Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-03-14 / 21. szám
XXIII. Molyom. Szekszdiű. 1941 minim 14. (Pénleit) 21. SlftOL TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre _ 12 pengő || Félévre.______6 pengői Hi rdetések órai: | A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon ml 111 métersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető IA hírrovatban elhelyezeti reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a Felelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. közlemények a szerkesztőséghez ktlldendők. nyflttér soronként 60 fillérbe kerti I. Ezerkilencszáznesyvenesy március 15-ike Irta: dr Magyarász Ferenc O. Cist. Ez talán más, mint a tavalyi, vagy az azelőtti ? Az ezidei talán kilép a történeti megemlékezés kegyele- tes kereteiből és olyan jelleget ölt, melyet keresve sem találunk a régebbi nemzeti ünnepekben? Valami van benne, az bizonyos. Mert a nemzeti ünnepekben és megemlékezésekben is kettős alkotó eleme^ láthat a figyelmes szemlélő. Az egyik, mondhatnék, változatlan, mig a másik kétségtelenül esztendőről- esztendőre változik. A változatlan elem is háromszoros. Egyik magának az ünnepnek történelmi tartalma, a múltnak az a fontos és századokra termékeny, szerencsés vagy szerencsétlen eseménye^ mely megérdemli, hogy a későbbi nemzedékek is megemlékezzenek róla. A másik a tanulság, melyet minden okos ember levonhat belőle; ez sincs alávetve a változásnak. A harmadik a kötelesség, hogy ezeket az ünnepeket meg is tartsuk mindenkor. Március idusában mind a három elemet megtalálhatjuk. Történelmi tartalma, a modern magyar alkotmánynak és szabadságnak megszületése, oly gazdag, hogy századokig ismegél belőle az ünnepelni készülő lélek. Tanulságát, hogy még a forradalmi megmozdulásnak is csak úgy van sikere és erkölcsi értéke, ha bele van ágyazva a nép leikébe, ha nem erőszakos ujitás, hanem pragmatikus fejlődés: ma is és mindenkor megszívlelheti mindenki. — Ebből folyik aztán az a kötelesség is, hogy akiben van érzék a történeti értékek iránt, az ezt a napot mindenkor, mint nagy nemzeti vívmányok dátumát és az alkotmány fejlődésének jelentékeny határkövét tartozik megünnepelni. Háromszoros azonban az az elem is, melyet változónak mondottunk. S ha igaza van Prohászkának, hogy még a legszebb ünnepek is megkophatnak: ez a kopás éppen onnan van, mert az ünnepek is alá vannak vetve a változandóság általános törvényének. Változnak mindenekelőtt maguk az idők s azoknak körülményei. Hiszen éppen ebben az örök változásban áll maga a történelem is. Az emberi természet ugyanaz, de az egyének mindig újak és mások. És változik végül az embernek s a körülményeknek egymáshoz való viszonya is, az a hangulat, melyet a körülmények az emberben keltenek, a munkakedv, a kitartás, az embertársakhoz való viszony, sőt nem utolsó helyen az erkölcsi törvényhez és világrendhez való illeszkedés is. És ebből a szemszögből tekintve I csakugyan beszélhetünk negyvenegyes március idusáról. Hiszen oly egészen mások most az időkörülmények, mint egy két esztendővel ennekelőtte. Béke ugyan akkor sem volt, de legalább vér nem ömlött s a városok és falvak lakói viszonylagos nyugalomban élhettek. Az emberek közül is nem egy megvált már földi életétől vagy legalább is attól az állásától, melyhez — ugy- látszék — teljesen oda volt nőve. Uj emberek jöttek, uj neveknek uj hozsannát zengedeznek azok, kiknek élete abban áll, hogy mindig csak hozsannát zengjenek. S ahogy az emberek ma nézik a világ folyását, ahogy kitűzik céljaikat, ahogy hangoztatják, hogy mit várnak a MÁRCIUS 15. Irta: Jánosi György Mennél több valósul meg egy nemzet történelmi, életalakitó eseményéből, annál becsesebb ünneppé válik az a nap, amely ennek kiinduló pontja volt. 1848 március 15 fogalom, éveken át a hazafias lelkesedés forrása, alkalom arra, hogy a magyar állampolgár kifejezze hazája sorsával szemben való felfogását. Ma e nap jelentősége olyan, hogy e haza minden polgárát mélységes hála tölti el Isten iránt, hogy 1848 március 15. szent eszményeit megvalósulni engedte olyan mértékben, amilyenről senki se mert álmodni. Minden ország eszménye az, hogy a maga sorsát saját belátása szerint intézhesse, hogy azt semmi más ne befolyásolhassa, mint az általános külpolitikai helyzet, amelyhez igazodni nem kis politikai bölcsesség kell. A lekötöttség, a másodrendű államrendszer halálát jelenti a szabadságától megfosztott országnak. A magyar nemzeti cél évszázadokon keresztül az volt, hogy a nemzet isteni rendeltetésének megfelelően töltse be történelmi szerepét. A szabadságharcok sorozata vonul végig nemzeti életünkön. A szabadságharcok mindenkor magasabb akaratmegnyilvánulásai voltak az elnyomatás, a gyarmattá, vagy tartománnyá sülyesztés szándékával szemben. Az örök magyar sors a hősiességnek olyan fokára kény- szeritette a nemzetet, amely volt és marad a magyar élethivatás változatlan tartalma. 1941 március 15. egy boldog, bizakodó, erős és szabad magyar hazára köszöntött rá. Álmok valósultak meg lehetőségeken túl is. Egy Istentől rendelt férfiú bölcs vezetése alatt a mélységből és halálos bukásból feltörő nemzeti erők megmentették a történelem számára a magyar nevet, a magyar hazát s mig boldog és büszke nemzetek, erősnek vélt országok omlottak le a kirobbanó történelmi erők lábai alatt, ez a nemzet, ez az ország a béke és fejlődés utján nyugodt önbizalommal menetel előre egyre derűsebbé váló jövendője felé. Nincs és nem lehet magyar halál 1 Az a pokoli gondolat, amelyik a maga dölyfős elbizakodottságában a hősi és szövetséges német nemzettel együtt minket könyörtelenül odavetett történelmietlen nemzetek területéhségének, most végvajudásá- ban magára rántotta a megtorlás minden veszélyét s Isten igazsága lesz, ha teljesen megsemmisül. A trianoni gondolat meghalt. Barát nemzetek titáni harca uj világrendet teremt, amelyben Magyarországnak helye van a nap alatt. A múlt fel nem támadhat többé, hogy beborítsa a fájdalom fátyolával a csonka hazát. Rossz álomtvolt az, ami történt. Belőle szép és fiditő az ébredés 1 A magyar kormány a magyar szabadság és függetlenség kormánya 1 Gróf Teleki Pál a 'tudós páratlan művészetével irányítja az ország hajóját. Országépitő lelke, hazaszerető szive, a nemzeti rendeltetést felismerő bölcsessége legjobb kezessége e nemzet életének. Menynyi kaland, mennyi baklövés történhetett volna e hazában 1 Hány fejben motoszkáltak meggondolatlan számítások, hány kebelben lobogtak gyanús lángoki S hogy a helyes és hasznos megtörténhetett, a helytelen és káros meg nem születhetett, az egyedül ez éleslátásu férfiú akaraterejének, kormányzási rátermettségének köszönhető. Fegyvertelenül, egy maréknyi vér kion- tása nélkül, a nemzet legfőbb érdekeinek kockáztatását óvatosan elkerülve a .Teleki-kormány olyan eredményeket ért el, amelyekről megállapíthatjuk, hogy 1848 március 15. eszményeinek, jelszavainak olyan tökéletes kibontakozásai, amelyek a magyar nemzeti élet nagyságának, maradandóságának tartalmát jelentik. Életünk szabad, jövendőnk biztos, célunk világos, sorsunk nem kétséges, magyar hazaszerető szív magyar hazaszerető szívnek adja át és tovább az örök magyar jelszót: naggyá tenni az áldozatkészség, bölcsesség és munka által e hazát I A mult a jelennek üzen s a jelen átadja a jövendőnek az örök mar gyár élet tőrténelmiségének isteni I alapjait. A magyar fövő nagy kérdései foglalkoztatták vasárnap és hétfőn kormányférfiainkat, akik folytatták azt a nagyszabású, felvilágosító munkát, amelyet a Magyar Élét Pártja a vármegyei székhelyeken legutóbb megkezdett. Két miniszter — Hó- man Bálint és Reményi-Sghneller Lajos — az időszerű bel- és külpolitikai feladataink ismertetése után foglalkozott a közvetlen megoldás előtt álló zsidókérdéssel. A zsidókérdés nyitja — mint ahogy azt a fehérmegyei magyar- életpárti szervezetek Székesfehérvárott tartott nagyválasztmányi ülé- sén Hóman Bálint vallás- • és köz- oktatásügyi miniszter kifejtette — abban van, hogy a zsidóság nem asszimilálódott egyetlen országban sem. Nem tudott és nem is akart beilleszkedni a zárt magyar szellemi egységbe s igy természetes, hogy a zsidók nem is lehetnek jó magyar emberek, mint ahogy külföldön sem olvadtak be annak az államnak népi közösségébe, amely nekik hazát és megélhetést adott. Mindenütt idegenek maradtak. — Magyarságuk nem vált belső meggyőződésükké s az ország gazdasági és részben szellemi életének irányításában sokkal nagyobb részt ragadtak magukhoz, mint amennyi számarányuknál fogva megilleti őket s mint amennyire szabad lett volna vezető pozíciókat betől- teniök. Ezért hoz ellenük minden állam védelmi rendszabályokat és ezért lép velük szemben minden kormány a korlátozás és kirekesztés álláspontjára. Sem most, sem a múltban tehát nem kegyetlenkedési hajlam vetette fel a zsidókérdést, hanem pusztán az a tény, hogy a zsidók mindenütt elsősorban zsidók maradtak és tökéletesen sehol sem illeszkedtek be egyetlen népi közösségbe, igy a magyar közösségbe sem Egyes szám ára 12 fillér közel jövőtől: ez annyira, de any- nyira uj, hogy a lelke megrendül bele mindenkineK, aki eddig hitt a magyar nemzet történeti hivatásában, a magyar nyelv jogaiban, a magyar kultúra értékeiben, a magyar hagyományok szentségében. Ehhez kellene uj március. Forradalom, amely elpusztítaná a lelkek mostoha forradalmát. Szabadság- harc, melyben a magyar kivívná az őt megillető jogait saját országának határain belül. Ezerkilencszáznegyvenegy márciusának idusa, ezzel a reménységgel köszöntünk ime téged 1 Necsak a jövőben legyen egyszer ünnep a világon, hanem hadd mondhassuk el végre, hogy olyan márciusunk van, mely nemcsak a múltba tekint és a szebb jövőben remél, hanem . a jelenben is hálát adhat a gond- I viselő Istennek ezért a magyar ün- | népért.
