. Horváth An- talné, Schwirián Józsefné, dr Kit- linger Győrgyné, Gaál Judit, dr Szakáts Istvánné, Mányoky Ödönné, Szily Boriska, Albert Teréz, dr Sudár Józsefné, Seleznik Viktorné, A rheuma elleni küzdelem uj korszaka A MANSz. Szekszárdi Csoportla rendeltetési helyére Juttatta a katonai érmelesiiőket Fiegler Sárika, N. N., N. N., N. N. 1—1 párt. Pamutra küldött dr No- vák Miklósné 10, Bállá Sándorné 10, őzv. Mikula Dezsőné 5 P. Dr Novák Miklósné 3 sált és N. N. 1 pár keztyüt. Hölgyeink hazafias áldozatkészségét a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Központja részéről őzv. gróf Ráday Gedeonné országos elnöknő meleghangú hazafias levélben köszönte meg. Rácz Pál nyomdai üzemvezető halála Szekszárd egész társadalmában mély részvétet keltett Rácz Pálnak, az országos hirü Molnár-féle Nyomdai Rt. üzemvezetőjének halála. A nyomdaipar körében és a nyomdavállalat érdekébei Szekszárdon közel félszázadon keresztül nagy érdemeket szerzett kitűnő szakember hosszú és kínos betegség után halt meg, gyászba borítva özvegyét, egyetlen leányát és a nyomdavállalatot, melynek személyzete a legnagyobb ragaszkodással viseltetett iránta. Temetése óriási részvét mellett a szekszárdi kórház ravatalozó helyiségéből történt. A temetési szertartás után Schneider Elemér, a Szekszárdi Népbank vezérigazgatója, a Molnár-nyomda R. T. elnöke lépett a koporsóhoz és a következőket mondotta : A Molnár-nyomda igazgatóságának, felügyelőbizottságának és tisztviselőkarának nevében búcsúzom Tőled, Rácz Pál. Mint életerős fiatalember kerültél vállalatunkhoz, részt vettél annak alapításában és azóta közel négy évtizeden keresztül ritka szorgalommal és kötelességtudással végezted felelősségteljes munkádat, fáradságot nem ismerve. Nem ingatott meg sem hitedben, sem nemzethűségedben a nagy ösz- szeomlás alatti idő, szilárdan, keményen álltái azokban a nehéz időkben is, amikor pedig elég sokan tagadták meg a keresztet és szeretett Hazánkat. Igaz szeretettel ragaszkodtál részvénytársaságunkhoz, annak vezetőségéhez és minden egyes munkásához, szivvel-lélekkel részt vettél minden örömünkben, de osztoztál bajainkban is és ezzel példát mutattál mindannyiónknak arra az eszményi összeforradásra, amire a mai nehéz időkben szükség van. De példát mutattál nekünk a kő- telességteljesitésben, mert még súlyos betegséged idejében is utolsó erődet összeszedve dolgoztál, betegágyadról pedig irányítottad az üzem munkáját és utolsó óráidban is a Molnár-nyomdára gondoltál. Az elmúlt három év súlyos csapást mért vállalatunkra, mert vezetőségünk négy legértékesebb tagját: Schneider Jánost, Kaufmann Mátyást, Leopold Kornélt, most pedig Rácz Pált vesztettük el és éppen a mai nehéz időkben, amikor az ő bölcseségükre, alapos tudásukra és lelkes munkásságukra leginkább volna szükségünk. Adja a Mindenható, hogy munkás fáradt tested örök és zavartalan pihenésre találjon, az örök béke honába tért lelked pedig adjon nekünk hátramaradottaknak erőt arra, hogy munkásságodat példának te- I kintve dolgozhassunk tovább a válla- | lat érdekében. Nyugodjál békében !** A beszéd elhangzása után feltették a koporsót a gyászkocsira és az I óriási közönség kikisérte Rácz Pált
