Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-12-13 / 91. szám
1941 december 13. TOLNANEGYD UJSifi Újdonságok herendi és Rosenthal porcellánokban Bel- és külföldi világhírű kristályok nagy választékban FŐSZ üvegesnél. tanulmányra való vászna, mely egy helybeli mecénás megrendelésére ké szült. A kép körül van elhelyezve öt falfelületen többi müve, köztük több jól ismert portréja. Feltűnnek ezek mellett a művész szerelmei: bravúrosan megfestett peóniái és egyéb csokrai, tájképei, lámpa fényes csendéletei és interiörjei, ame lyeken Szabó mesterien játszik a világitási hatásokkal Nagyon szép a szülei arcképe, a Siklósi táj, Tarka ablak, Téli tájkép, Nyári zápor után és a Holt Sió cimü képe. A szekszárdi származású művész — mint ismeretes — Budapesten lakik, ott dolgozik és munkáiból nagy válasz* tékot hozott le Szekszárdra. A bejárattól jobbra az első fülkében Ferencz Lajos a képzőművészeti főiskola volt tanársegéde állította ki képeit, amelyek közt sok a kisméretű finom rajz portré és rögtön szembeötlik Virág püspöknek a plébánia szalonjából ismert képe Hatásos egy Tanulmány feje, Cigányleánya, Önarcképe és kedvesek mesterien egyéni modorában tartott sok tájképe, melyek közül külö - nősen kiválik a Sikondai erdő, a Borús este, a Tanya, Siópart, Sötét völgy, Poros ut és Este. Miklósi mester városunk legnagyobb művészi __ fe stője, a harmadik fülkében moso lyog felénk két muzeális értékű ön arcképéről. Sajnálattal nélkülöztük a régóta gyengélkedő mester személyes jelen létét és szívből kívánjuk, hogy mielőbb teljesen felgyógyulva, a régi lobogó munkakedvvel folytathassa művészi munkásságát, melynek téma körben, színben, elgondolásában egyaránt megmutatkozó sokoldalúsága mindig csodálattal tölti el a mü- élvezőket', akár kiállításokon, akár műtermében nézik meg alkotásait. Nehéz őt a megszokott sablonok szerint elskatulyázni. Nem beszélhetünk róla csak mint arcképfestőről, vagy tájképfestőről Művészi megnyilatkozásának skálája olyan megdöbbentően széles és magas, hogy nem szorítható be egy-egy műfaj szűk keretébe. Kiállított müveinek aránylag cse kély száma is bizonyságul szolgál erre. önarcképei az édesapjáról és apósáról készített képmások „élnek“ és az arcképfestés terén valósággal »lenbachi« magasságokig érnek fel. A »Vén sas «ban annyi erő és a síkból szinte kiugró plasztika van, hogy e nemben valósággal ritkítja párját és a művész kiváló forma érzékéről tesz bizonyságot. Kiállított portréi egyben okulásul is szolgálhatnak a közönségnek arra, hogy ne kívánják soha a festőtől, hogy »szép fiút^ varázsoljon a vászonra s akkor a piktor, ha valóban művész, maradandó értéküt fog alkotni. Miklósi Ödön művészi alkotásaiban sem a témakört, sem a megoldást tekintve, nincsen semmi mo dorosság, semmi unalmat lehelő egy hanguság. Nyugtalan, kereső, lobogó művész-lélek ő, aki a biblikus mély ségekből a játszi gyermekmesék birodalmáig kalandozva mindenütt talál témát és mindenről van mondanivalója. A »Consummatum est« cimü kis biblikus vázlatán az Isten fia tragédiájának sötét és megrázó színein átragyog a Megváltó fénylő alakja és kiengesztelődést, megnyugvást, ígéretet hirdet a komor téma is. »Péter Pálkor« képen reng-ring az aranykalász, ragyog a legfőbb jónak: a kenyérnek ígérete s a feszület előtt elhaladók átérzik az isteni adomány nagyságát. Oly sokat, oly mélyről jövő magyar érzést és keresztényi lelket fejez ki ez a kis kép, hogy érdemes volna nagyobb vásznon is megörökíteni »Szeptember végén« cimü kis tájképén annyi derű és boldog megelégedés uralja a vidéket, hogy nem kételkedünk abban, hogy a pihenő fiatal pár szivében valóban I: él még a »lángsugaru nyár. « Az őszi éjszakán fellobbanó pásztortüz fénye és a magasan ég felé szálló füstoszlop olyan békés hangulatnak hirdetője, hogy szinte halljuk, amint szép halkan foly folydogál a »Mese mese.« Nem mulaszthatjuk el, hogy rá ne mutassunk arra a széles színskálára, mely Miklósi képein annyira szembeszökő. Nála az erdő, vagy a me*ő nem csupán zöld, hanem százféle színben pompázik, alig találunk nála olyan képet, melyen csak egyetlenegy szín uralkodna s ha igen, akkor az egy külön érzésnek, hangulatnak akar kifejezője lenni, mint a teljesen kék tónusu »Nyugalom« (kék a viz, az ég és a lógó vitorlák), mely misz tikus, szinte ijesztő érzést kelt, mintha ez a nyugalom már nem e világi volna. Nincs egyhangúság és modorosság Miklósinak a technikájában sem. A pasztellel és olajjal egyaránt köny- nyedséggel bánik Lehelet- finomság gal dolgozik mind a két anyaggal, ha tárgya úgy kívánja, de vakoló kanállal dobja a festéket vászonra, ha igy találja jónak, vagy kifejezőbbnek. Terünk nem engedi, hogy minden képéről megemlékezzünk, de összegezve a látottakat, elmondhatjuk, hogy Miklós képein dalolnak a színek, mozognak az alakok s élnek az arcok. Témában és kifejezési formában egyaránt az ihletet, költői- lelkű művészt érezzük benne s képeiről hol a drámai erőt, hol az epikai könnyedséget, hol a lírai szárnyalás hangját halljuk. Miklósi képei bi zonyságot tesznek amellett is, hogy a líra és a szatíra édes testvérek, mert humoros alkotásai éppoly bra vurosak, mint megkapóan lírikus hangulatú képei. Festményeiben is mindig megnyilatkozik a költő lelke, miként lapunk hasábjain megjelenő mély érzésű és nagy kifejező- erejű csengő-bongó verseiben. A baloldali részen Wallacher László vizfestményeinek élénk színei világítanak. Tengeri, balatoni, velenceitavi, dunai tájképei, veneziai emlékei, szekszárdi részletei épugy magukra vonják a figyelmet, mint égő szinek ben pompázó virág csendéletei, amelyek némelyikében valóságos szinor. giák tombolnak — anélkül hogy rontanák a művészi hatást. Érdekes azonban, hogy legszebb munkája egy sok önmérséklettel készült, nyugodt I színezésű virág- csendélet, mely már el is ■ kelt. Képein örömmel állapíthatjuk | meg művészi fejlődését. PHILIPS Szükséglet esetén forduljon bizalommal: Schmidt Jenő rádiókereskedőhöz, Gyönl A mellette levő fülkében Wagner Andor ny. táblabiró, a kiváló autodidakta piktor hangulatos tájképeiben gyönyörködhetünk. Az őszi reggel, Szalmakazlak Sió-part, Cserenci erdő. Erdei ut, Esőre álló idő, Borús őszi délelőtt, Borongós nyári délelőtt mind ■ értékes művészi alkotások, melyekre I büszke lehet alkotójuk. Ugyanott függ lfareádi Andor i két nagy műgonddal készült képe, I egy Tanulmány fő és az Élet nyomorultja cimü sikerült festménye. Var sádi tanár, mint ismeretes fia Wag ner Andornak, a művész táblabirónak Minden fülkében láthatjuk a ki tűnő fiatal szekszárdi szobrász Konrád Sándor virtuóz müveit, melyek közt impo záns méreteivel uralkodik a Szék szárdi Kaszinó által rendelt Bezeréi István szobra és ennek nagysiker reliefjei Ennek a szobornak kies nyitett terve is ott látható. Markár dr Csalogovics István portréja, sok; érő a Kubikus, valamint Szent Géllé
