Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-06 / 58. szám

58. SZtflL Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ mii. évfolyam. ___ ftekniM, 1941 aggasztói S. (Szerda) TO LNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP BzerkeszISséff és kiadóhivatal: I Felelős szerkesztő I • Hirdetések Arait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 I BLÁZSIK FERENC IA legkisebb hirdetés dl)a 1’50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter _____ I , .________, ._. . . I széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, — A hírrovatban el­p i ti 11 7p t ^ a i Hfl. I A lap megjelenik minden szerdán es szombaton. I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyíl ttér soron­, , , c 1 011 81 a,,• I Előfizetést dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illetőiként 60 fillérbe kerlll. — -llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény Egész evre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I Bankoknak és vállalatoknak 80 százalék felár. Tő ke és tudás a mező- gazdaság fejlesztésére Nagy szenzációja van a magyar mezőgazdasági politikának. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi mi­niszter nyilatkozatot tett a minapá­ban egy törvényjavaslatról, amely­nek célja a mezőgazdaság fejlesz­tése. Minden komoly meginduláshoz elengedhetetlenül, szükséges két do­log, a töke és a tudás. A Trianon utáni idők nagy magyar harcában tekintetünk megnyugodott azon a nagy munkán, amelyet a magyar mezőgazdaság végzett. A magyar kormányok minden időben hangoz­tatták, hogy politikájuk bázisa a mezőgazdaságon nyugszik, de itt is különösen a kisgazdaságokon, mert köztudomású, hogy az ország szán­tóterületének közel háromnegyed­része, állatállományunknak pedig négyötödrésze kisgazdák kezében van. De a felállított és az állandóan szolgált kormányprogram még ezzel az arányszámmal sem elégedett meg, mert fontos szociális, gazda­sági ás nemzeti célok érdekében helyes törvényekkel olyan irányba terelte a birtokszerzést, hogy ez az arány a kormány földbirtokpoliti- tikája következtében tovább emel­kedik, a kisbirtokosság javára. Báró Bánffy Dániel földmivelés­ügyi miniszter utóbb tett nyilatko­zata jelentőségben felemelkedik gróf Széchenyi István szellemi magasla­tára, s olyan realitásokat helyez ké­szülő törvényjavaslata központjába, amelyek mindenki által nagymér­tékben helyeselhetők. Óriási jelentő­ségű mezőgazdasági megmozdulás áll előttünk, amelyhez a tőkét, azaz egymilliárd pengő pénzügyi fedeze­tet biztosítja, amit a törvényjavaslat végrehajtása igényel. Micsoda nagy remények és a fejlődés mily szé­les kontúrjai bontakoznak ki előt­tünk ennek az egymilliárdos mező- gazdasági tőkebefektetésnek puszta szemléletére is. Emlékezzünk csak vissza rövid pár évre, amikor az akkori kormányelnök bejelentette, hogy honvédelmi célokra egymil- liárdot iktatott programjába! Akkor szédületesen nagy összegnek tűnt fel ez az egymilliárdos befektetés, de hogy mit kamatozott ez a meg­ajánlott összeg, azt az események hamarosan igazolták. A fejlődés széleskörű megmozdu­lását fogja eredményezni a mező- gazdaság céljaira programba vett egymilliárd is. Hála a kormány s elsősorban báró Bánffy Dániel föld­mivelésügyi miniszter nagyivelésü mezőgazdasági politikájának, a tőke rendelkezésre fog állni a mezőgaz­daság fejlesztéséhez. Szükség van azonban egy másik komponensre is és ez: a tudás. Nincs az a mérhetetlen nagy ősz- szeg, ami eredménytelenül ki ne folyna a tudatlanság üres zsákján keresztül. A hozzánemértés a mara­diság, a tanulni nem akarás, a mo­dern szaktudományok vívmányainak figyelmen kívül hagyása felemész­tene sokmilliárdos nehezen össze­hordott tőkét. De ha az előterem­tett tőkeösszeg felhasználása együtt jár a szakszerűséggel, a tudomá­nyos vívmányok felhasználásával, szóval: a tudással, akkor a gyakor­lat olyan nagyivelésü mezőgazda* sági fejlődés irányát fogja beiga­zolni, aminek gyümölcseit nemcsak a jövő, de a ma élő nemzedék is élvezni fogja. Báró Bánffy Dániel fölmivelés- ügyi miniszter nyilatkozatában nagy súlyt helyezett a tőke biztosítása mellett a mezőgazdaság szakszerű kiművelésére is. Az ismeretek ter­jesztését, a szakoktatás nagyvonalú fejlesztésével fogja elérni s ezzel kapcsolatban a tudományos kutatást korszerű színvonalra emelni. Nem tudjuk eléggé helyeselni a földmi­velésügyi miniszternek arra irányuló programját, hogy felállítja a községi mintagazdaságokat és a kísérleti birtokok rendszeres intézményét. Kitűnő hozzáértés, szakavatottság és a segiteniakarás szinte határta­lan mértéke árad báró Bánffy Dá­niel földmivelésügyi miniszter nyilat­kozatából és ami a legfontosabb: mint kiváló gazda, a nép igényeit Külsőségeiben is mélyen megható ünnepség színhelye volt e hó 3-án, vasárnap Felsőnyék községe, ahol József királyi herceg Őfensége, a vi­lágháború tábornagya leleplezte a felsőnyéki és fürgedi hősök emlé­kének megörökítésére emelt szob­rot. Erre az alkalomra ünnepi díszbe öltözött Felsőnyék és úgy a község, mint Fürgéd népének élén a köz­ségháza előtt üdvözölte a Tihany- ból gépkocsin érkezett József ki­rályi herceget vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alis­pán, Szalay László helyettes járási főszolgabíró, vitéz Tihanyi Szilárd alezredes, vármegyei vitézi székka­pitány, továbbá herceg Montenuovo Nándor fürgedi földbirtokos. Őfen­sége közvetlen melegséggel viszo­nozta az üdvözléseket, bemutattatta magának a községek vezetőembe­reit, majd kíséretével együtt a római katolikus templomba ment, ahol résztvett a szentmisén. A szentmi­sével egyidőben ünnepi istentiszte­let volt a református templomban is. A szentmise után Őfensége a i községházára, majd az ünnepély j színhelyére ment, ahol elfoglalta a és teljesítőképességét ismerő férfiú | eltalálta a mezőgazdaság fejlesztésé- .• hez azt a legjobb gyakorlati metó • I dust, amelynek alkalmazása fel­tétlen eredménnyel jár. S ez az, hogy a községenként felállítandó mezőgazdasági mintagazdaságok­ban és kísérleti birtokokban szak­képzett kisgazdák és törpebirtokosok fogják bemutatni az egész község és környék lakosságának a modern gazdálkodás helyes útirányait. Ne tartsanak tehát gazdáink és törpe- birtokosaink és többi kisbirtoko­saink attól, hogy: „ismét nya­kunkra“ hoznak városi urakat, akik uj hivatalt foglalnak a maguk szá­mára a falvakban. Nem arról van szó s ha akadt volna ilyen próbál* kozás, azt csirájában fojtotta volna el maga a földmivelésügyi minisz­ter. Ellenben be fogják vezetni azt, hogy maguk a helybeli magasabb képzettségű gazdák vezetik, irányít­ják a nagy tőkebefektetéssel járó, mezőgazdaságunk fejlesztését célzó, nagy kormányprogramot. Ennek, az egyelőre át nem tekinthető nagy­jelentőségű földmivelésügyi lépés­nek egy jelszava lehet: „amagunk erejével és tudásával, mindnyájunk hasznára, nemzetünk felvirágozta­tására.“ részére fenntartott díszhelyet, majd megkezdődött az ünnepség. Bevezetőül a felsőnyéki levente­zenekar játszotta el a Magyar Hi­szekegyet, amelynek elhangzása után Schunk Ferenc esperes*plébános, pápai kamarás felkérte őfenségét avató beszédének elmondására. József királyi herceg tábornagy őfensége mélyen megható, haza­fias beszédben emlékezett meg a háborúban a Hazáért életüket ál­dozott felsőnyéki és fürgedi hősök vitézségéről, majd a süttői márvány­ból készült és a 44-es gyalog­ezred kardos jelvényét viselő emlék­műre elhelyezte a saját koszorulát. A fenséges űr beszéde után a római katolikus és református lelkészek áldották meg a szobrot és az ál­dást követően a felsőnyéki levente­zenekar játszotta el a Himnuszt. B. Horváth János tűzharcos mély átérzéssel és nagy előadói kész­séggel alkalmi költeményt szavalt, Cseh József körjegyző pedig a kör­jegyzőség nevében megőrzésre és gondozásra átvette az emlékművet. ! Ezután következett az emlékmű I megkoszorúzása, és a leventezene- I kar Szózatának elhangzása után a leventék, tűzharcosok és egyéb testületek diszmenetben vonultak el. József királyi herceg őfensége az ünnepélyt követően sokáig igen kedvesen és közvetlenül elbeszél­getett a hadiözvegyekkel, hadi­árvákkal és hadirokkantakkal, majd az előkelőségektől búcsút véve, a megjelent ünneplő közönség meleg ovációi közepette autóján vissza­utazott Tihanyba. Az ünnepség krónikájához tar­tozik, hogy a felsőnyéki hősi emlékmű volt a kétszáznegyvenedik, amelyet József királyi herceg őfen­sége felavatott. Kereskedelmi és Iparkamara Csütörtökön nagy érdeklődéstől kisérve tartotta alakuló ülését a a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara véleményező bizottsága. A tárgy- sorozaton a miniszteri biztosi szék­foglaló és a főtitkári jelentés szere­pelt. A székfoglaló alkalmából meleg ünneplésben részesítették Mattya- sovszky-Zsolnay Tibor miniszteri biztost. Az iparosság részéről Molvay Ferenc országgyűlési képviselő, Schmidt Lajos mohácsi, Handl Já­nos bonyhádi iparosok üdvözölték a kamara kerületi iparossága nevé­ben szívélyes, meleg hangon a miniszteri biztost, mig a kereske­delem részéről Burkert Antal keres­kedelmi tanácsos és Merényi Dezső kaposvári véleményező bizottsági tagok köszöntötték a kamara uj vezetőjét. Hangsúlyozták az üdvöz­lők, hogy a pécsi kamara már rég­óta várta,hogy Mattyasovszky-Zsolnay Tibor álljon a kamara élére, mert benne összpontosul a kamara kerü­leti érdekeltség bizalma. A minisz­teri biztos eddigi munkájával is megmutatta, hogy a világhírű Zsolnay-gyárat hogy kell vezetni, fenntartani és fejleszteni. Lesz tehát érzéke ahhoz is, hogy az általános ipari és kereskedelmi érdekek tá­mogatásában, védelmében és előbb- revitelében a köznek hathatósan szolgálatára legyen. Az indítvány ok során Kopári Jenő marcali tag, az árszabályozás terü­letén előforduló visszásságokat, vala­mint a kereskedelemnek képesités- hez kötését tette szóvá. A képesítés- hezkötés kérdésében a kamara már régebben állást foglalt, sajnos e kérdés még a mai napig sem oldó. József királyi herceg felavatta a felsőnyék! hősi emlékművet Egyes szám éra 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom