Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-01 / 25. szám
TOLNANEGYEI ÚJSÁG sában elsők voltak, egymás után jelentették be kilépésüket azzal a céllal, hogy népi alapon, önálló szövetkezetbe tömörülnek. A falvak nyugalmát felforgatták, a gazdák szembekerültek egymással, a vádak és ráfo- gások zápora hüllt a T. T. Sz.-re, csak azért, hogy minél nagyobb tömegben lépjenek ki. Az Ígéretekben, a nagyhangokban sem volt hiány. A T. T. Sz. bízva tízéves munkájában és erkölcsi erejében, a tavaszi közgyűlés alkalmával maga kívánta ezt a problémát megoldani, olyképpen, hogy jóllehet a kilépési határidő lejárt, módot adott a kilépésre azon tagszövetkezeteknek, akiknek ez szándékában volt. A Szövetkezet ezzel a ténykedésével is bebizonyította, hogy milyen erkölcsi magaslaton áll. 18 tagszövetkezet jelentette be kilépését a T. T. Sz. kötelékéből, amelyet Szövetkezet sajnálattal vett tudomásul és úgy érzi, hogy a tízéves közös munkának és közös harcnak a szálait nem lehet végleg elszakítani, ennek az együttműködésnek és együtthala- dásnak a jövőben is — mindig a gazdák érdekében — de valahol találkoznia kell. A tagszövetkezetek száma 1941 január 1-én 78 volt. Évközben belépett 3, kilépett 18 szövetkezet, tehát a taglétszám az év végén 63. Az első önálló feldolgozó üzem február hónapban kezdte meg működését őcsény községben. A kezdeti eredmények oly nagy sikert hoztak, hogy most már nagyvonalú tervük megvalósításához ismételten tagszövetkezeteikhez fordultak, hogy az újabb telepek létesítéséhez a gazdák tejliterenkint 06 fillérrel járuljanak hozzá. A telepek építésével kettős célt kívántak megoldani, illetve elérni. Egyrészt, hogy magasabb tejárat tudjanak a gazdáknak kifizetni, azáltal, hogy tej- és tejterméküket maguk dolgozzák fel és értékesítsék, másrészt, hogy bizonyos idő elmúltával a törlesztések folytán megterhelés nélkül, észrevétlenül a telepek a gazdák tulajdonába jussanak. A tamásii és a kölesdi uj telepek építését megkezdték. Az építkezések az őszi rossz idő ellenére is nagyjában befejezést nyertek. A beállott korai kemény hideg akadályozta meg azok teljes elkészülését. A gépeket, a mai nehéz anyagbeszerzési viszonyok ellenére be tudták szerezni, de azok leszállítása a kiadott határidőre sajnos nem történt meg, így ezek felszerelése is késedelmet szenved. Az 1941. évre szóló általános tejeladási feltételek nem változtak. Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa 1941/42. gazdasági évre újból szabályozta a tejtermékek árát. A vaj árát 4-30 P-ről 5*— P-re emelte fel. A 32%-os zsírtartalmú tejszín árát az eddigi 1*44 P-ről 1*71 P-re emelték fel.* A T. T. Sz. megállapodása szerint a tagszövetkezeteknél a vaj ára kg-kint 5*— P, amelyből levonásba jön 45 fillér feldolgozási költség, igy tehát a vaj elszámolási ára kg-kint 4*55 P. A rendelet szerint a fölözött tej ára is Iiterenkint 2*35 fillérrel emelkedett, melynek alapján a telepekre beszállított fölözött tejek ára nem 4*5, hanem 6*85 fillérrel kerül kifizetésre. A napi átlagos tejtermelés 1941-ben 48.685 liter, 846 literrel kevesebb, mint az előző évben volt. A termelésnél az év első felében az előző évvel szemben lényeges változás nem volt, azonban a második félévben már a mindinkább érezhető takarmányhiányok miatt a visszaesés 1,386.990 liter volt. A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete 1941. évi működésének eredménye nagyjában a következő: Tej liter: begyüjtve 17,770.314*5, otthon eladva 951.945*5, illetmény 9.506*--, lefölözve 12,399.414*5, elszállítva 4,409.448*5, összes bevétel 4,210.436*48. — Kiadás összesen 232.854*90. Termelt vaj 725.450*77kg. Megyei átlagos kifizetett tiszta tejár 22*38, kezelési költség Iiterenkint 1.30, nyers tejár helyt telep 23*68. A 22.38 filléres literenkinti évi átlagárnál évi átlagban az alábbi tejszövetkezetek fizettek többet: őcsény 25*53, Döbrököz, Kakasd, Egyházas- kozár II., Egyházaskozár I., Izmény, Bonyhádbörzsöny, Köblény, Apar, Szálka, Mucsfa, Győré, Alsónyék, Závod, Grábóc, Kaposszekcső, Kis- vejke, Mágocs, Tevel, Decs, Hőgyész, Csikóstöttős, Bonyhádvarasd, Szárazd, Dőryzomba, Bonyhád,Tabód-Szerda- hely, Keszőhidegkut, Lengyel, Nagy- tabód, Kismányok, Pári, Váralja, Értény 22*45 fillér. Zsír hozam terén 1941- ben az alábbi 10 szövetkezet érte el a legjobb ered- ményt: Bonyhádbörzsöny 4*23%, Nagytabód, Lápafő, Döbrököz, Egyházaskozár I., Kocsola, Kurd, Tabód- Szerdahely, Szakcs, Izmény 3*83%. Az őcsényi telepre 1941. évben 1,083.987 liter tej érkezett be. A napi átlag tej 3.542 liter volt, évi vajtermelés 40.827 kg., az évi átlag nettó zsirszázalék 3*57, az évi átlagos vajnyeremény pedig 4*35%. A literen- kint elért nyerstejár évi átlagban 25*56 fillér, a literenkinti kezelési költség 1 *32 fillér, míg a gazdáknak kifizetett literenkinti tiszta tejár 24*24 fillér volt, vagyis a megyei évi átlagos árnál 1*85 fillérrel magasabb. Az állatértékesítési osztály forgalma ez évben igen szép emelkedést mutatott. Különösen az év elején exportáltak jelentős mennyiségben. A lebonyolítás nagyrészben zökkenésmentes volt. A takarmány beszerzése nehézségekbe ütközött és befolyásolta az állathizlalást, különösen az évnek az utolsó felében. Előrelátható, hogy az állathizlalás terén a jövőben nagy kiesések lesznek, épp a fentiekre való tekintettel. Az erőtakarmányelosztás terén a Szövetkezet erős mértékben bekapcsolódott a megyei takarmányellátásba és magára vállalta, hogy az egész megyében a tagszövetkezeteket és községeket a készletéknek megfelelően ellássa erőtakarmánnyal. Erőtakarmányforgalom 1941 július 10-től december 31-ig 14.327*55 q. volt, 301.143*80 P értékben. Ebből korpa volt 10.460*61 q. és olajpogácsa 3.866*94 q. A T. T. Sz. ez évben új üzletággal bővült, éspedig tojásértékesítéssel. A tojásértékesítéssel június hónapban kezdtek foglalkozni, egyelőre budapesti viszonylatban. Ez idő alatt felszállítottunk 34.105*66 kg. tojást 72.715 P 01 fillér értékben. Október hó folyamán az élőbaromfi vásárlását és szállítását is megkezdették, szintén budapesti viszonylatban. i Négy évi szolgálat után Molnár Pál a T. T. Sz.-nél betöltött igazgatói állásáról lemondott és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamaránál titkári állását újból elfoglalta. A T. T. Sz. sajnálattal vette tudomásul Molnár Pál távozását, mert 4 évi munkája a T. T. Sz. életében komoly és jelentős eredményeket hozott, különösen a szövetkezeti nevelés terén. A közgyűlés lapunk zártakor kezdődik és igy annak lefolyásáról csak jövő számunkban adhatunk hirt. 1942 április 1. Az afceszlnlal Hégus császár vendége Szekszárdira Már hirt adtunk róla, hogy néhány nap óta Szekszárdon van egy szerény, de kemény arckifejezésü idősebb ur: Keresztes István tanár, az egykori európai hírneves uszóbaj- nok, aki elsőnek úszta át a La- Manche csatornát, mint verseny- úszó, majd több mint 12 évig tu- mányos kutatás céljából szerény eszközökkel súlyos viszontagságok között Afrika legvadabb részeiben és Hátsó India szigetvilágában utazott. A kutatás vágya űzte, hajtotta őt, aki részese volt sok érdekes élménynek, de sok nehéz küzdelemnek, veszedelmeknek, szenvedésnek is. Áthatolhatatlan őserdőkön, sivatagokon, vad népeken kérészül harcolta át magát Istenbe vetett rendíthetetlen hittel, kemény elszántsággal, küszködve az éhséggel, szomjúsággal, a trópusi hőséggel, Afrikában és Holland Indiában, Borneóbans tb. Bejárta Kongót, Transwaalt, Madagaszkárt, Holland-Indiát, Brit- Indiát, Abesziniát stb. Gazdag tapasztalatokkal megrakodva visszatért Európába, Temesvárra, ahol magániskolát alapított, de magyarsága miatt a románok kiüldözték gyermekeivel együtt. Családjával most nagy nélkülözések között él. Rászolgál tehát minden igaz magyar ember legmelegebb testvéri támogatására. Afrika, Hollandia gazdaságáról, kincses földjéről, kultúrájáról, egyben vad népeiről és a kígyók világáról tart előadást Keresztes István magyar tanár a Szék szárd-Szálló nagytermében április 6-án d. u. 5 órától. A kiváló utazó-tudós előadása iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. Főleg a szakemberek és a tanulóifjúság, valamint a földrajzi kérdések iránt érdeklődő nagy- közönség körében. Az előadás főbb tartalma: A Négus császár udvarában Addis-Abebában. Tragédiák és örömök, halálveszedelmek és dicsőség, kimondhatatlan megpróbáltatások, nélkülözések, szivetinditó jelenetek Malacca és Borneó szigetén. Előadásaiban ismertetni' kívánja azt a fontos tényt is, hogy nemcsak a németek, franáiák és angolok adtak bátor kutatókat Afrika, Ázsia áthatolhatatlan rengetegeinek beutazására, hanem egy magyar ember is át tudta élni az őserdők és vad dzsungelek minden veszedelmét és igy bátorságot, lelkesedést és legszebb példákat mutatja be magyar testvéreinknek. Kormányzósértő fiatalember A baloldali propaganda szerencsétlen áldozataként került a politikai bűnperek letárgyalására illetékes pécsi királyi törvényszék ötös tanácsa elé a vádlottak padjára Cs. Horváth Ferenc 19 éves gyulaji volt kereskedelmi iskolai tanuló. Kormányzósértés és nemzetrágalmazás vétsége miatt vonták felelősségre, mert múlt év augusztus 22-én falujának vegyeskereskedésében politikai vitába keveredett. A meggondolatlan fiatalember, akit sem képzettsége, sem fiatalsága még arra sem tett alkalmassá, hogy az élet nagy összefüggéseit felismerje, nemhogy a világproblémákat felfejtse és azok okait boncolja, nem átalotta a maga éretlen véleményének nyilvánítása mellett megsérteni Magyarország kormányzóját és súlyosan ^ kompromittáló kifejezésekkel élni a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban. Cs. Horváth a főtárgyaláson töredelmes beismerő vallomást tett. — őszinte sajnálkozását fejezte ki meggondolatlansága felett s elmondotta, hogy kora fiatalságában került Pestre, ahol egy zsidó magánkereskedelmi iskola tanulójaként szociáldemokrata gondolkodású emberek hatása alá jutott. Egyszer-kétszer elvitték ifjúsági propagandagyülé- sekre is, s ott ragadt rá az a frazeológia, amelyet önkéntelenül visszaszajkózott anélkül, hogy valójában tisztában lett volna szavainak destruktiv voltával. Kiderült, hogy a fiatalembert múlt év augusztusi magatartása következtében rendőri megfigyelés alá is helyezték, ezt a felügyeletet azonban időközben megszüntették. Az ötös tanács a vádlott beismerése alapján megállapította bűnösségét, három hónapi fogházzal sújtotta, de a büntetés kitöltését három évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította az ítélet indokolása, hogy Cs. Horváth Budapesten valóságos erkölcsi fertőbe került s az ott ráragadt véleményeket adta tovább. A nyomatékos enyhítő körülményekre való tekintettel s mert a vádlott fiatalsága reményt ad arra, hogy lelki beállítottságában változás áll be, alkalmazta az enyhítő szakaszt. Az ítélet jogerőre emelkedett.
