Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-03-01 / 17. szám
HM. CvfolwnB. SzebflM, HU mflrtlns l. (Szomirat) 17. síim. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HÉT STT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1<H1 HB Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Hirdetések Arait | A legkisebb hirdetés dl|s 1*60 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. . J Allástkeresdknek 80 százalék kedvezmény. Előfizetési dl{: I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a Egész évre _ 12 pengő || Félévre ________6 pengő| közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyllftér soronként 60 fillérbe kerU I. Fel elős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. A massar és Jusoszlóu vér több mint félezer éven keresztül együtt bőven öntözte hazája, nemzeti szabadsága, a kereszténység és a Nyugat védelmében a csatatereket. A szabadság, hősiesség, baj- társiasság és testvériesség legszebb himnuszai a történelemnek erre vonatkozó lapjai, hiszen a katonai erényeikről hires magyarok és jugo* szlávok legendás dicsősége kivívta a müveit világ legteljesebb csodálatát és elismerését. E szomszéd népek dinasztiái között a századok során rokoni kapcsolatok is szövődtek és jólesik tudni, hogy a legnagyobb és legdicsőbb szerb cárnak magyar volt az anyja. A sors azonban egymással szembe is állította ezeket a nemzeteket és e vitéz népek — idegen érdekek jármába hajtva — egymás vérét is kénytelenek voltak ontani. Úgy Magyarországon, mint Jugoszláviában is nagy lelkesedést és örömet okozott a hír, hogy a múlt év decemberében, néhai gróf Csáky István belgrádi látogatása alkalmával létrejött a jugo szláv-magyar örök barátsági szerződés, melyet mindkét ország parlamentje egyhangú lelkesedéssel ratifikált. Az erre vonatkozó okmányokat most cserélték ki Budapesten és erre az ünnepélyes és rendkívüli aktusra Magyarország fővárosába érkezett Cincar-Markovics Sándor jugoszláv külügyminiszter és vele együtt a jugoszláv közélet sok kiválósága. Budapest fényes külsőségek között, a legnagyobb szívélyességgel és a legbensőbb melegséggel fogadta mindig nagyrabecsült szomszédaink kiküldötteit. Ez a fogadtatás pedig nemcsak a gróf Csáky Istvánt Belgrádban ért rendkívüli megtiszteltetés viszonzása, hanem annak a szeretetteljes érzésnek a megnyilvánulása, amellyel a magyar nép a vitéz és minden elismerést megérdemlő derék jugoszláv nemzet összesége iránt régóta viseltetik. Ez az érzés nem újkeletű és nem múló valami, mert a történelem adottságai már régen megalapozták. E sorok írójának a kilencvenes évek elején alkalma volt látni, mikor a szerencsétlen sorsú Obreno- vics Sándor király, Ferenc József király vendégeként Budapestre érkezett. Az ősz császár és király szinte gyermek-uralkodó vendégét Budapest népe viharos lelkesedéssel fogadta és ünnepelte és az érzelmeknek ^ ez a megnyilvánulása akkor is inkább a nagyrabecsült szomszéd népnek szólt, mint a gyermek királynak. Alig egy évtizeddel később láthattuk Bécsben Obrenovics Milán exkirály temetését. És mikor a fejedelmi gyászkocsi a bécsi szerb templombój megindult a pályaudvarra, a királyi hamvakat magában rejtő koporsóval, a furgon két oldalán haladó párduckacagányos magyar nemesi testőrök díszkisérete is azt jelképezte, hogy a magyar nép a vitéz szomszéd nemzetet tiszteli meg ezzel. A jugoszláv külügyminiszter mostani budapesti látogatása alkalmából kívánkoznak toliunk alá az aránylag közelmúltnak ezek az emlékei, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a magyar nemzet mindig nagyra becsülte vitéz déli szomszédait és hogy az örök barátság formai megerősítése és megpecsételése nemcsak kívánsága volt, hanem a testvéries szövetség létrejötte legőszintébb örömünnepeinek is egyike és | mindkét nép boldogulásának a zá- I loga. A magyar ipar lövőjéről mondott Szegeden igen figyelemreméltó beszédet Varga József kereskedelmi és iparügyi miniszter, aki rámutatott iparunk helyére az uj Középeurópa rendjében. Mindenekelőtt szembeszállt azzal az olykor hallatszó véleménnyel, hogy ebben az uj rendben nem lenne szükség a mi néhány évtized alatt minden vonatkozásban nagyszerű fejlődést megért iparunkra. A tények erejével bizonyította, hogy semmi alapja nincs ennek a pesszimizmusnak, mert hiszen a magyar iparra nemcsak nekünk magunknak, de Európa közösségének is szüksége van. A magyar ipar ma már népességünk igen nagy százalékának ad biztos kenyeret, bármilyen visszafejlődés tehát igen súlyosan érintene tekintélyes rétegeket és kárát valíaná az egyetemes nemzetgazdaság. — A kormányzat éppen ezért előrelátó gondoskodással ügyel arra, bogy gyáriparunk foglalkoztatását biztosítsa. Ma ez nagy szó, mert hiszen a háborús világban, amikor nagymértékben csökkent a nemzetközi kereskedelem és igen komoly akadályokba ütközik a nyersanyag- ellátás, az ipari foglalkoztatás zavartalansága csak alapos, jól előkészített munkával biztosítható. Ennél a pontnál tért ki az iparügyi miniszter egyik legújabb rendelkezése magyarázatára, a cipőkészletek zárolására. Ez a rendelkezés preventív intézkedés volt, a miniszter a helyzet ismeretében nyugodtan jelenthette ki, hogy fennakadás nem lesz. És hogy ne is lehessen, azért kellett számbavenni a készleteket. A közönség egy bizonyos rétegében céltalan, felesleges riadalmat keltett a cipőkészlet zárolása és még a textilüzleteket is megrohanták.— Erre aztán különösképpen nincs semmi komoly ok, mert hiszen, amint azt Varga József is hangsúlyozta, textilgyáraink megfelelően ellátottak nyersanyaggal és az e téren is bevezetett gondosság elejét veszi minden hiánynak, A magyar kormányzat tudatában van a háborús viszonyok miatt mutatkozó nehézségeknek és éppen ezért a kellő időben megtett kellő intézkedésekkel biztosítja az ipari közszükségleti cikkek fennakadás nélküli termelését. Ha, hála Isten, sikerült is kívül maradnunk a háborún, a háború okozta hiányokat és zavarokat a magyar közgazdaság is megérzi. Természetes ez, mert a gazdasági életben egy-egy állam nem élhet teljesen elzárt szigetként és ha valamelyik oldalról az elzárkózás mégis bekövetkezik, annak múlhatatlan következményei vannak, amelyekkel számolni kell. A magyar kormány számol is az adott helyzettel és megfelelően védekezik, olyan intézkedéseket, esetleg korlátozásokat léptet életbe, amelyek azt eredményezik majd, hogy veszedelmes hiány semmilyen téren se lépjen feL Gondoskodás történt már eddig is a magyar ipar nyersanyaggal való ellátására s a miniszter, ismerve a helyzetet, joggal hivatkozhatott bizalommal a magyar ipar jövőjéről. Ez a kérdés nem egy társadalmi osztály problémája, ez a nemzet egyetemének kérdése, mert hiszen a „tisztes ipar* jó vagy rossz helyzete, munkalehetősége mindannyiunk sorsára kihatással van. Varga József Szegeden ezekről a problémákról beszélt, nem festett légvárakat, de a realitásokhoz ragaszkodó szigorúsággal mutatta ki, hogy aggodalomra egyáltalában nincs ok. A magyar ipar foglalkoztatottságát sikerült biztosítani és a magyar ipar hivatása magaslatán állva kitermeli az ország szükségletét és fennakadás nem lesz, különösen akkor nem, ha a nagyközönség fegyelmezetten viseli magát, nyugodtan fogadja a megfelelő kormányintézkedéseket, amelyek ép- , pen az ellátás zavartalanságának a biztosítékai. Szekszárdi Népbank Szövetkezet 68. évi közgyűlése A Szekszárdi Népbank Szövetkezet, mint az OKH tagja, amely országos viszonylatban a legnagyobb szövetkezetek egyike, február hó 23-án, vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését a városháza közgyűlési termében, mivel saját székháza a közgyűlés megtartására már szűknek bizonyult.: Horváth Károly esperes-plebános, elnök üdvözölte az igen szép számban megjelent üzletrészes tagokat, az ülést megnyitotta. Az igazgatóság jelentését Schneider Elemér ügyvezető-igazgató terjesztette elő, részletesen ismertette a múlt év gazdasági helyzetét és a szövetkezet gabonaosztályának működését, mely 1939 október 31-től 1940 november végéig összesen 76.800 q gabonát vásárolt felésigy több, mint 1,500.000 pengőt juttatott főként kisgazdák kezeihez. Mély meghatottsággal emlékezik meg ezután a jelentés a szövetkezet elhunyt elnökéről, Jakab László miniszteri tanácsos, ny. pénzügyigazgatóról, akinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökíti meg. A hitelszövetkezet az elmúlt évben 430 tételben összesen 670.500 pengő uj kölcsönt folyósított, üzletrésztőkéje 22.000 pengő, betétállománya pedig több, mint 370.000 pengő kihitelezése — dacára az évközben teljesített jelentékeny visszafizetésnek — több, mint 34.000 pengő emel- í kedést mutat. A tiszta nyereség a jelentős tartalékolások dacára is 4500 pengővel több, mint a múlt évben s igy 5%-os osztalék kifizetését határozta el a közgyűlés. A kihitelezés emelkedése ellenére is a vissz leszámítolás 160.000 pengővel kevesebb, mint a múlt év folyamán, annak dacára, hogy készpénzben és egyes pénzintézeteknél a változott viszonyokra való tekintettel 210.000 pengővel több azonnal megmozdítható pénzkészlet állott rendelkezésre, mint a múlt év végén. A szövetkezet adósai a legpontosabban tettek eleget, úgy törlesztési, mint kamatfizetési kötelezettségüknek, amennyiben több mint 644.000 pengőt fizettek vissza, ami az összkihelyezés 32°/<y-ának Jelel meg. Ez a tény már magában is bizonyítéka annak, hogy a szövetkezet igazgatósága a kőlcsönmegszavazá- soknál nemcsak az alapszabályok által aláirt fedezetet kívánja meg, hanem tagjai fizetőkészségét és teljesítő képességét is bírálat tárgyává teszi. Igen érdekes jelenség, hogy a védett adósok az előirt 541 pengő törlesztés helyett összesen 22.300 pengőt fizettek vissza. Az elmúlt évben a szövetkezet 12801 tételben közel 35 millió pengőt forgatott, 18 millió pengővel többet, mint az előző évben. Egyes szám ára 12 fillér