Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-02-08 / 11. szám
HIHI, évfolyam. Szekszúrd. 1941 febraúr 8. (Szombat) 11. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőséi; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BlOflzetési dl): Egész évre __ 12 pengő || Félévre_________6 pengő Pe lelős szerkesztő I Hl.rdetések órait BLÁZS1K FERENC I a legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I ÁllástkeresOknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyuttér soronként 60 fillérbe kerti I. közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bárdossy László az uj külügyminiszter Gróf Csáky István belgrádi útja előtt a Kormányzó Ur Őfőméltósága gróf Teleki Pált bízta meg a külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátásával. Ez a megbízás az Istenben boldogult külügyminiszter váratlan súlyos betegsége, majd nemrég bekövetkezett halála folytán sokkal tovább tartott, mint ahogy azt annak idején a kormány elképzelte. Éppen azért annyival is inkább szükségessé vált az elárvult külügyminiszteri szék mielőbbi betöltése, mert a mostani viszonyok, a világ- események zajlása közepette ennek a tárcának az ellátása talán a legtöbb és a legizgalmasabb munkát kívánja. Az államfő már döntött is ebben a kérdésben és gróf Teleki Pál miniszterelnököt a külügyek vitele alól felmentve, az ő előterjesztésére kinevezte külügyminiszterré Bárdossy László m. kir. titkos, tanácsos, rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert. Bárdosi Bárdossy László m. kir. titkos tanácsos, az 1890. évi december hó 10-én született Szombathelyen, Vas megyében, ahonnan családja származik. Római katolikus vallásu, édesapja néhai Bárdossy Jenő, egyideig Sáros vármegye főispánja. volt, majd a földmivelésügyi minisztérium helyettes államtitkára. Az uj külügyminiszter tanulmányait a budapesti és a berlini tudományegyetemen végezte és az 1912. évben szerzett jogtudori oklevelet. Az 1913. évben lépett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselői státusába, mig az 1922. évben átlépett miniszteri titkári rangban a külügyminisztérium kötelékébe, ahol a sajtóosztálynál nyert beosztást. Eleinte helyettes vezetője, majd az 1924. évtől kezdve miniszteri osztálytanácsosi rangban vezetője volt ennek az osztálynak. Az 1930. évben lett I. oszt. kő- vetségi tanácsos és ilyen minőségben helyezték a londoni m. kir. követségre. Négyévi szolgálat után az 1934. évben megbízták a bukaresti m. kir. követség vezetésével és ugyanakkor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter lett. A magyar diplomáciai testület legkiválóbb tagjainak egyike Bárdossy László külügyminiszter. Közel hat évig állott a külügyminisztérium sajtóosztályának az élén és ezen idő alatt osztatlan népszerűséget szerzett úgy a magyar, mint a külföldi sajtó vezető munkásainak körében. Néhány évi kitünően végzett londoni működése után helyezte őt a Kormányzó Ur Őfőméltósága bizalma a nagyfontosságu bukaresti magyar királyi követség élére és azóta a magyar-román viszony alakulásának minden szakasza erősen összeforrott Bárdossy László személyével és tevékenységével. Legutóbb az emlékezetes turnszeverini tárgyalásokon vett részt megfigyelői minőségben és jelen volt a máso- i dik bécsi döntőbíráskodás alkalmával a belvederei tanácskozásnál. A MAGYAR ÉLET PARTJA tolnamegyi választmányi nagygyűlése A héten már röviden beszámoltunk róla, hogy a Magyar Élet Pártja folyó hó 23-án, vasárnap d. e. 11 órakor, Szekszárdon, a Szekszárd- Szálló nagytermében impozáns keretek közt tartja vármegyei választmányi nagygyűlését. Ezen a gyűlésen együtt látjuk majd a vármegye minden részéből a Magyar Élet Pártja összes vezető egyéniségeit. . Különös jelentőséget ad a gyűlésnek és országos viszonylatban is nagy érdeklődést kelthet az a körülmény, hogy ez alkalommal Szek- szárdra utazik és a gyűlésen felszólal dr Antal István igazságügyi államtitkár, Apponyi Albert macjátumá- nak örököse, vitéz Lukács Béla a Magyar Élet Pártjának országos elnöke, dr Őrffy Imre Tolna vármegye felsőházi tagja, dr Szakáts Pál a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, dr vitéz Téglássy Béla a paksi kerület országgyűlési képviselője, Haypál István Tolna vármegye lajstromos országgyűlési képviselője. A kormány képviseletében megjelenő dr Antal István államtitkár beszéde, valamint vitéz Lukács Béla pártelnök szekszárdi megnyilatkozása minden bizonnyal országos szenzáció lesz és nagy érdeklődésre tarthat számot a velük együtt érkező törvényhozók felszólalása is. A vármegyei választmányi nagygyűlést a Szekszárd-Szálló éttermében közebéd követi. Egy teríték ára 2 P. A közebéden való részvételt legkésőbb f. hó 15-ig be kell jelenteni a főispáni hivatalban. Tolna vármegye erdői A vármegye területén fekvő erdők területállománya az 1940. év végéig 56.547*3 kát. hold, [melyhez még, mint az erdőhöz tartozó egyéb mivelési ágú területek 5188*3 kát. hold kiterjedéssel járulnak. Ezekkel együtt az összes terület 61.735*6 kát. hold. Az előző évvel szemben a gyarapodás erdőterületben 285*9 kát. hold, egyéb területekben apadás 12*1 kát. hold. Ezekből az erdőterületekből 9966 kát. hold tölgy, 44.671*2 kát. hold egyéb lomb és csak 1910*1 kát. hold a fenyőerdő. Rendszeres gazdasági üzemtervvel kezelt erdőterület állománya az 1940. év végén 40.984*7 kát. hold, mig üzemterv nélkül kezelt erdőterület 15.562*2 kát. hold. Az 1941. év végéig kerekszámban további 7000 kát. hold erdőterület kerül üzem- | terv szerinti kezelésre. Az üzemterv nélkül kezelt erdőbirtokokon 887*1 kát. holdon Összesen 107.510 m3 fatömeggel folyt fahasználat. Ebből a fahasználatból 42*4 kát. hold területen 3210 m3 fatömeggel engedélyezett rendkívüli fahasználat gyakoroltatott 3 birtokon. A vármegye területén fekvő erdőségek fahozama az előző .évi fatermelés mértékén mintegy 33%-al alul maradt, mert a fatermelési munkák kellő intenzitással való folytatását a bekövetkezett rendkívüli események hátrányosan befolyásolták. Az 1940. év folyamán erdei legeltetés 4507*4 kát. hold erdőterületen folyt, túlnyomóan úrbéri erdő és legelő illetőségű és községi erdőkben. Erdősítettek 997*1 kát. holdon és pedig 361*8 kát. holdon természetes utón (sarjadzás és önvetényülés) és 635*3 kát. holdon mesterséges utón (csemeteültetés, vetés). A vármegye területén az erdőtelepítési tevékenység általában élénknek mondható. Az újonnan hatósági intézkedésekre telepített erdők területe állandóan emelkedőben van. Emellett emelkedik az önkéntes erdőtelepítések száma és nagysága is. örvendetes jelenség, hogy az erdők telepítése a kisgazda társadalom körében is jelentősebb mértékben fellendült és ezirányu csemeteigénylések száma az év folyamán is igen jelentős mértékű volt. Az állam által Szekszárdon telepitett és teljes üzemben levő államerdészeti csemetekert ezt az emelkedő erdősítési kedvet hatékonyan mozdítja elő, mert az állami csemetekertből részben díjtalanul, részben igen jutányos áron jutnak az igénylők csemetéhez. A fokozódó igények kielégítésére a csemetekert bővítése vált szükségessé. Az 1940. évben a szekszárdi állami csemetekertből a vármegye területére 1.289.981 drb lomb- és 10.000 fenyőcsemetét szolgáltattak ki. A szomszédos törvényhatóságok birtokosai részére 377.475 drb lomb- és 20.550 drb fenyőcsemetét és így az év folyamán együttvéve 1,688.000 drb csemete és suháng adatott ki. Készleten van 1.368.674 drb csemete és suháng. Az erdősítéshez szükséges csemetemennyiség biztosítottnak mondható és megvan a remény arra, hogy a törvényhatóság területén még mindig igen tekintélyes területeket elfoglaló kopár és vízmosásos földrészek silány, homokos területek, vizenyős, vadvizes és mezőgazdaságilag alig, vagy egyáltalában nem használható földterületek beerdősitéssel gazdaságilag megjavíthatok és hasznosíthatók lesznek. Nyár folyamán orkánszerü szélvihar következtében 2 birtokon volt számottevő széltőrés és széldöntés, amelynek áldozatául 1405 ms fatömeg esett, túlnyomóan főhasználatra előirt idős állományokban. Említésre érdemes rovarkárositás következett be a vármegye északi részén elterülő és nagykiterjedésü összefüggő erdőterületekben (Esz- terházy hgi hitb. gyulaji és tamási erdőgondnokság területén) gyapjas pille (ocneria dispar) fellépése következtében. Ezen rovar hernyóinak pusztítása következtében junius hő folyamán teljes lomblerágás követ- | kezett be ugyannyira, hogy a leEgyes szám ára 12 fillér
