Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-11-29 / 88. szám
Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda" mii. Malim. _______________SitknM, 1941 noventer 29. (Szoauwt) 99 . SZOB. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztfiaég ta kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d1J: Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______ 6 pengő Pel elös szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait I A legkisebb hirdetés dl|a l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter I széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban el- I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron- Eldflzetésl dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét'Illető I ként 60 fillérbe kerill. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, közlemények a szerkesztőséghez küldendők. “ I Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. A magyar külpolitika Iránya. Az egész ország rendkívüli érdeklődéssel várta a külügyi tárca költségvetésének képviselőházi vitájában Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszternek lapunk előző számában már ismertetett külügyi expozéját s az elhangzott nagy beszédből megnyugvással vettük tudomásul, hogy a magyar külpolitika változatlan következetességgel halad azon az egyedüli helyes utón, amely már eddig is annyi sikert és eredményt biztosított. A miniszterelnök beszéde az volt, amit a nemzet várt tőle: nyilt, határozott és őszinte. Nyíltan és őszintén feltárta a magyar külpolitika helyzetképét, határozott szavakkal ismertette a magyar álláspontot, megemlékezett a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozásunk jelentőségéről s azoknak a véreinknek a védelmében, akik most a határokon túl a még mindig fennálló trianoni szüklátó- körüség következtében rosszabb helyzetben vannak mint valaha s magyar öntudattal oda kiálltotta a világnak, hogy ez igy nem maradhat Külpolitikai helyzetünk kialakulásában ma a szovjet ellen fofytatott küzdelmünk játssza a döntő szerepet. Az ellen a szovjetrendszer ellen küzdünk hatalmas szövetségeseink oldalán, ami ellen Európában mi fogtunk fegyvert először s amikor leküzdöttük a vörös poklot, mi voltunk az első ország, ahol feloszlatták a kommunista pártot. Mi csatlakoztunk elsőnek a bolsevistaellenes fronthoz, az antikomintem paktumhoz még akkor, amikor — később frontot változtató — más államok a Német Birodalom elleni csoportosuláshoz tartoztak. Az ellen a szovjetrendszer ellen küzdünk, amelynek most is olyan imperialista célkitűzései vannak, mint az egykori cári Oroszországnak s amely épugy bolsevista elveket hirdetve igyekezett rajtunk keresztül gázolni s a délszláv állammal közvetlen kapcsolatot teremteni, mint a pánszláv eszmék megvalósítását célul tűző cárizmus. Magyarország ma évszázados régi barátaival együtt harcol ez ellen a vörös métely ellen. Ez szabja meg külpolitikánk irányát, mint ahogy ebben az irányban haladtunk már akkor is, amikor keleti szomszédaink bizonyos ellenszolgáltatások fejében országukat átjáróként felaján- ották a rajtuk és Csehszlovákián át nyugat felé törekvő szovjetorosz erőknek. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy mi európai küldetésünk tudatában vagyunk s ennek terhét és felelősségét — mint ezer év óta annyiszor — most is viseljük, Európa védelmi háborújában veszünk részt, helyzetünk és érdekeink helyes felismerése alapján. Ebben a küzdelemben meghoztuk a magunk áldozatát anélkül, hogy ezért materiális előnyökhöz akartunk volna jutni. A külügyi expozé kiemelkedő része volt a tengerentúlra szakadt magyarságnak szóló üzenet is, amelyben a miniszterelnök óvta az elszakadt magyarságot a magát magyarnak nevező, de lényegében a bolsevizmusnak, vagy Benesnek propagandát csináló emigrációtól s figyelmeztette arra, hogy a magyar kormánynak a nemzeti közvélemény által szentesitett politikája mindig az ország érdekeit tartja szem előtt. A magyarságra váró feladatokat csak mi láthatjuk el, senki más — mondotta. Ezek a feladatok annyira a mieink, hogy kudarccal járt minden olyan kísérlet, ami ezt a tényt figyelmen kívül hagyta s a Duna- völgyének rendezésénél nem számolt a magyarsággal. Épül már az uj Európa s ebben nagy feladatok várnak ránk. Mi vállaljuk a feladatokat s erőnk és helyes külpolitikai irányunk biztosítanak arról, hogy a külügyminiszteri expozéban ismertetett utón haladva céltudatos és áldozatkész munkánk meghozza a maga gyümölcsét. A köztisztviselők és az Erdélyi Nyereménykölcsön A kormány az Erdélyi Nyereménykölcsön jegyzésével kapcsolatban a közszolgálati alkalmazottak részére igen komoly kedvezményt biztosított. A hivatalos lap 23-iki száma közölte a 8030/1941. M. E. számú rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a tényleges közszolgálatban álló közalkalmazottak egy havi törzsfizetésüknek megfelelő ösz- szeg erejéig akként vehessenek részt az Erdélyi Nyereménykölcsön jegyzésében, hogy az általuk jegyzett kötvények ellenértékét illetményeikből 25 havi egyenlő részletben törleszthetik. A kedvezmény vonatkozik a honvédség és csendőrség havidíjasaira, hivatásos tiszthelyetteseire, a csendőrség egyéb legénységi állományú tagjaira és a rendőrség őrszemélyzetének tagjaira. A pénzügyminiszter a következőként szabályozta a kötvényjegyzés módozatait: A kölcsönjegyzés az 1941. évi november hóra kapott egy havi törzsfizetés brutto összegéig terjedhet. Kölcsönt ilyen módon csak a postatakarékpénztártól kért megrendelőlapokon lehet jegyezni. A megrendelőlapokat a hivatalfőnökök legkésőbb december hó 12-ig kötelesek beküldeni a postatakarékpénztárhoz. Budapest székesfőváros tisztviselőire és alkalmazottaira vonatkozóan a polgármester hasonló értelemben fog rendelkezést kiadni. A Katolikus Akció pécsesyházmesyel tanácsülése A Katolikus Akció Pécsegyház- megyéi Tanácsa hétfőn délelőtt 10 órakor Virág Ferenc megyéspüspök elnöklésével tanácskozásra ült össze azzal a céllal, hogy az elmúlt évről beszámoljon és a jövő évre a teendőket megbeszélje. Az ülésen megjelentek vitéz Barsy József nyug. tábornok, Blaskovich Iván és Nikolits Mihály főispán, dr Hanuy Ferenc püspöki helynök, dr Sipos István, dr Jakab Béla kanonokok, Kiss György törvényszéki elnök, dr vitéz Hörvdt István alispán, dr Vasvdry Ferenc, dr Bozóky Géza, dr Holub József egyetemi tanárok és még számosán a pécsi egyházmegye területéről és igy Tolna vármegyéből is. Virág Ferenc megyés főpásztor nyitotta meg a tanács ülését, amelyet — úgymond — és fontosnak tart, mert beszámolni akarunk az eddigi munkáról és terveket akarunk készíteni az elkövetkező évre. Fontos az előkészítés, mert olyan társadalmi és vallási jelenségek tapasztalhatók, amelyek szükségessé teszik a megvitatását annak, hogy milyen eszközökhöz nyúljunk, hogy a Katolikus Akció céljait elérjük. A jó szeizmográf érzékenységével érzékelik azok, akiknek finom érzékük van, hogy mik érik az emberi lelket. Nem foglalkozunk politikával, gazdasági kérdésekkel, de annál inkább a lelkekkel. Tegnap a biztosításról, mint tudományról tartottak előadást, a biztosítás kétségtelenül fontos tényezője a gazdasági életnek, de sajnos még nem láttunk nyilt kiállást, hogy az Isten országának fennállását biztosítsuk. A Katolikus Akciónak a célja az Isten országának biztosítása. Hogy mit jelent az Akció Katolika a gyakorlati életben, arra egy példát említ fel. Most halt meg 93 éves korában özv. Angsterné, aki maga volt a Katolikus Akció olyan családdal, amely magán hordja az Akció Katolika pecsétjét. Magunknak kell lenni az Akció Katolikának. Biztosítanunk kell önmagunkat és családtagjainkat és általában a lelkeket Isten országa számára. Az a feladat hárul ránk, hogyan vonjuk be a kívülállókat és hogyan erősítsük meg a bennlévőket. Az eucharisztikus kongresszus alkalmával nagy fellángolás volt, de azután lelohadt, elhomályosodott Isten országának képe. Ezért kell újra akcióba lépni, hogy milyen utakat válasszunk céljaink elérésére. Ezért érdekes és fontos a mai tanács* kozás. A főpásztor nagy tetszéssel fogadott megnyitója után a tanács elismerését fejezte ki a lelépett tanácstagoknak és pedig Hollósy Endre, dr Koszó János és dr Szllléry Péter lelkes munkásságáért. Dr Merényi Ferenc egyházmegyei titkár ismertette részletes titkári jelentését. A Katolikus Akció főfeladata az erkölcsi kérdések vizsgálata és a világi apostolok kiképzése volt. E célból a pécsi egyházmegyében 14 sikerült tanfolyamot rendeztek, azonkívül a kerületi előadók részére tartottak tájékoztatót. Különösen élénk tevékenység nyilatkozott meg a falusi legénység (Kálót) és a leányok (Kalász) hazafias és valláserkölcsi megszervezése érdekében. A tanács nagy megelégedéssel vette tudomásul a titkári beszámolót. Dr Bozóky Géza, a hitbuzgalmi szakosztály elnöke ismertette jelentését, a megindult adatgyűjtést és a szakosztály legközelebbi teendőit, amelyeket a vasárnap megszentelésének propagálásában és az egy- | házra sérelmes paragrafusok tőrEgyes szám ára 12 fillér
