Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-03-22 / 23. szám

HOL Molyom. Izekszflrd. 1941 ntrdoi ZZ. (SzomhoU 23. SZlDL TOLMMEGYEPÜJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 8zerlceaztöség 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő I Hirdetések áralj BLÁZSIK FERENC I a legkisebb hirdetés difa l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, A lap meg}elenlk minden szerdán és szombaton. I Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési d11: I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban elhelyezett reklám-,eljegyzési, családi hír, valamint Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyüttér soronként 60 fillérbe kerll 1. A dunai árvíz i Irta: Jánosi György Évről-évre visszatér. Dunamenti magyar testvéreinknek mérhetetlen károkat okoz. Az egész országra súlyos csapást mér és holnap is ott leszünk vele, ahol ma? Az örök magyar élet állandó tehertétele lesz? Viz alá kerül a föld, a vetés, házak omlanak le és becsületes fáradság­gal gyüjöttvagyonok mennek tönkre. Jön az olvadás, zúg a harang, ki­mozdul a békés lakosság otthoná­ból, hátára veszi azt a keveset, amit menteni lehet és vonul a magasabb helyekre, hogy ott várja be tehetet­len megadással azt az időt, amikor elkotródnak a vizek. Különös dolog ez. Az Alföldön eltikkad fű, fa, bo­kor, állat, ember, porszem és a lángtüzü ég. Fütött kemence bel­seje az a nagy darab sík terület, amelyre évszázadok küzdelmei rá­szorították a magyarság zömét, hogy az emberekkel való harc helyett vívjon élet-halálküzdelmet a termé­szettel. Különös! Ott viz nincs. Itt meg sok a viz.. A dunamente élet­halálharcot folytat a vízzel, az al­földi nép a viztelenséggel. Itt is, ott is ugyanaz a magyar faj szenved. Ilyenkor megrendül a magyar kebel. Szokásunkká válik, hogy a bajbajutottak segítségére siessünk. Nagyszerű adományok tündökölnek a haza oltárán azok javára, akik saját erejükből ismét talpra állani nem tudnak. Az árvízkárosultak ta­pasztalhatják, hogy megérti az or­szág népe nehéz helyzetöket. Való­ban a magyar a magyarért lép az áldozatkészség porondjára. A do­lognak ez az oldala rendben van. Legyen is. Ám nincs rendben a másik. A dunai árvíz, tiszai kiöntés, vad­vizek megérkezése végül is nem a könyöradományok elvégzésére nyúj­tott isteni alkalmak. Ezer év óta birtokunkban levő drága ajándék a magyar föld, a Duna—Tisza tája. Isten azért adta, hogy megismerjük, életünket ráépítsük, vele és általa a nemzet élete boldoggá és kelle­messé legyen. Az a miénk, amit ez a föld ad, addig a miénk, amíg adja, de ez a föld végletek széléig kilengő hatalmas erő, amelyet nem­csak kiomló vér áztat és áztatott, hanem titokzatosan, szeszélyesen bujdosott a természet változásainak katlanában. Olyan szilaj paripa, amelyet meg kell fogni, igába kell törni, rendre szoktatni, különben elvágtat, kárt és veszedelmet okoz. A nemzet közös tulajdona a föld, a benne nyújtott életlehetőségek ki­használása a nemzet közös köte­lessége. Másként kell kiegyenlíteni a vfz- bőség és az aszály ellentétét, mint ahogy az eddig történt! Nem a köz­vetlenül érdekeltek titáni harca, — szörnyű erőlködésének tárgya mind­az, amiről beszélünk, vagy amit tudatosan elhallgatunk. Bizonyos szempontból egyenesen szánalomra méltó az a mód, ahogy a szó szo­ros értelmében vállvonogatva nyug­szunk bele abba, ami van s úgy, ahogy van. Megjön a víz? Félre­verjük a harangokat, harsonázunk: Adjatok! Aszály sújtja a termést, a legelőket? Hej, haj, sajnálkozunk. Mintha kalandos ifjúsági regényt olvasnánk egy távoli ismeretlen föld­ről. Pedig minden magyar szivünk mélységében, a magyar élet ütő­erében, közős boldogulásunk javára, vagy rovására történik. Haza ez, honvédelem ez, nemzeti ügy ez, tör­ténelmi rendeltetés ez, mindnyájunk mindennapi kenyerének ügye ez, amiért érdemes olyan közös áldó- | zatot hozni, amely közös mindnyá- j junknak hozza meg gyümölcsét. A könyöradomány néhány fillé­rével nem lehet országot megtar­tani, nemzeti érdekeket megfelelően szolgálni. — Jöhet olyan fordulat, amikor minden felgyülemlett kese­rűség fenekestől robban ki és üvöltve árad szét a megtorlás vérszomjas ereje mindenre és mindenkire. En­nek a nemzetnek nincs szüksége arra, hogy ezt bevárja. Itt meg kell hallgatni az igaz nézetet, itt követni a jótanácsot nemzetépités 1 Nincs abban semmi lehetetlen, hogy a nemzet, közös áldozat árán a józan észnek megfelelően rátegye az em­beri felsőbbrendűség nevében ha­talmas kezeit a vízre, a szárazságra, dunamenti és alföldi tájakra, min­denre és azt mondja neki : Állj, nem azt teszed, amit te akarsz, ha­nem amit én! Nem annyira nagy, mint inkább hasznos áldozat lenne az, ha a nemzet hatalmas, meg­felelő, a saját gazdasági érdekeit tökéletesen szolgáló csatornázási, j helyes vizszabályozási tervvel épitné j önmagát, szebb, jobb, nyugodtabb, ) gyakorlatibb jövendőjét. Az AcHo Catollka központi választmányi gyűlése Szekszárdon. Az Actio Catolica pécsegyház- megyei szervezetének további ki­építése céljából folyó hó 20 án Szek­szárdon négy espereskerület A. C. szakosztályainak előadói tartottak megbeszélést a Szekszárdi Katolikus Legényegylet nagytermében. Az ösz- szejövetelen való részvételét meg­ígérte Virág Ferenc pécsi megyés püspök is, azonban könnyebb ter­mészetű meghűlése miatt orvosi ta­nácsra Pécsett kellett maradnia. A négy espereskerület gyűlését dr Hajós György tb. kanonok, a pécsi egyházmegyei Actio Catolica igazgatója nyitotta meg és bejelen­tette, hogy a megyés püspök meg­betegedése miatt legnagyobb sajná­latára nem jöhetett el, a gyűlés munkájára azonban apostoli áldá­sát küldi. Dr Hajós röviden kör­vonalazta az Actio Catolica újabb teendőit, majd átadta a szót dr Bozóky Géza pécsi tudomány- egyetemi ny. r. tanárnak, aki ha­talmas beszédben fejtegette a „ka- tolikum* lényegét és az Actio Ca­tolica szerepét a „rekatolizáció“ te­rén. Előadása meggyőző megálla­pítása volt annak a tételnek, hogy a szakosztályok munkájának acélja a bensőséges igazi katolikus élet kifejlesztése. Külön-külön ismertette ezután az egyes szakosztályok mun­katervét A bravúros felépítésű és igen nagyhatású beszéd után Merényi Ferenc az A. C. pécs- egyházmegyei titkára a szervezési kérdéseket ismertette, majd a kü­lönböző szakosztályok elnökei tar­tották meg igen nagyértékü elő­adásaikat. Dr Holub József és dr Vasváry Ferenc, a pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem ny. r. tanárai, dr Szilléry Péter kormányfőtanácsos, pécsi kir. közjegyző és dr Wager Péter Dunagőzhajózási társasági fő­felügyelő, egyházmegyei szakosz­tályelnökök rendkívül érdekes fej­tegetései és felvilágosításai során élénk eszmecsere fejlődött ki. En­nek az eszmecserének a során fel­szólaltak a szekszárdi, tolnai, bony­hádi és dunaföldvári espereskerület esperesei és több kiküldöttei is. En­nél a pontnál adta elő Tóth Nán­dor bátaszéki igazgató-tanitó, kör­zeti iskolafelügyelő világi missziós tervezetét is. A gyűlés után a megjelentek ré­szére közös ebéd volt a Katolikus Legényegyletben. Adományok az árvízkárosultak részére A főispáni akció során eddig adakoztak: dr Csapó Dániel Alsó­tengelic 300 P, vitéz Madi Kovács Imre, gróf Széchenyi Domokos, „VilágMilmszinház Szekszárd, dr Perczel József Szekszárd, Zeöld Márton Nyéki-puszta, Bárány Imre Alsótengelic, dr Pesthy Pál Buda­pest 100—100 P, Fried bőrgyár Simontornya 2000 P, Gauzer Ádám, dr Tóth Sándor Szekszárd, Kovács Sebestény Endre Gyapa-puszta, Kö- lesdi Dalárda, vitéz Komlósy Jó­zsef Dőryzomba 50—50 P. A mezőgazdasági termelés fokozását szolgáló közép­lejáratú kölcsönök folyósítása Az OKH kötelékében lévő hitel- szövetkezetek a gazdaközönség ré­szére erdő- és gyümölcsös telepí­tésére, mezőgazdasági gépek és esz­közök vételére, kertgazdaság léte­sítésére, műtrágya beszerzésére, gaz­dasági épületek, istállók építésére és bővítésére, az állatállomány nö­velésére és hizlalására u. n. közép­lejáratú kölcsönöket folyósítanak. Ezen kölcsönök kötelezvény ellené­ben, 2—15 évi időtartamra, kizáró­lag jelzálogi bekebelezés mellett vehetők igénybe és egy személy részére legfeljebb 50.000 P összegű kölcsön folyósítható. A kölcsön tar­tama attól függ, hogy azt milyen célra veszik igénybe. Á folyósítható kölcsön összege a jelzálogi fedeze­tül szolgáló ingatlan kataszteri tisz­tajövedelmének 10-szeres szorzatát meg nem haladhatja és általában I. helyi bekebelezéssel biztositan- dók. Ha ez nem lehetséges, akkor az előző terhek figyelembevételével, legfeljebb a kataszteri tisztajövede­lem 20-szoros szorzatáig — de csakis kizárólagos tulajdonos bir­tokára — engedélyezhető kölcsön. Ezen kölcsönök után a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hiva­talos váltóleszámitolási kamatlábát 1 és %%-kal meghaladó, minimá­lisan azonban évi 45% kamatot tartoznak az adósok fizetni, féléven- kint utólagosan és pedig minden Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom