Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-03-12 / 20. szám

2 1941 március 12. TOLNANEGYEI ÚJSÁG A helyszíni fogadtatás áldozatos munkáját Csaba Imre áll. tanító, le­vente vezető főoktató végezte el. A közönség azzal az érzéssel tá-* vozott a nézőtérről, hogy nemcsak adott, hanem kapott ts, nemcsak jótékonykodott, hanem szórakozott is. Ez az egyszerű ténymegállapítás pedig egyben dicséret és elismerés is a siker mindkét tényezője számára. Városi közgyűlés Hétfőn délután 4 órakor vitéz Vendel István polgármester elnöklé­sével rendkívüli közgyűlést tartott Szekszárd megyei város képviselő­testülete. A polgármester bejelen­tette, hogy a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter a mindennapivá át­szervezendő Szekszárdi Mezőgazda- sági Nápiskola építési költségeihez 70.000 P államsegélyt adott és hoz­zájárult ahhoz, hogy Dicenty László építész megbizassék a versenytár­gyalás kiírására is alkalmas tervek és költségvetés elkészítésével. Beje­lentette ezután a polgármester, hogy a szekszárdi Levente Otthon építé­séhez 20.000 P segélyt adott a hon­védelmi miniszter. Mivel újabban felmerült elgondolás szerint meg­felelő kész épületet esetleg jutányo- sabban lehetne vásárolni, a közgyű­lés felhatalmazta a polgármestert, már megkezdett ilyen értelmű tár­gyalásainak folytatására. Tudomásul vették ezután a városi háztartás és az üzemek pótköltségvetéseinek al- ispáni és kormányhatósági jóváha­gyását, a Magyar Norma 1938—39 —40. évi zárszámadásának alispáni jóváhagyását, majd az O. F. B. in­gatlanok juttatásához szükséges ér­demességek megállapítására bizott­ságot küldöttek ki és ebbe bevá­lasztották Horváth Károly esperes­plébánost, Taksonyi Jánost és Frei Jánost. Dr Tóth Béla ügyvéd ed­digi iparhatósági biztos, birósági titkárrá kineveztetvén, erről a tisz­téről lemondott- Helyette dr Horváth Ferenc szekszárdi ügyvéd küldetett ki iparhatósági biztosnak. A Szekszárdi Kaszinó igazgató­ságának kérelmére az általa felállí­tandó Bezerédj István emlékszobor költségeire 1200 pengő adományt szavazott meg a közgyűlés, kikö­tötte azonban, hogy a kaszinói Garay-szoborbizottság nevén álló sétatéri telek ennek ellenében telek- könyvileg a város részére átenged­tessék. A képviselőtestület a Magyar Külügyi Társaságnak 30 pengő évi segélyt szavazott meg, majd az alispán rendeletére elhatározta a városi közvágóhidi és husvizsgálati szabályrendelet olyan módositását, hogy a levágandó, vagy leszűrandó állatok előbb villamos készülékkel elkábittassanak. A városi szeretetháznál tervezett fürdőszoba építéséhez 1116 pengő póthitelt engedélyeztek, elhatároz­ták a tenyészállatvásáron 1 darab tenyészbika és 2 darab sertéskan beszerzését. Megbízták azután a polgármestert azzal, hogy a Szek­| szárdon létesítendő mezőgazdasági | szeszgyár engedélyezése ügyében | járjon el a pénzügyminiszternél. Az " árvízkárosultak segélyezésére meg­indított országos gyűjtőakcióhoz 500 pengővel járult hozzá a kép­viselőtestület, amely megállapította, hogy a helyhatósági vagyoni bizo­nyítványok kiállításához szükséges helyi közönséges napszámbér ha­tára 3 pengő. Végül több tisztvise­lőnek betegszabadságot engedélyez­tek és néhány csekélyebb jelentő­ségű ügyet intéztek el. * 18 Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Március tizenötödike. Az 1927. évi XXXI. te. — a nemzet kezdet­től fogva önként megnyilvánuló köz­érzületét követve — március hó 15. napját nemzeti ünnepé nyilvánította. Szekszárd megyei város hazafias közönsége e nemzeti ünnepet méltó módon üli meg. Március hó 15-én, szombaton reggel 6 órakor zenés ébresztő, délelőtt 10 órakor az ősz- szes templomokban isteni tisztelet, az isteni tiszteletek után pedig a Béla-téren (kedvezőtlen idő esetén a Szekszárd Szálló nagytermében) hazafias ünnepélyt rendez, amelynek sorrendje a következő: 1. „Hiszek egy Istenben", játssza a m. kir. 18. honvédgyalogezred zenekara. 2. „Nemzeti dal“, szavalja: Horváth Lajos gimn. VI. oszt. tanuló. 3. „Fo­hász“, Huber Károlytól, énekli a Szekszárdi Daloskőr. 4. ünnepi be­széd, tartja Püspök Pál róm. kát. lelkész. 5. „Márciusi szél", Orosz Iván—Kiss Istvántól, énekli a Szek­szárdi Dalárda. 6. „Márciusi dal", szavalja Prantner János levente. 7. „Riadó", Czuczor—Révfytől, énekli a Szekszárdi Daloskör. 8. „Himnusz", játssza a m. kir. 18. honvédgyalog­ezred zenekara. E napon díszítsük fel házainkat a nemzeti lobogóval. — A szekszárdi Népbank cég­vezetője. A Szekszárdi Népbank igazgatósága Gyuriss Anna főköny­velőt, mint az intézet legkitűnőbb tisztviselőjét, érdemei elismeréséül kinevezte cégvezetőnek. — Scipiades professzor Szek- szárdon. Dr Scipiades Elemér pro­fesszor a pécsi tudományegyetem szülészeti és nőgyógyászati kliniká­jának igazgatója, mint kerületi szü­lészeti felügyelő e hó 20-án, vagy pedig e hó 31-én Szekszárdra ér­kezik. — A professzor a szülészeti rendtartásnak az anya- és csecse­mővédelembe való szorosabb be­kapcsolása és annak eredménye­sebbé tétele érdekében értekezletet , fog tartani a tiszti orvosi karral, mert tájékozódni kíván a m. kir. tiszti orvosi karnak a szülészeti rend­tartásra vonatkozó eddigi tapasz­talatairól és kívánságairól úgy ad­minisztratív, mint tudományos szem­pontból. — Névnapmegváltás. Komlössy József MÁV felügyelő, szekszárdi vasúti állomásfőnök névnapmegvál­tás címen 20 pengőt küldött lapunk utján az árvizkárosutaknak. Az ősz­szeget a főispán segitőakciójára csekklapon befizettük. Solymár Gábor dunakömlődi esperes-plebános, lapunk utján 40 pengőt adományozott névnapmeg­váltás címén az árvíztől sújtottak felsegélyezésére, 10 pengőt pedig ugyanezen a címen Dunakömlőd községének gyűjtése során bocsáj- tott rendelkezésre. — Adomány az árvízkárosul­taknak. A szekszárdi Világ Film­színház lapunk utján 100 P ado­mányozott az árvízkárosultaknak. Az összeget a főispáni segítő akció csekkszámlájára befizettük. — Főzőtanfolyam Szekszárdon. A belügyminiszter elrendelte, hogy a magyar nép táplálkozási színvo­nalának emelésére, az élelmezéshez felhasználandó anyagok helyes be­osztására, a helyes táplálkozás is-; mertetésére és a betegek táplálásá­hoz szükséges ismeretek elsajátítá­sára a községekben és városokban 30—30 napos főzőtanfolyamok tar­tassanak. Az alispáni hivatal ilyen tanfolyamokat tartott már Kajda- cson, Tamásiban és Tengődön, míg Nakon most tartanak ilyen kurzust. Ennek befejezése után kerül a sor Szekszárdra, ahol — ha kellő számú jelentkező akad — egymást köve­tően valószínűleg két tanfolyamot fognak tartani. — A szekszárdi légoltalmi liga értesíti a házcsoport parancsnoko­kat, hogy a kiképzést a hatóság nemsokára ellenőrzi. Mivel több parancsnok a kiképző tanfolyamot még nem végezte el, felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy mód­jukban van a városunkban jelenleg működő szakoktató segítségét kérni. Ezért f. hó 14-én d. e. Vall órakor jelentkezzenek az érdekeltek Beze­rédj ucca 3. sz. a. légoltalmi ira­taikkal együtt. — A Szekszárdi Általános Ipar­testület Marth Sándor elnöklésével most tartotta évi közgyűlését, ame­lyen beszámoltak a testület 1940. évi működéséről. Az iparosság kul­turális készültségének emelésére könyvelési, levelezési, kalkulációs, ipari közigazgatási» OTI és adó­ismereti tanfolyamokat tartottak, va­lamint pácoló, fényező és láng- hegesztő tanfolyamokat rendeztek. A pécsi kereskedelmi és iparkamara 300, Szekszárd város 400 P segélyt juttatott a testületnek, amelynek tag­jai közül 23 iparos 8700 P kisipari hitelt kapott. Az elmúlt évben 14 egyén váltott iparigazolványt és. 14 egyén lemondott iparűzési jogáról Tizennyolc egyént iparának nem üzése miatt törültek a tagok sorá­ból Marth elnöknek nagyon emel­kedett lélekre valló gesztusa követ­kezett ezután. A részére megszava­zott 250 P időmulasztási dijat ipa­ros szociális célra leendő felhasz­nálás végett az ipartestületnek aján­I dékozta. A tisztujitás során Lugosi I Béla, Kutas István és Ferencz Lajos ] számvizsgálók lettek, mig Haidt Dö­mötört, Klein Kálmánt, Antal Já­nost, Sápszky Andort, Schultheisz Henriket, Bencze Lászlót és Hussy Károlyt elöljárókká, Titte Kálmánt, Ferger Mihályt, Hevesi Lászlót és Bóday Gusztávot póttagokká válasz­tották. — Halálozások. Antal Pál nyug. kir. közalapítványi gazdasági főfel­ügyelő, a szekszárdi közalapítványi felügyelőség volt főnöke, az 1878. évi bosznia-hercegovinai okkupáció* ban több kitüntetést szerzett tarta­lékos közős hadseregbeli hadnagy, Tolna vármegye törvényhatóságá­nak évtizedeken keresztül át volt tagja folyó hó 8-án 84. évében a betegek szentségének ájtatos felvé­tele után meghalt. Temetése 10-én délután nagy részvét mellett volt a Horthy Miklós közkórház ravata­lozó helyiségéből, ahonnan aszek- szárd-újvárosi temetőben levő csa­ládi sírboltba helyezték őrök nyu­galomra. A megboldogultat, aki kö­zel fél évszázadot töltött Szekszár­don és a város és vármegye köz­életében tiszteletreméltó szerepet játszott, gyászolják: lászlófalvi Eor- dögh Zoltánné sz. Antal Tilda leánya, lászlófalvi Eordögh Zoltán a vár­megyei m. kir. gazdasági felügyelő­ség főnöke, veje gyermekeikkel, An­tal Ferenc Antal István, Antal Mi­hály, Antal Teréz testvérei, dr Antal István unokaöccse, özv. Hermann Nándorné sz. Eichardt Malvin, Wag­ner Andorné sz. Eichardt Bella só­gornői, Wagner Andor ny. tábla- biró sógora, valamint ezek családja és igen kiterjedt nagyszámú ro­konság. Németh Árpád, Dombóvár nagy­községfőjegyzője, a Vármegyei Jegy­zők Egyesületének éveken át volt elnöke folyó hó 5-én a kaposvári kórházban 58 éves korában meg­halt. Temetése óriási részvét mel­lett e hó 8-án volt a dombóvári községháza udvarán. A megboldo­gult a vármegye egyik legértékesebb jegyzője volt és sokat dolgozott nemcsak községe, hanem a jegyzői kar érdekeiért is. Németh Árpádot váratlanul gyomorvérzés lepte még és orvosai tanácsára beszállították a kaposvári kórházba, azonban régi betegségétől megviselt szervezete a leggondosabb ápolás dacára sem tudott megküzdeni a pusztító kór­ral, amely két nap alatt kioltotta életét Halála nemesek Dombóvárra, de a megye egész közéletére nagy veszteség. Varga János uzdi földbirtokos, Tolna vármegye törvényhatósági bi­zottsági tagja e hó 8-án 83 éves korában elhunyt ése hó 10-én Uz- don a családi sírboltban helyezték örök pihenőre. Gyászolja özvegye született Kontsits Irén, a rokon Uzdy, Pdthy, Vajkö, Jausz és Marton csa­ládok tagjaival. — Agyonütötte a föld. A ke- szőhidegkuti téglagyár telepén a föld- hányás közben leomló földtömeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom