Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-12-13 / 91. szám

1941 december 13. TOLNANEGYEI ÚJSÁG 5 Megnyílt Szent litvún - lér 24. izfln alatt fehérnemű divatszalón ahol méret után ízléses fehérneműt készítek Steig Juliska Eckhardt Tibort negfoulotttli deal dlszpolgúrsígítól Decs község képviselőtést&letének legutóbb tartott közgyűlése dr Eckhardt Tibor volt országgyűlési képviselőt megfosztotta decsi disz- polgárságától. A határozatot a köz­gyűlés Eckhardtnak az Egyesült Államokban Magyarország kárára ' kifejtett vétkes tevékenységével in- I dokolta. mnmnannmsHBMmBHHmnHHmmni •IBBSwiHHHaHKHHiORHHIsHHaBHBsHHBH Varrógépek varrógépalkatrészek, tűk, hajócskák varróűéplavltások Hoffherr- Schrantz- Clayton-Shuttle- worth gyártmányú mezőgazdasági gépek Müller Testvéreknél gépraktár és gépműhely Szekszárd, Arany János* utca 15. Telefon: 24. szám. 60S anyanyelvét, ő, a németajkú, elérte itt a legmagasabb polcot és dísze lett megyéjének és községének. Szi­vében igazi Isten- és hazaszeretet lángolt... Szem nem maradt szá­razon a szívből fakadó beszéd nyo­mán. Majd a németkéri vegyeskar elénekelte a sírnál azt a német egy­házi éneket, melyet a megboldogult annyira szeretett és ezzel Braun Ist­ván kir. kormányfőtanácsos, paksi apát múlandó testét visszaadták az anyaföldnek. A Szekszárdi Kaszinó százéves jubileuma Élénk érdeklődés az Erdélyi Nyereménykőlcsönök iránt E hó 10-én volt a Szekszárdi Kaszinó alapításának százéves jubi­leuma. Mint már megemlékeztünk -róla, a Kaszinó ezt az évfordulót nagyobbszabásu estéllyel kívánta megülni. Ez azonban a mostani viszonyok közt lehetetlen lévén, csak házi ünnepélyt tartottak, me­lyen Bodnár István igazgató kará­csonyi számunkban közlendő rövid összefoglalásban ismertette a ka­szinó százéves történetét és azt, hogy a kaszinó ez alkalomból Komád Sándor szekszárdi szobrász­művésszel elkészíttette egyik nagy­nevű alapitótagjának, a jobbágy- felszabaditó Bezerédj Istvánnak emlékszobrát. Ezt követően Kozlay Kálmán szekszárdi gimnáziumi tanár tartott előadást a Széchenyi-év alkalmából gróf Széchenyi Istvánról, akinek el­gondolásait markáns vázlatokkal vetítette rá az ország mostani vi­szonyaira és többek közt Szekszárd közéletére is. Az előadások után a fiatalság tánccal ünnepelte a ritka évfordulót. Köztudomású, hogy az Erdélyi Nyereménykőlcsőn kötvények iránt mily nagy érdeklődés mutatkozik országszerte és többek között me­gyénkben is, amint fényesen bizo­nyít az a tény, hogy az Egyesült Dunafőldvári Takarék és Hitelbank­nál, a vármegyénk ezen kitünően vezetett pénzintézeténél már 50%-os | túljegyzés történt. Tekintve, hogy még igen sokan nem tettek jegyzési kötelezettségük­nek elege*, felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a jegyzést minél előbb eszközöljék, mert nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a jegyzésből már kimaradnak. Braun István paksi apálur temetése Mélységes megdöbbenést váltott ki nemcsak Pakson és környékén, hanem az egész pécsi püspöki egy­házmegyében a mindenki által sze­retett és nagyrabecsült Braun Ist­ván kormány főtanácsos, apátplebá- nos váratlan halála. Szerdán reg­gel, mikor szentmiséjét akarta meg­kezdeni, az oltárnál összeesett és meghalt. Abban a misemondó ruhában ra­vatalozták fel, melyben meghalt az oltár előtt a templomban és a te­metésig mindenki búcsút vett tőle. A temetést a megboldogultnak még életében tett kijelentése alap­ján, földije, Ambach Mihály duna- földvári apát végezte, volt káplán­jainak segédlete mellett. A temetés gyászmisével kezdődött, mely alatt z paksi leányklub énekkara énekelt. A mise után beszentelték a holt­tetemet és hosszú autó- és kocsi­sor kisérte szülőfalujába Német- kérre. A temetésen óriási részvét nyil­vánult meg. Olt láttuk a megye no- tabilitásait: Madi Kovács Imre fő­ispán és Szongott Edvin alispán ve­zetésével dr Szakách Ernő, dr Ko­vács Sebestyén Endre, dr Klein An­tal orszgy. képviselő, földbirtokoso­kat, dr vitéz Téglássy Bélát, a kerület országgyűlési képviselőjét, a járási tisztikart Kornis István főszolgabíró­val az élén. Az egyházak papjai, a községi és egyházközségi képviselő­estület, az összes körök és egye­sületek, a járásbíróság, az adóhiva- i tál, a posta mind lerótták kegyele- tűket. Ott voltak paptársai közül: Gaál János szekszárdi apát, a meg- | boldogult elődje, dr Hauser Imre J bátaszéki esperes-plebános, Horváth j Károly szekszárdi esperes-plebános, Weiszenburger József Cikó papja, hol a megboldogult először volt plébános, a kerület papsága teljes számban, a helyi és vidék tanító­sága, Mágocs küldöttsége Kienle igazgatóval az élén és ki tudná mindazokat felsorolni, akik eljöttek. A mágocsi és németkéri zárdák kedves nővérei, akiknek lehetővé tette a zárda alapítását hatalmas adományával, szintén képviseltették magukat Szülőfaluja határában Hoffmann Kálmán plébános, volt első káp­lánja és Arányi András főjegyző a gyászmenetet ünnepélyesen fogad­ták és a templomba kisérték, ahol délután 3 óráig sürü tömegben vet­tek búcsút tőle. Három órakor kez­dődött Liberával a gyászszertartás. A hires németkéri vegyeskar éne­kelt Keresztes Mihály karnagy ve­zetése mellett. Majd az uj beszen- telés után a temetőbe vitték szülei mellé. , A sírnál dr Klein Antal ország­gyűlési képviselő búcsúztatta a paksi hívek részéről. Megkapó volt be- | szédjének az a része, amikor a I hazavágyó nagy halottról beszélt | ... akit itt kereszteltek, itt járt, mint Tolnavűrmefiyei Hegyközségi Tonics közgyűlése A Tolnavármegyei Hegyközségi Tanács folyó hó 5-én tartotta a vár­megyeház kistermében dr Gaal De­zső elnöklete alatt őszi rendes köz­gyűlését. A közgyű'és letárgyalta az 1942. évi költségvetést és úgy határozott, hogy az 1942. évre kát. holdanként 44 fillér tanácsi járulékot állapit meg a szőlőbirtokok után. Letárgyalták az 1942. évi műkö­dési tervet, amelynek leglényege­sebb pontja az, hogy a tél folyamán az igazságos járulék kivetése és a védőszerek igazságos elosztása cél­jából a tanács a hegyközségek ut­ján a szőlőterületeket újból össze- íratja, továbbá, hogy a védőszerek nehéz beszerezhetése és korlátolt v. mennyisége folytán a szőlősgazdák részére rendes felvilágosító és ok­tató előadásokat fog a tanács el­nöksége a jövő év folyamán is a helyszínen tartani. Beszámolt az elnök arról, hogy az elmúlt napokban a tanács titká­rával együtt részt vett a Budapesten tartott országos értekezleten, amely­nek tárgya a peronoszpora elleni védekezés megbeszélése volt. Megtudtuk ebből a beszámolóból, hogy a háborús helyzet folytán kát. \ holdanként. 16 kg-nál több rézgálic nem fog rendelkezésre állani. Kí­sérletek folynak azonban újabb vé­dőszerek bevezetése céljából és az eddigi jelek szerint az Olaszország­ban nagyon jól bevált, egyharmad- részben rézgálicot tartalmazó „Ra- mitol“ nevű szer kiváló eredmé­nyűnek ígérkezik. A kísérletek ered­ményét és a számbajöhető pótsze­rek mikénti alkalmazását illetően a tanács elnöksége a szőlősgazdákat megfelelő időben és módon tájé­koztatni fogja. Általános tetszéssel fogadta a köz­gyűlés a Országos Mezőgazdasági Kamarának azt az értesítését, hogy dr Gaal Dezsőt, a hegyközségi ta­nács elnökét tagjai sorába válasz­totta. Tárgyalás alá került a Baranya- vármegyei Hegyközségi Tanács át­irata, amelybe a hegyközségi tör­vény több rendelkezéseinek meg­változtatása iránt állásfoglalásra kérte fel a tanács közgyűlését. Elnök rámutatott arra, hogy a hegyközségi törvény és általában az egész intézmény még annyira uj, hogy sok vonatkozásban megfelelő tapasztalatra sem idő, sem alkalom még nem volt. Néhány évre van még szükség, amíg a törvény eset­leges fogyatkozásai mutatkozhatnak s csak akkor lehetünk abban a hely­zetben, hogy a törvénynek a gya­korlati életben történt beválásáról komoly kritikát gyakorolhassunk. kis diák iskolába, aki itt mutatta be első szentmiséjét, aki annyira szerette szülőföldjét, hogy holtában is ide kívánkozott. Ez a föld volt az ő hazája és a haza nem nézte

Next

/
Oldalképek
Tartalom