Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-02-15 / 13. szám
TOLNANEGYEI ÚJSÁG 1941 február 15. helyzetről, éppen ezért nemesek a vármegye és a város közönsége várja érthető kíváncsisággal február 23-ánt, hanem maga az ország is, hiszen ilyen előkelő politikai szerepet betöltő férfiaknak a beszéde országos visszhangot szokott kelteni és tájékoztatásul szolgál a nemzet egész egyetemének. A nevezetes politikai esemény alkalmával Szekszárdra jönnek és a választmányi gyűlésen beszédet mondanak: dr Őrfjy Imre Tolna vármegye nagytekintélyű és kiváló politikai iskolázottságu felsőházi tagja, dr Szakdts Pál, a szekszárdi választókerület, országgyűlési képviselője, dr vitéz Tégldssy Béla, a paksi kerület országgyűlési képviselője és Haypdl István Tolna vármegye országgyűlési képviselője. Mint már említettük, ezt a nem közönséges érdeklődéssel várt választmányi nagygyűlést a Szekszárd- Szálló éttermében közebéd követi. Egy teríték ára 2 P. A közebéden való részvételt legkésőbb folyó hó 15-ig kell bejelenteni a főispáni hivatalban. A Bonyhádi Takarékpénztár Rt. közgyűlése Élénk érdeklődés mellett e hó 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor dr Perczel Béla nyug. főispán elnöklete alatt tartotta meg hetven- egyedik évi közgyűlését a Bonyhádi Takarékpénztár Rt. A megjelent részvényesek között a helyi és környékbeli társadalmi és gazdasági élet sok kiváló reprezentánsát láttuk, akiknek megjelenése e régi pénzintézet népszerűségét és az iránta megnyilvánuló bizalmat juttatta ez alkalommal is kifejezésre. Az elnöki megnyitó után az igazgatóság jelentését dr Boga József igazgató olvasta fel és abban beszámolt az intézet elmúlt évi munkásságáról. A jelentésből kitűnt, hogy az intézet az elmúlt év nehéz viszonyai között is maradék nélkül teljesítette hivatását és mintegy 560.000 pengő uj kölcsön folyósításával állott a hitelkereső közönség rendelkezésére. Mintegy 100.000 pengővel emelkedett a betétállomány is, amely az intézettel szemben mindenkor megnyilvánult bizalom mellett kifejezője annak is, hogy a hazának jobb jövőjébe és pénzünk szilárdságába vetett hit továbbra is kedvezett a takarékosságnak. Az igazgatóság javaslatának'meg- felelően a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a 25.841*86 pengő nyereségből az ingatlan értékcsökkenési alap és a nyugdíjalap megfelelő dotálása és óvatos tartalékolás mellett miként az előző évben, ez alkalommal is részvényenként 3 pengő osztalékot fizet. Az elért kedvező eredmények a szakszerű vezetés mellett a Bonyhádi Takarékpénztár Rt. anyaintézetének, a százesztendős jubileumát ünneplő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank értékes támogatásának és irányításának köszönhetők. A közgyűlés az igazgatóság uj tagjává Demiány Ervint, a bonyhádi reálgimnázium igazgatóját, a felügyelőbizottság uj tagjává pedig dr Schlitt Gyula alesperes, majosi evangélikus lelkészt választotta meg. A nagyszámban megjelent részvényesek nevében Weber Kálmán földbirtokos mondott köszönetét az intézet vezetőségének és tisztviselő karának az elért szép eredményért. A közgyűlés dr Perczel Béla elnök zárószavaival ért véget és arról a megjelentek azzal a megnyugtató érzéssel távoztak, hogy a Bonyhádi Takarékpénztár hét évtizedes tradíciójához méltó módon tölti be a I mostani nehéz viszonyok között is hivatását. A Szekszárdi Daloskör folyó hó 8-án tartotta hagyományos társasvacsoráját a Szekszárd Szálló nagytermében. Ez a kiváló férfikar egész évi lankadatlan munkája mellett önzetlenül azon is fáradozik, hogy a dal varázserejével a város közönségét társadalmi és osztálykülönbség nélkül egy-egy napra Összehozza, hogy számára egy meghitt jó estet rendezzen viszonzásul azért a nagy bizalomért és szere- tetért, amelyben a daloskört már évek hosszú sora óta részesíti. Ez úgy a múltban, mint ez alkalommal teljes mértékben sikerült. Boldogság töltötte el a sziveket annak láttára, hogy ezén a napon őszintén találkozott Szekszárd város társadalma osztálykülőnbség nélkül legfőbb helybeli képviselőivel. Este 8 órakor a fényesen dekorált teremben, a gyönyörűen díszített asztaloknál mintegy 300 személy elfoglalta fenntartott helyét és ponnépdal dongókarral és tenorszólóval. A sólót ismét Végh Lajos éne- | kelte. Úgy a kari mint a szólisták | éneke tökéletes művészi teljesítmény j volt. i A daloskör a megjelentek és az ő szeretett elnöke tiszteletére a műsor után egy „Éljen soká“ c. éltető dalt énekelt, amit reggelig tartó hangulatos tánc követett. A dalárdát Petz Hubert, a daloskör fáradhatatlan karnagya vezényelte. A résztvevők egy meleg, magyar hazafias est jóleső érzésével voltak együtt és távoztak.! Tíüek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! IdőjelzésHőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 február 6—12 ig. Hőmérséklet maximum: 11'6 C° február 10-én, minimum: —4'8 C° február 7-én. Csapadék: hó 2 2 mm február 6-án, hó 0'2 mm február 7-én, hó 2'7 mm február 8-án, eső 0 4 mm február 9-én. Összesen 5*5 mm tosan megkezdődött a vacsora. A vacsora közben szólásra emelkedett a Daloskör elnöke és mecénása: vitéz Vendel István polgármester és a tőle megszokott szellemes és derűs gondolataival telt beszéddel üdvözölte a jelenlevőket és ezáltal olyan egységes családi hangulatot teremtett, ami már biztos alapja lett a kialakuló további kiváló hangulatnak és poharát Szekszárd város és a Daloskör boldogságára ürítette. A jelenlevők a kedves házigazdát lelkesen ünnepelték. A köszöntőt a Daloskör válogatott műsora követte. Előadásra került 1. Huber Károly: Fohásza, a tenorsólót Végh Lajos kovácsmester, a baritonsólót Makk József belvárosi r. k. tanitó énekelte. 2. Dr Törők Zoltán : Mátyás királyhoz cimü műve. 3. Egy népdal egyveleg, egy bordal és ráadásul Sztojanovits Jenőtől : Fekete szehi éjszakája cimü — A csendörség jubileuma. A magyar csendőrség, az állam köz- biztonságának ez a jól bevált, nagytekintélyű és tiszteletreméltó szerve most üli alapításának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalomból országszerte házi ühnepségeket rendezett a csendőrség, amely a mostani súlyos nemzetközi és gazdasági viszonyokra való tekintettel a jubiláns ünnepségek keretébe nem kívánta bevonni a hatóságokat és a nagyközönséget. A vármegye lakossága őszinte érzéseinek adunk visszhangot, amikor a magyar királyi csendőrséget, a biztonság és rend nagyszerű őreit ünnepen hazafias szeretettel üdvözöljük. — A közellátási miniszter rá- dióelöadása. Felhívjuk lapunk olvasóközönségének figyelmét, hogy dr Laky Dezső közellátási miniszter f. hó 18* án este 9 órakor a rádió utján tájékoztatja az ország lakosságát eddigi tevékenységéről és a jövőre vonatkozó terveiről. Minthogy az előadás anyaga mindenkit érdekel, saját érdekükben cselekszenek a rádiótulajdonosok, ha a miniszter előadását meghallgatják. — Előadás a tuberkulózisról. Előzőén és most is hosszabb cikkben hívtuk fel a közönség figyelmét, hogy a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség folyó hó 16-tól kezdődően Országos Tuberkulózis Hetet rendez. Ennek az ország egész területén megrendezett szervezkedésnek az a célja, hogy a magyar társadalom minden erejét mozgósítsa és összefogja a gümőkór elleni küzdelemben. Ez akció keretében vitéz Madi Kovács Imre főispán, mint a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség iQMääifflMSXäafc. fiókszövetségének elnök^folyó hó 21-én, pénteken déhitánjWSflltor a vármegyeháza nagytl^TO^H^mP^ paganda és ismeretterjesztő délutánt rendez, melyen dr Szüle Dénes egyetemi magántanár, a szekszárdi vár- mégyei Horthy Miklós közkórház tüdőgyógyászati , osztályának főorvosa tart előadást ,,Gyógyítható betegség-e a gümőkór ?“ címen. Erre az előadásra azzal hívjuk fel. a nagy- közönség figyelmét, hogy az ügy országos és közérdekű voltára való tekintettel kívánatos, hogv flip^l többen vegyenek r^gj^ggjta. — Vármegyei kOTfmetés tárgyalása. Megírtuk, lí^ffi$fängon Edvin alispán Budapesten volt, ahol a belügyminisztériumban letárgyalták a vármegye 1941. évi költség- vetését. A minisztérium a vármegye előirányzatát elfogadta és ennek eredményeképpen a vármegyei pótadó az előző évihez képest némileg esik. — Emelkedik a községek pótadója. Vármegyénk községeinek 1941. évi költségelőirányzata letár- gyaltatván, megállapítható, hogy a községek pótadója némi*emelkedést mutat, ami a most folyó népszámlálással járó költségeknek, a dologi szükségletek általános drágulásának tudható be. Tolnavármegye Horthy Miklós közkórházának betegforgalma a kővetkező volt: 1940 december hó végén ápolás alatt állott a kórházban 423 beteg. Ápolásra felvettek a hó folyamán 798 egyént. Az ösz- szes ápolt közül meghalt 23 beteg, távozott a kórházból 74 L egyén ; S igy a hó végén ápolá^al^.mara4t 457 beteg. A közkórh^z elmebeteg-V osztályához tartozó palánki telepen összesen 54 elmebeteget ápoltak, mig a szekszárdi, sióagárdi, őcsény- hegyi, szálkai, kakasdi elmebetegeket gondozó, úgynevezett családiápolási telepeken együttesen 510 elmebeteget gyámolítottak az idegen családok. <-----^ — A vármegyei ttizoltószövet- ség közgyűlése. Tolna vármegye Tüzoltószővetsége 1941. évi február hó 22. napján d. e. 10 órakor tartja rendes közgyűlését, ezt megelőzően pedig d. e. 9 órakor választmányi ülését a vármegyeház kisgyülési termében. I. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az ügyvezető alelnök évi jelentése. 3. A tisztikar tagjainak megválasztása. 4..A lezárt 3 év zárszámadásának jóváhagyása. 5. Tisztviselők és a h. vármegyei tüzrendészeti felügyelő munkaátalányának megállapítása. 6. Indítványok. II. A választmányi ülés tárgysorozata: 1. A számvizsgáló bizottság jelentése. 2. A zárszámadások tárgyalása és a költségvetések megállapítása. A felmentvény megadása. 3. Az ügyvezető.alelnök . évi jelentésének tárgyalj. a. Keszőhidegkut község elöljárósága elhatározta, hogy községháza céljaira ingatlant vásárol. Az erre vonatkozó határozatot a vármegye kisgyülése már jóvá is hagyta.
