Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-02-12 / 12. szám
í) xiill. evfolgom. 12. szfUn. SzckizArd, 1941 ftM 12. (Szerda) TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI "LAP Szer készt flségr ás kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő] Hi rdetések árál: | A legkisebb hirdetés dl|a 1-60 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, Álléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Pelelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Tervgazdálkodás Különleges megbízatást kapott decemberben Reményi - Schneller Lajos pénzügyminiszter. Gazdasági csúcsminiszterré nevezték ki s ezzel feladata lett a gazdasági tárcák együttműködését és az országnak a jövő gazdasági feladataira való előkészítését kimunkálni. Ennek a munkának a beindításáról, a magyar gazdasági élet és termelés megszervezéséről, az egyes gazdasági tárcák összhangbahozásáról s általában a magyar tervgazdálkodásról szóló képviselőházi expozéjában adott programot a gazdasági csúcsminiszter. Ismertette az orosz, a német és az olasz gazdasági tervet, rámutatott az ezek közötti különbségekre s kifejtette, hogy nekünk azoknak a gazdasági viszonyoknak a figyelembevételével kell elkészítenünk a tervet, amely a középnagyságú állam helyzetét a többi nemzet között meghatározza. Általános figyelem és rendkívüli érdeklődés közepette vezette rá a képviselőházat annak az elgondolásának a helyességére, mely szerint a korszerű Magyar- ország gazdasági munkaterve hármas. Az egyik a háborús viszonyokhoz való alkalmazkodást jelenti, á második az átmenetet az ideális célkitűzések felé (ezt a programot a háború után rövid egykét év alatt meg lehet valósítani), a harmadik pedig az ideális program, az eszményi célkitüzések[meg- valósitásának ideje. — Ezeknek a céloknak a megvalósítását meg kell kezdenünk s folytatnunk kell bármilyen nehéz viszonyok között élünk s bármilyen súlyos áldozatokat kell is hoznunk. A terv megvalósításához szükséges, a magyar gazdasági erőknek szerves egységbe tömörítése, minden munkának a közérdek szolgálatába állítása, s annak a felfogásnak a megértése, hogy a munka nemcsak megélhetési forrás, hanem hivatás s egyben a nemzettől kapott megbízatás. Beszéde során hosszabban foglalkozott a csúcsminiszter a mező- gazdasági kérdésekkel. A főidnek, mint termelési tényezőnek az erejét a lehetőség határáig fokozni kívánja, s növelni a termőterületet. Tervezi a kopár, homokos és szikes területek feljavítását. Ezzel mintegy 600 ezer hold szikes föld válik termővé. Szélesebb alapokra kívánja fektetni a tagosítást, mert a helyes tagosítással a termés eredménye átlag több mint húsz százalékkal emelhető. A talajjavítást a műtrágya olcsóbbátételével és észszerű v i z- gazdálkodással is kívánja szolgálni. Továbbfejleszteni az öntözést s állami feladattá tenni az árvízvédelmet, ami nem helyi, hanem országos feladat. — Irányítani kell a termelést, hogy mindenütt azt a legértékesebb termelvényt kul- tiválják, ami leginkább megfelel az éghajlati és a talajviszonyoknak. Programmba vette a miniszter az erdő és a fagazdálkodás fejlesztését, az Alföld fásítását, az állattenyésztésnek országos terv szerinti irányítását, a rét- és legelőgazdálkodás tervszerű fejlesztését, a föld- bérlőszövetkezetek működésének előmozdítását s a bányakincsek felkutatásának fokozását. A villamosenergiagazdálkodás terén el akarja érni azt, hogy az egész ország lakossága villamosenergiához jusson. Az iparfejlesztési terv az ország iparosodását mozdítja elő, ami a népszaporulat foglalkoztatása érdekében is kívánatos. Egyetlen munkaerőnek sem szabad kihasználatlanul maradnia. A kereskedelem tervszerű megszervezése egyik legfontosabb feladat, mert a kereskedelem eltért eredeti hivatásától. — A miniszter szándéka megteremteni a helyes irányt a keresztény kereskedelem és a szövetkezetek között. Szociális szempontból szinte felbecsülhetetlen jelentősége van a csúcsminiszter tervgazdálkodásának. Gondoskodni kíván a dolgozók szociális jólétéről. A fizetések, a munkaidő, a szabadidő, a fizetéses szabadság, az egészségvédelem, a testnevelés, az állami munkaközvetítés, a lakáskérdés mind olyan probléma, amelyet felölel ez a program, amelynek célja az általános jólét emelése. Ha elgondolkozunk a tervgazdálkodás nagyszerű programján, tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a magyar tervgazdálkodás valóban az élethez alkalmazkodik, engedelmeskedik az idők szavának s nagy célkitűzéseinek megvalósítása jó kezekben van. Reményi- Schneller Lajos alapos terve, a ! magyar gazdasági élet és szociális I jólét fejlődésének uj korszakát je- j lenti. Antal István államtitkár, vitéz Lukács Béla orsz. pártelnök Szekszárdim Folyó hó 23-án, vasárnap országos érdeklődést keltő politikai esemény lesz Szekszárdon, mert ez alkalommal Szekszárdra érkezik dr Antal István m. kin igazságügyminiszteri államtitkár, Jászberény országgyűlési képviselője és vitéz Lukács Béla a Magyar Élet Pártjának országos elnöke. A két országos nevű, előkelő politikus résztvesz a Magyar Élet Pártja f. hó 23-án délelőtt 11 órakor Szekszárdon, a „Szekszárd- Szálló“ nagytermében tartandó vármegyei választmányi nagygyűlésén, amely iránt már megyeszerte igen nagy az érdeklődés, mert előreláthatóan eljönnek Szekszárdra ez alkalomból a vármegye minden községének MÉP tisztségviselői. — Tudjuk, hogy az ilyen pártválasztmányi gyűléseken résztvevő vezető politikusok rendszerint nagyfontos- ságu nyilatkozatokkal tájékoztatják az ország közönségét a politikai helyzetről, éppen ezért nemcsak a vármegye és a város közönsége várja érthető kíváncsisággal február 23-át, hanem maga az ország is, hiszen ilyen előkelő politikai szerepet betöltő férfiaknak a beszéde országos visszhangot szokott kelteni és tájékoztatásul szolgál a nemzet egész egyetemének. , A nevezetes politikai esemény alkalmával Szekszárdra jönnek és a választmáityi gyűlésen beszédet mondanak: dr Örffy Imre Tolna vármegye nagytekintélyű és kiváló politikai iskolázottságu felsőházi tagja, dr Szakáts Pál, a szekszárdi választókerület országgyűlési képviselője, dr vitéz Téglássy Béla, a paksi kerület országgyűlési képviselőjei és Haypál István Tolna vármegye országgyűlési képviselője. Mint már említettük, ezt a nem közönséges érdeklődéssel várt választmányi nagygyűlést a Szekszárd- Szálló éttermében közebéd követi. Egy teríték ára 2 P. A közebéden való részvételt legkésőbb f. hó 15-ig kell bejelenteni a főispáni hivatalban. Tuberkulőzls elleni küzdelem A magyar nép életfáját rágó ártalmak közül egyik legveszedelmesebb és legpusztítóbb a gümökór. Ez a betegség azzal, hogy Csonkahazánkban évente 16—17 ezer virágzó életet pusztít el, százezreket tesz beteggé, keresetképtelenné és eltartásra szorulóvá, nem csupán közegészségügyi és népesedéspolitikai, de közgazdasági és honvédelmi szempontból is súlyos érvágást jelent népünk számára, mely érvágáson át csillapittatlanul csorog el a nemzet életereje. A kormányzat, azoknak a reform- törekvéseknek jegyében, amelyek programjának gerincét alkotják, — máris rendkívüli erőfeszítéseket tett a gümőkór elleni védekezés érdekében. Az 1940. évi VI. törvénycikk, az u. n. tuberkulózis-törvény közfeladattá nyilvánította a gümő- kórellenes küzdelmet és igy az eddig egyesületek és magányosoktól végzett munka, állami feladattá vált. Szerte az ország minden részében százával épülnek, vagy állanak szervezés alatt tüdőbeteggondozó intézetek, zöldkeresztes egészségházak, tüdőbetegotthonok, gümőkóros betegek ápolását szolgáló uj intézeti ágyak. A iuberkulózist szociális betegségnek is szokás nevezni — ez az elnevezés arra céloz, hogy a rossz táplálkozás, célszerűtlen lakás, általában a szociális elesettség a gümőkór utcsinálói. Ilyenképen tulajdonképpen minden intézkedés, amely népünk szociális emelését szolgálja, segítője a gümőkórellenes küzdelemnek is. Kellő eredménnyel ez a hadjárat csak akkor kecsegtet, ha a kormányzat mögött az egész magyar társadalom felsorakozik. Ez a meggyőződés hívta életre a TEOSZ-t, a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetséget, ' amely a gümőkór ellen küzdő társadalmi szervezetek, és egyesületek csúcsszerve. — Célja: összefogni és a közös nagy cél ércekében rendezett csatasorba állítani mindazokat a társadalmi erőEgyes szám ára 12 fillér
