Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-02-05 / 10. szám

XIII. évfolyam. 2. szám. 1941 február 5. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA ________________________ Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 1932-ben, amikor a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetét életre hívták, ez a cselekedet az egész vármegyében nagy megnyugvást vál­tott ki. Egységesebb és igazságo­sabb tejár reményében a TTSz-nek rövid idő alatt közel 100 községi tejszövetkezet lett a tagja. Később néhány nagyobb tejszövetkezet ki­lépett a TTSz. kötelékéből, mert megszokta a régi vállalati rend­szert, nem tudott, vagy nem is akart a vállalati befolyástól szabadulni. Azonkívül pedig úgy gondolkodott, hogy a kilépéssel talán bizonyos előnyt is tud biztosítani magának. Később, sajnos, voltak olyan tejszö- 'vetkezetek is, amelyek egyenesen a TTSz. megbontására törekedtek. Abban az időben mindez egyes tej­vevők érdekei szerint történt igy, mert ezek magasabb tejárat ígér­tek olyan községeknek, amelyeket fábirtak a kilépésre. A TTSz. megszületése ugyanis a vállalatoknak sehogysem volt ked­vükre. Többé már nem vehettek tejet a maguk kénye-kedve szerint, hanem alkalmazkodniok kellett a TTSz. általános tejeladási feltételei­hez. így került aztán sok kisközség tejára valamennyire egyvonalba a nagyobb szövetkezetek tejáraival. Mert voltak olyan kisközségek, ■amelyek kevés tejük, rossz fekvé­sük, vagya feldolgozó teleptől való nagy távolságuk miatt literenkint 4, esetleg 5 fillérrel is kevesebb tej­árat értek el, mint a szerencsés fekvésű nagyobb községek. — így aztán a TTSz. vezetőségének ke- ?mény és hosszadalmas harcokat kellett a vállalatokkal megvívni az évi rendes tejeladások alkalmával és ezekben a harcokban meg kel­lett birkóznia az ellentábor erős és szívós összefogásával. Több év nehéz küzdelme után végül is a TTSz. igazgatósága be­látta, hogy ezt az áldástalan össze­csapást évről-évre hiába folytatja. Nem lehet cél örökös veszekedések és idegfeszitő küzdelmek árán min­den évben élőről kezdeni ugyanazt a kilátástalan munkát. — 1939-ben egyik igazgatósági gyűlésén elha­tározta, hogy a gazdák áldozat- készségéhez fordul és megkezdi a szövetkezeti kölcsöngyűjtést. És pe­dig oly formán, hogy minden tag­szövetkezet minden egyes tagja, minden hónapban literenként 2/io-ed fillért fizet be a TTSz. pénztárába. E befizetett összegek után minden tejszövetkezet minden évben meg­kapja a reáeső kamatot. Ez az összeg a TTSz-nél egy év alatt 18,000.000 tej után 36.000 P-»re rúgna és hála a tejszövetkezetek jó megértésének és áldozatkészségé­nek, a szövetkezeti kölcsön 1940 végéig a szövetkezetek nagy részé­től be is folyt a TTSz. pénztárába. A TTSz-nek Szekszárdon van már A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései Gazdaságok üzemanyagai a Oép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gaz­dasági kenőcsök. — Mindennemű mű­trágya. Erőtakarmányok. Eternit pala. Épí­tési anyagok, Cséplési szenek. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tflz-, jég-, általános és állatbiztosítás­nál készséggel rendelkezésre áll a gazdák­nak egyesületünk biztosítási főképviselete. egy székháza. Nem régiben pedig a szekszárdi állomás mellett meg­vett egy nagyon jó fekvésű és kö­rülbelül 1000D-Ö1 nagyságú üres telket is, az őcsényi tejszövetkezet gyűjtő csarnokát pedig átépittette vaj- és sajtgyártó üzemmé. Ez az üzem 1941 februárjában meg is* kezdi működését. Teljesen házi ke­zelésben a finn és a dán tejszövet­kezeti rendszer mintájára. Kész tej­termékeket, főképp vajat és sajtot ad el és ezekkel elsősorban Tolna vármegye fogyasztó közönségét ipar­kodik kiszolgálni. A TTSz. igazgatósága 1940 no­vemberében elhatározta, hogy 1941 január 1-jől kezdve literenként 0*6 fillérrel folytatja a már megkezdett szövetkezeti kölcsöngyűjtést. Ezt a határozatot a november 28-án meg­tartott rendkívüli közgyűlés is egy­hangúlag elfogadta. Ezen az alapon a TTSz. pénztárába 1941-ben kö­rülbelül 100.000 P futna be. így a TTSz-nek módjában lesz nagyobb mértékben és szélesebb keretekben megvalósítani további terveit. Ezzel lehetővé válnék az a gondolat, hogy a termelő a fogyasztóval egy tiszta erkölcsi alapon álló szövetkezeti I rendszer utján] közvetlen kapcso- I latba jusson. Mezőgazdasági és ipari vegyíaayagok: Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező- és porozószerek. — Pincegazdasági cik­kek: derítő*, szűrő*, savtalanitó anyagok. — Radicicola tenyészetek mindennemű pillangóshoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Takarmánymész raktárról. * I Szuperfoszfát, Péti-só és Káli-só r akt árról kapható a Tolna- I megyei Gazdaságok Szövetkezete utján és iíj. Gőzsy Tibor mezőgazdasági irodájában I (Szent István-tér) Kis tétel ekbenis. Azt hiszem azok a termelő gaz­dák, akik a TTSz-nek tagjai és akik a tejük után befizetik a 0*6 fillért, megértik az idő szavát. Meg­értik, hogy az a fejlődés és előre­haladás útja, amelyre a TTSz. ez­zel a cselekedetével rálépett. Ne is sajnálja senki ezek után az ily célra kért és megígért 0'6 fillért. Elisme­rem, hogy arra mindenkinek szük­sége van, különösen a mai nehéz világban, de áldozatot kell hozni, mert anélkül soha semmire sem megyünk. Ezt egymásért tesszük s azért vagyunk szövetkezet, hogy egymást jó sziwel-lélekkel támo­gatva lassan előre jussunk. Hiszen a múltban saját magunkon tapasz­talhattuk, hogy a gazdáknak a leg­főbb erejük saját magukban van s a legnagyobb segítséget elsősorban önmaguktól várhatják. Ha ezt mi magunk nem adjuk meg, akkor ugyan kitől várjuk és hol keres­sük ? Azért kedves gazdatársaim fogjunk össze, ne szalasszuk el ezt a kedvező alkalmat, mert ha azt most elszalasztjuk, soha többé visz- sza nem hozhatjük. Álljunk bizalommal az értünk és velünk küzdő s a fáradságot soha nem ismerő Michéli Mihály elnö­künk és TTSz. igazgatósága mellé. Segítsük őket minden erőnkkeljne- héz feladataikban, hogy közős szö­vetkezeti érdekeinkért minél ered­ményesebben munkálkodhassanak. Tegyük ezt egy szebb jövő remé­nyében Istenbe vetett hittel, a ma­gunk Jobb sorsáért, egy békés és boldog Magyarország megterem­téséért. Medin a- Szőlőhegy. Pőlöskei József kisgazda, tej szövetkezeti elnök. meg. — „Takarmánykeverékek tér- | mesztése* cimen előadást tartott Frezik József tanfolyamhallgató, szavalt Pordán Horváth István tanfolyamhallgató, majd a „Nevel­hetnénk-e tenyészállatokat ?“ cimü vitakérdést bevezette Hajdú László tanfolyamhallgató. A kérdéshez töb­bek között a gazdaköri elnökön kí­vül a vizsgabiztos és Mikolás Gábor járási gazdasági felügyelő szóltak Jiozzá. A tanfolyam hallgatóságá­nak rendkívüli sikerrel előadott nép­dalaival végződött a gyűlés, majd a miniszteri biztos kiosztotta a bi­zonyítványokat és az ezüstkalász jelvényeket, amelyeket a tanfolyam- 'hallgatók nevében Apáti Imre és Bállá Mihály köszönték meg. — Végül a miniszteri biztos kiemelte »a tanfolyam eredményes működését, »a tanfolyamvezető fáradságos és nehéz, de eredményekben gazdag munkásságát. A záróvizsgálatot kö­vető közös ebéden Szíjártó Emil körjegyző mondott felköszöntőt a Kormányzóra, majd megköszönte a tanfolyamvezető fáradozásait. Fel­szólaltak még Eőri Szabó Dezső helybeli ref. lelkész, Pordán Horváth József gazdakőri elnök, Mikolás Gábor járási gazdasági felügyelő, Nagypál János községi bíró, Apáti Lajos és Pető József tanfolyam­hallgató. — Halálozás. Fotray Istvánné sz. Mittermayer Mária, Simon Simon szekszárdi ny. igazgató-tanító sógor­nője, Debrecenben elhunyt.- Egyesületi fúzió. Nagymányok községben az 1893. év óta működő Polgári Olvasóegylet és az 1895. év óta működő Róm. Kát. Olvasókör a „Nagymányoki Róm. Kát. Polgári Olvasóegylet néven egyesült. A ja­nuár 26-án tartott első ülésén az egylet elnöke megemlékezett a nyu­galomba vonult Eicher János igaz- gató-kántortanitó itteni 23 évi ál­dásos működéséről és tolmácsolta I a község lakosságának köszönetét. | Az őszinte hálának és ragaszkodás­nak adott kifejezést az utolsó tanít­ványai nevében Hoffmann János elemi iskolai tanuló, mig az itteni első tanítványai nevében Guth Já­nos egyleti tag köszöntötte a szi­gorú, de jószivü tanítót. — Hűtlen pénzbeszedő. Az el­múlt év folyamán a Hungária Villa­mossági rt- tolnai pénzbeszedője váratlanul eltűnt Tolnáról. Hamaro­san kiderült, hogy Vári Elemér pénzbeszedő 900 P körüli összeg­gel nem számolt el. Elfogató pa­rancsot bocsátottak ki ellene és ennek alapján hamarosan el is fog­ták és átadták a szekszárdi kir. ügyészségnek. — Ismét árvíz fenyegeti Paks alsó városrészét. Az elmúlt tavasz- szál Paksot is nagy csapással súj­totta a Duna, mert a város 7 utcá­ját borította el a víz. Több mint 1 I méter magasan állott a viz a házak­I ban s a gyenge alapzatu házak kö­zül több mint 30 dőlt össze s sok rongálódott meg nagy mértékben. Ezek helyett uj téglaházak épültek s nagy részük ismét a Duna köz­vetlen partjára került. A község dunaparti lakosai most újból rette­netes napoknak néznek elébe, mert a Duna vize ismét kiöntéssel fenye­get. Az újonnan épült házakat már teljesen körülzárta ja viz és azok lakói csak csónakon jöhetnek ki a városba. Szomorú látványt nyújt a körülzárt házak aggódó családapái­nak, szomorkodó asszonyainak és síró gyermekseregének látása, kik elkészülve a legrosszabbra, minde­nüket Összecsomagolva, készen áll­nak a menekülésre. A hatóság már hetek óta készíti a hatalmas védő­gátakat. Arról is gondoskodás tör­tént, hogy szükség esetén a mene­kültek biztos fedél alá kerüljenek. Félelmetes látvány a hatalmasan megduzzadt Duna magas torlaszok­Szövetkezeti kölcsön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom