Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-02-26 / 16. szám

t941 február 26. 5 TOLNANEGYEI ÚJSÁG A választmányi ülést követően kiürült a színházterem, ahol Bordás rvendéglős személyzete hamarosan gebédhez terített és alig egy félóra [múltával felszolgálták a Szekszárd Szálló közismerten kiváló konyhá­jának ételeit. Az ízletes ebéd közben vitéz Oadi Kovács Imre főispán emlékezett meg hódoló szavakkal a legelső magyar emberről, az ország- * építő, országgyarapitó, vitéz nagy- I bányai Horthy^ Miklósról, azt ki- vánva, hogy Ofőméltósága a ma­gyar nemzetet a mostani bonyolult ^világhelyzeten az ő bölcseségével [ szerencsésen átvezethesse. Dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő, aki mint a szekszárdi kerület követe, házigaz­dának is érezte magát, magyaros szeretettel üdvözölte a körünkben időző vendégeket, elsősorban dr 1 Attlal Istvánt és vitéz Lukács Bélát. Ők ugyanis azok, akik mellett első politikai működését megkezdhette. Mikor ő Gömbös Gyulának a tit­kára volt, Antal és Lukács Göm­bösnek bizalmas munkatársai let­tek. Gömbös számára Antal István szövegezte meg a népi politika alap­tételeit tartalmazó közismert 95 pon­tot, Lukács Bélát pedig Miskolc fő­ispánjává tette és reá, mint a jövő emberére rámutatva, vele oldatta meg Miskolc legfontosaab problé­máit. ügy Antal, mint Lukács Göm­böstől Teleki Pálig állandóan vezető lisztet tölt be. [ « Nagy tisztelettel emlékezett meg [eziitáp I dr Pesthy Pálról, Tolna várme­gye kiváló nagy szülöttéről, aki az alatt az idő alatt, amíg ő Gömbös titkára volt, sokszor meg­fordult a honvédelmi minisztérium­ban, hogy a vármegye egész kö­zönségének. érdekében ott fárad­hatatlanul eljárón, ő a tolnamegyei politikusok példaképe, aki önzetlen és ügyszerető buzgalommal végezte nehéz kötelességét. Vitéz Téglássy Béla is azok közül való, akiket Gömbös Gyula mint tetterős, energikus és tartalmas, nagytudásu embert hivott meg maga mellé abba a választókerületbe, amelyet most is képvisel. Vitéz Téglássy, akit Gömbös csalhatatlan szeme vett maga mellé, Teleki Pál­nak is hűséges és kemény katonája. Dr Őrffy Imre, akit szintén szere­tettel üdvözöl, nem vendég, hiszen itthon van, ő előtte volt a párt szek­szárdi zászlótartója. Igyekszik méltó utóda lenni abban a szeretetben, amellyel a kerület érdekeit a leg­nagyobb önfeláldozással és fárad­hatatlansággal képviselte. ^fjawwí/István szintén itthon van, fjjéyrt^yftnegyei lajstromos kép- ilg^HMB^yhttal Szekszárd követe is. kisgazdatársadalom egyik Kivirágzása, öröm tudni, hogy benn van a parlamentben és ha valakire áll az, hogy az kerül be a törvényhozásba, aki azt megérdemli, akkor ez igazán elmondható Hay- pálról. Vitéz Madi Kovács Imre főispán mint a MÉP tolnamegyei tagozatá­nak elnöke, valamint Szongott Edvin alispán az összes állami és köz- intézmények vezetőivel együtt a leg­nagyobb szeretettel viselik gondját a vármegye közönsége érdekeinek és nekik ezt hálásan megköszönve* szeretettel üdvözli mindkettőjüket. Dr Pesthy Pál ny. igazsígögyminiszter, felsőházi tag hálásan köszönte dr Szakáts Pál megemlékezését, majd kijelentette, hogy a pártpolitikától visszavonult ugyan, de az országos politikától nem, mert száz százalékig egyetért gróf Teleki Pál miniszterelnök poli­tikájával. Tudja ugyanis, hogy a háborút békés eszközökkel csak olyan nem­zeti vezetés révén nyerhetjük meg, mint amilyent Teleki Pál produkál. Rendet, nyugalmat, munkát és munkaalkalmat teremt, mert Ma- gyarorországnak a most folyó há­ború terheihez termelő munkával kell hozzájárulnia. Ez a nemzet ugyanis célját csak akkor érheti el, ha összefogva, egymást megértve dolgozik és barátainak mindent ad, amire csak képes lesz. Biztosan elsegit bennünket jogos igényeink kielégítéséhez a mi munkánk, mert nagy barátainknak sem lehet más célja, mint hogy ez az ország béké­ben dolgozzék és termeljen. A nagy cél, a nagy eredmény érdekében esetleg nélkülözni is kell, hogy minél többet tudjunk adni barátaink­nak és hadseregünk fejlesztése ér­dekében is meg kell hoznunk min­den áldozatot, mert a háború vé­geztével háromszoros szavunk lesz, ha erős, intakt és jól felszerelt hadsereggel ülhetünk le a tárgyaló asztalhoz. Mindezeket pedig csak úgy érhetjük el, ha az egész nem­zet egy emberként Összefog, össze­tart és dolgozik céljai érdekében. michéli Mihály m. kir. gaidasági tanácsos a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szö­vetkezetének országosan ismert nevű elnöke, vármegyénk lajstromos pót­képviselője állott ezután szólásra. Mint ennek a hazának a hű fia, az egész vármegye közönsége nevében köszönetét mondott Antal államtit­kárnak és vitéz Lukács országos pártelnöknek, hogy felvilágosító mun­kájuk során lejöttek a vármegyébe. Komoly, nehéz, válságos időket élünk — úgymond — és ezekben az időkben legszentebb kötelessége minden magyar polgárnak, hogy a szentistváni nagy egységbe össze- tömörüljön. Lehetetlen ugyanis, hogy egyesek hatalmi vágyból, vagy önző egyéni célokból itt gyűlöletet szítsa­nak és megakadályozzák az alkotó munkát. Ennek pedig az a módja, ha az illetékes tényezők kötelessé­gükből folyóan nevelő munkával törődjenek a falu népével, mert itt nagyon sok problémát a nép mun­kájának kell megoldani. Munkaal­kalmakat kell teremteni, mert el- végzepdő munka van itt elég, nem­csak a főldmivelés és ipar, hanem az útépítés és vizszabályozás terén is. Munkaalkalmak teremtésével kell megakadályozni, hogy ebből az or­szágból akárcsak egy magyar kéz is kimenjen külföldre dolgozni. Ak­kor ugyanis nem tud itt senki sem gyűlöletet szítani, ha minden ma­gyar kéz munkát kap és élvezheti is munkájának méltó gyümölcsét, mellyel a szentistváni országot nagy- gyá lehet építeni és lehetővé tenni, hogy idegen járom alatt élő ma­gyar testvéreink is felszabaduljanak. Dr Antal István államtitkár szólalt ezután fel és az üdvözlést megköszönve elmondotta, hogy eze­ket a választmányi üléseket az egész országban azért tartják, hogy egy­más véleményét kicserélve, felvilá­gosítsák a vidéket és bizonyos fon­tosabb körülményekre felhívják a figyelmet. Erről a most lefolyt vá­lasztmányi ülésről távozva, az az érzése, hogy ez alkalommal ők, az élen állók tanultak és sok, értékes, bőséges tapasztalattal térnek visz- sza. Különösen Michéli Mihály fel­szólalása, vetítette ki a magyar kér­dést oly komoly megvilágítással és a kötelességek oly nagyszerű meg­fogalmazásával, hogy az nagy erős­sége a pártvezetőségnek és a kor­mánynak a további munkára. Vilá­gos, tiszta és egyszerű fogalmakkal kell elő állani, — úgymond Antal államtitkár — amelyekről a nép látja, hogy őszinték, nem homályosak, nem kétértelműek, nem fél-, vagy negyed igazságok. A szavak, a jel­szavak és a fogalmak közt a nép nem látja meg az igazságokat, amelyeket nem szabad üres frázi­sokba burkolni és a tömegeket csak az igazság feltárásával lehet rádöbbenteni az ország valódi hely­zetére. — Őt, mint Gömbös Gyula munkatársát említették itt. ő Göm­bös népi politikáját ismertette, azét a Gömbösét, akiből hiányzott a for­radalmi érzés, mert az országot nem forradalmi, hanem alkotmá­nyos utón kívánta jobb sorsa felé vezetni. Egy cinikus francia iró szerint a politikus kifeszitett cérnaszálon tán­Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Farsang utolsó napján Zene zendQljön, hajrá, húr szakadjon 1 három a tánc ma kivirradásig.,. s azzal, ki ásit kuckóba el — itt ma kutyául veszett a jó kedv, az ördög hegedül... járni kell hit a bolondját s — ha ég, föld összedül akkor is: hajrá I És feledni kell a mit, a tegnapot s majd holnap, a dáridó után, a macska-jajjal ellehet nyúlni bután, hülyén és — józanul... De ma: mozgás izom, inszakadásig, hajrá I ... Hát én, jaj én is menjek e kurjantó egynek a sok közé — hisz ma >sohse halnnk meg?l< Nem, nem tivornyások I Nekem ez sok, és mégis — jaj, kevés... átadom a teret — és itthon vérmozgató hegy levétöl égve, pirulva, kimondom kézre, asztalra borulva Valaki nevét — és eldudolok halkan egy régi, régi dalt... Miklósi M. Ödön. — Téglássy Béla orszgy. kép­viselő kerületében. A szekszárdi pártgyülés után Paksot látogatta meg a népszerű képviselő. Szere­tettel érdeklődött az árvíz hatásairól, melyről Solymár Gábor kér. elnök betegeskedése miatt Veress Gábor pártelnök adott felvilágosítást. Az­után Dunafőldváron tett látogatást. — Kezdő, kisegítő tanítók és nem áll. iskolák helyi hatóságai­nak figyelmóbe. Dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő a vármegyei köz- igazgatási bizottság február havi közgyűlésén a vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek két olyan köz­col, amelynek egyik végén a bűn, a másikon pedig az erény van. Vi­gyázni kell, hogy mindig a közép- utón haladjon. Ő nem osztja ezt^ a cinikus megállapítást, mert azt tartja, hogy a tiszta, egyenes színvallás a kötelessége a politikusnak Az ilyen politikának nyílt, hit­valló katonája dr Szakáts Pál, akit mint szorgalmas közkatonát, mindenütt ott látnak. Szakátsot Téglássy képviselő fürge- lábú politikusnak neveztető viszont megállapíthatja róla, hogy Szakáts nemcsak fürgelábu, hanem sólyom- szemű is, aki helyesen látja meg a problémákat. Dr Szakáts Pál, mint törvényhozó nagy erőssége a par­lamentnek és teljes erejéből, nagy munkabírással és tudással ott dol­gozik, ahová az egyetemes nemzeti érdekek szolgálata állitotta. vitéz Lakács Béla megköszönve az üdvözlést, kijelenti, hogy a tolnamegyei nagyválaszt- mány gyűléséről megnyugvással megy vissza Budapestre, mert a párt vezetése jó kezekben van. A párt tolnamegyei vezetőjére, Madi Kovács Imre főispánra ürítette po­harát. Az országos pártelnök beszéde után asztalt bontottak és a nagy­választmány tagjai tanulságos élmé­nyek sorozatának emlékével tértek vissza lakóhelyükre, ugyanígy a budapesti vendégek is, akik örö­müknek adtak kifejezést a politikai összejövetel sikere fölött. érdekű és fontos körrendeletét je­lentette be, amelyekre az érdekeltek figyelmét ezúton is külön felhivjük. A jövőbeu a nem állami iskoláknál utonnan alkalmazott segélydijas, vagy akár helyettesítéssel ideigle­nesen megbízott tanítók is csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha megelőzően a vármegyei kir. tanfelügyelő előtt fogadalmat tettek. A fogadalom letétele előtti idő sem a szolgálati időben és ennek kö­vetkeztében a fizetési osztályba so­rolás, sem a nyugdíjba beszámítható idő szempontjából nem vehető figye­lembe és a fizetéskiegészitő állam­segély csak a fogadalomtétel nap­jától kezdve utalható ki. Mindazok­nak a kisegítő tanítóknak, akik mint kisegítő tanítók egy évi próbaszolgá­latuknak megfeleltek, 1941. év január 1-től helyettes tanítói fizetéskiegé­szitő államsegélyt utalványoz a mi­niszter és ezenkívül átmenetileg ál­lamsegély címén a helyettes tanító­kat megillető lakáspénzt is folyósítja. Ez utóbbi rendelettel kapcsolatban, a teljesen ideiglenes minőségben alkalmazott kisegítő tanítók végle­gesítése érdekében felhívta még a miniszter az illetékes egyházi ható­ságokat, hogy mindazon iskoláknál, ahol a túlzsúfoltság miatt kisegítő tanítók működnek, a szükséges uj tanítói állásokat a legrövidebb időn belül szervezzék meg és az ott mű­ködő kisegítő tanítók meghívásával vagy szabályszerű választással tölt­sék be, mert ellenkező esetben az engedélyezett államsegély kiutalvá­nyozásától számított két hónapon belül a kisegítő tanítókat a minisz­ter más iskolához osztja át. — A „Szekszárdi Dalárda“ da­losestje. F. hó 22-én rendezte az 1861-ben alakult Szekszárdi Dalárda a Polgári Olvasókör helyiségeiben dalosestjét, melyen a nagyszáma közönség színükig megtöltötte a Polgári Olvasókör nagytermét és összes helyiségeit. A megjelentek Az őszinte lelkesedést kiváltó be­széd után a megyei nagyválasztmány elhatározta, hogy üdvözlő táviratot | küld a miniszterelnöknek, mire vitéz j Madi Kovács Imre főispán a vá- I lasztmányi ülést bezárta. Lelkes hangulatú közebéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom