Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-12-13 / 91. szám

TOLNAMEŰYD UJSlfi 1941 december 13. KaticsoiNl olfindékok beszerelhetek TÓTHlAHOS ékszerésznél Szekszárd, Kaszinóbazár Pontos éra* és ékszerjavitó műhely I [titte testverek Cégtulajdonos : TITTE JÓZSEF SZEKSZÁRD termékenyít, táplál, éltett és gaz­dagít ... — Kevés híjjá, talán csak vélet­len sorsintézkedés, hogy véretekkel a mi vérünk nem vegyült. Azaz nem véletlen szeréncsejáték volt ez, hanem a magyarok Istenének ren­delése. Titetek az Eszme megdicsői- tése vérrel, mienk pedig a földi munka, a nemzetvédelmi eszme szol­gálata, predikálása, életünkbe és a nemzet életébe beállítása. Az ősz* tőnböl gondolat, a gondolatból tett, a tettekből felemelő valóság lett: az élő, megbecsült Haza, a Kárpá­tokig megindult határ, ifjú lendü­lettel évezredes határokig tört had­sereg, sőt a halált lehelő rémet otthonában, a paradicsom poklában szorongató igazság bosszuló an­gyala ... A mi eszménk élni akar és élni tud, hiszen egész Európában, az egész világon diadalmasan áthullámzott áramlattá lett. Tör­ténelmi tény, hogy legelsőnek itt nálunk, bennünk mozdult meg az életeszme és innen tanította Ozemlelep: Rákóczi-utca 13. Ozlet: Szent István-tér Tervez és készít : központi fűtést, vízvezeték, csatorná­zást, villanyvilágítást ét erőátviteli berendezéseket Telefon: 91 Telefon : 91 a többi népeket a közös halál, a vörös rém elleni feltámadásra. Ez eszméért, amely a magyar nem­zeti élet, szálltunk mi harcba a ha­lállal. Vértanúink e nagy harcban vért áldoztak, a mi kötelességünk pedig azt belevinni a nemzet éle­tébe. Ne engedjük az Eszmét meg­hamisítani. Annak jellegzetéssége a magyar élet, a magyar nemzet szu­verén és keresztény élete. Más az életforma itt, más ott. Itt tisztán, évezredesen csak magyar lehet, ki­zárva minden vérátömlesztési kí­sérletet. Emlékezzünk kegyelettel és kötelességérzéssel testvéreinkről, az eszme önnön vérrel kitüntetettéiről . Lelkes taps és éljenzés követte I Uzdóczy Zadravetz püspök szavait, j amelyek után a közönség a Rákóczi- I induló hangjai mellett hagyta el a I színházat. Hódolat a vértanuk emlékkövénél Mélységes kegyeleti ünnepség szín • helye volt vasárnap délelőtt a Vér­tanuk-tere. A MOVE az Antibolse- vista Kiállítással kapcsolatban ke­gyeleti ünnepséget rendezett. A több, mint 500 ellenforradalmi vértanú hozzátartozói, bajtársai gyűltek egy­be, hogy lerój ják kegyeletüket a vö­rös rémuralom áldozatainak emlék­köve előtt. Elküldte küldöttségét 157 város és község, — ahol egy­kor Szamuelli pribékjei belegázol­tak a magyar életbe, — hogy itt a Vértanuk ravatalánál koszorújuk le­tételével hódoljanak a hősöknek. A kegyeleti ünnepség az ünnepi indulóval, majd a Hiszekegy elének- lésével kezdődött. Lehotay Árpád a Nemzeti Színház tagja Reményik Sándor „Ahogy lehet“ című versét szavalta el. Uzdóczy Zadravetz Ist­ván tábori püspök lépett ekkor az Emlékmű talpazatára, hogy el­mondja emlékbeszédét. Nemcsak az ellenforradalmi vér­rel magasztositott magyar városok, falvak, nemcsak a bolsevista gaz- ság gyilkos dühe által gyászba bo­rított ezernyi magyar tűzhely ápol­nak itt kegyeleti mécsest, helyez­nek e ravatalra virágot, — úgy­mond a püspök — hanem az egész magyar nemzet, az egész magyar Haza teszi ezt. A magyar Haza hó­dol most itt rajtatok keresztül, Vér­tanuk gyermekei, unokái! Azzal a különbséggel mégis, mig a Ti hó­dolatotok a gyász, a fájdalom, a veszteség, a széttépett vérkapocs megemlékezése, addig a Haza hó­dolata a megmagasztosult és örökké élő vérnek szól. Vérnek, mely ki­ömölve az Isten és Haza oltárán erősebben feszül bele a hazafias munkába, mint akkor, midőn em­beri erekben lobogva, emberi, földi energiák hajtó ereje,volt. ,, Az Eszméért kiöntött vér dics­fényt tövei az Eszmére, meg­magasztositja azt, mint Krisztus vére az Evangéliumot Magyarok! Keveset mondanék, ha kérnélek, fogadjátok megértéssel és tisztelettel a Vértanúi Vérrel meg- dicsőfilt Eszmét, hát igy kiáltom felétek: Éljétek egész egyéni és nem­zeti élettel az Eszmét! Mert élet az Eszme: Diadalmas, robogó élet, mely meg akarja, meg tudja s meg fogja újítani a világot. Ne kérjétek tőlem programját, ne erőlködjetek, hogy pontokba szorítsátok! A mi Eszménknek, jellegzetes magyar éle­tünknek paragrafusai nincsenek. Ott a szőke Tisza partján, ha ilyeneket stilizáltunk volna, tiszavirágot, nem pedig örök élő szegedi Eszmét ad- ténk volna az áléit magyarnak ... Azonban van a mi Életeszménknek akarata, lába, agya, szive, szeme, melyekkel él és van karja. Karja, amellyel kardot ránt, hogy elűzze a magyar nemzeti élet határából a halált, befelé pedig megölje az éle­tébe, Vérébe becsempészett miaz- mákat. Ez a mi ellenforradalmi Eszménk, ez a szegedi gondolatunk, V » illetőleg jellegzetes magyar életbe­ugrásunk. Nem okoskodás, nem pontozás, hanem ösztönös megér­zése a halál veszedelmének s le­győzésére tettekkel, lázongó, vihar­ral követett élet. évezredes magyar élet, istenadta integritással s a bol­dogulásunk alapjául lerakott keresz­ténységgel. — A paragrafusokba. doktrinákba fulladt világnak e ma­gyar élniakarással példát, mintát adtunk. S ha vannak ma diadalma­san masírozó Eszmék, lélekhullá- mok, életkővetelések, megujhodni akarások mindezeknek előfutárja és taní­tómestere a mi ellenforradalmi Eszménk. Kellemes karácsonyt szerezhet bárkinek, ha ajándéktárgyait a Városi drogériában szerzi be Szekszárd, Korzó Ez dübörög ma Európában, ez har­col Moszkvánál, ez veri a lelkek nagy nemzeti és szociális hullámait az egész világon. Ezért az Eszmé­ért érdemes élni és érdemes meg­halni. Ezért az Eszméért haltak meg e százak, kik előtt hódoltok most Ti, Vér a Vérünkből és hódol az egész magyar Haza. Hatalmas taps fogadta Uzdóczy- Zadravetz István mély átérzéssel el­mondott emlékbeszédét, melynek utolsó mondatát a megjelentek hal­kan utánaismételték. Dr Szakíts Pál országgyűlési képviselő a kerületében Amint múlt számunkban jeleztük már, dr Szakdts Pál a szekszárdi kerület képviselője a kettős ünne­peket kerületében töltötte. Vasárnap délelőtt Sióagárdon kezdte meg ke­rületének látogatását, majd részt- vett a Tolnavármegyei Népművelési Bizottság rendezésében megnyílt képzőművészeti kiállításon. Vasár­nap délután már Tolnán volt s hí­véit a különböző körökben láto­gatta végig. A vasárnap estét Bo- gyiszlón töltötte. Hétfőn került a sor Bátaszék, Báta, Alsónyék és Vár­domb meglátogatására. A kerület népszerű képviselőjét mindenütt meleg szeretettel fogad­ták. Látogatásának célja —minden előkészítés nélkül — csak az volt, hogy tájékoztasson és tájékozódjék. Fejtegetéseit mindenütt nagy meg­értéssel fogadta a kerület áldoza­tokra kész közönsége. Szakdts Pált tetteiből ismerték meg s éppen ezért felvilágosításai a megalapozottság erejével hatottak még ott is, ahol panaszok formájában a kerület kö­zönségének kívánságait tárták kép­viselőjük élé. Nagy hatással voltak a kerület képviselőjének gyors és eredményes intézkedései, amelyek­kel a panaszok nem egyikét rög­tönzött értekezlet eredményeként máris orvosolta. Bátaszéken a helyi pártelnökkel, Michéli Mihály gazdasági tanácsos­sal folytatott megbeszélése után a Magyar Körben tett látogatást és megszemlélte a megvásárolt uj helyi­séget, Alsónyéken pedig mindenek előtt a volt pártelnök, Papp János özvegyénél tett részvétlátogatástj ez­úttal is leróván kegyeletét az el­hunyttal szemben. Külön ki kell emelnünk Várdomb és Alsónána németajkú polgárai kisebb küldöttségének lelkes tünte­tését, amellyel szívből fakadó őszinte­séggel tettek bizonyságot törhetet­len magyarságukról s a magyar hazához és magyar képviselőjükhöz való hűségükről és kitartásukról.. A szekszárdi képzőművészen kiállítás Hadlemlekműoek. orszdézdszlúk. templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és mfikőből — kedvező fizetési feltételekkel Hulschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasét 5 ügyelő, mint a népművelési bizottság elnöke hosszabb beszédben szólt a képzőművészet különféle ágairól, a művészeti termékek kulturális hatá­sáról majd felkérte Szongott Edvin* né alispánnét, a kiállítás megnyitá­sára, a közönséget pedig a művészek pártolására. Az alispánná igen for­más és ötletes, rövid beszéde után az egybegyűltek óriás tömege, amely • ben ott láttuk Szekszárd értelmisé­gének minden vezető tagját, nagy élvezettel gyönyörködött a tárlaton egybegyüjtött érdekes és értékes ké pekben és szobrokban, amelyeket a fülkékre osztott nagyteremben he­lyeztek el. A bejárat két mellvédjét Szabó Dezső szekszárdi vonatkozású bájos karton­jai díszítik, mig a bejárattal szemben, a színpad előfüggönyén rögtön fel­tűnik a művész óriási méretű sárkzöi ünneplőse, sok és gondos néprajzi Nagyértékü és nagyfontosságu kul- turesemény színhelye a Szekszárd- Szálló emeleti színházterme, ahol a Szekszárdi Iskolánkivüli Népművelési BizotUág kiállítást rendezett á szék szárdi művészek munkáiból. Ferencz Lajos, Miklósi M Ödön, Szabó Dezső, Varsádi Andor, Wallacher László és Wagner Andor festőmű vészek, valamint Konrád Sándor szobrászművész művei szerepelnek a tárlaton, amelynek vasárnap délben volt a megnyitása Dr Sulyok Kálmán kir. tanfel

Next

/
Oldalképek
Tartalom