Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-11-26 / 87. szám
xnil. (iMnnn. latoim, 1941 noicnliH 26. Until) 87. nán. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadó hivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Egész évre előfizetési d 11: 12 pengő || Félévre _____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton, előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét'lllető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméteraoronkent 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 80 százalék kedvezmény» Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Főid és ember A földmivelésügyi tárca költség- vetésének tárgyalását — nemcsak messzemenő érdeklődés és szakszerűség, hanem a magyar föld iránti mélységes szeretet is át szokta hatni. Mert a magyar ember — bármilyen más pályára, foglalkozásra, életkörülmények közé veti is a sors — szerelmese marad a földnek s átérzi a görög hitrege igazságát: a földdel való érintkezés uj erőt, felfrissült energiát ad. Ennek az évnek költségvetési vitájában is kifejézésre jutott a magyar föld és a magyar ember szét- téphetetlen kapcsolata és örök együvétartozása. És kifejezésre jutott az a tudat is, hogy az adott viszonyok között a föld termőképességének emelése, a mezőgazdálkodás szakszerűsége még az eddiginél is nagyobb szerephez jutott. Az ország első gazdája, a földmivelésügyi miniszter azt mondotta: két nagy feladatot lát a mezőgazdaság fejlesztésének munkájában. Az egyik a termelés fokozása, a másik a gazdálkodás korszerű fejlesztése. Mindkettőre elengedhetetlenül szükség van elsősorban azért, hogy az ország közellátása biztosítva legyen, másodsorban, hogy gazdasági téren is kifejezésre jusson a tengelyhatalmakkal való szolidaritásunk. A földmivelésügyi tárca uj költségvetése ezeknek a céloknak jegyében készült. A kiadási előirányzat a múlt évinek csaknem háromszorosa: 156 millió pengőt fordít a magyar állam a földmivelésügyi tárca céljaira s ennek a hatalmas összegnek csatasorba állítása hivatva lesz minden olyan törekvést alátámasztani, ami a föld termelő- képességét növeli s a földmivelő lakosság boldogulását elősegíti. — Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter egyenként mutatott rá tárcája nagyjelentőségű részletproblémáira, amelyeknek megoldása mind a legfőbb célt szolgálja. Vizberuhá- zási munkálatokra 28 millió pengőt fordítanak s a tervbevett beruházásoknál tekintetbe veszik az utolsó két árvizes esztendő tapasztalatait. Állattenyésztési célokra az eddigi 1 millió pengővel szemben 5 millió pengőt irányoztak elő. A növény- termelés mennyiségi és minőségi fokozását vetőmagakciókkal, zöldhitellel, kedvezményes gyümölcs- és szőlőoltványok szétosztásával kívánA miniszterelnök nagyhatású külpolitikai beszéde Bárdossy László miniszterelnök európai szenzációt keltő expozét tartott külügyminiszteri minőségében, a külügyi költségvetés képviselőházi tárgyalásán. A miniszterelnök-külügyminiszter ez alkalommal is kitűnő szónoknak bizonyult és érdekes mondanivalóinak hatásos előadásával, fejtegetéseinek meggyőző voltával, beszédének nemes lendületével pártkülönbség nélkül magával ragadta hallgatóit. Bevezetőben nagy tetszést keltve hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatunk és bensőséges jóviszonyunk a német és olasz néphez évszázadokra nyúlik vissza és hogy számunkra a velük való együttműködés elvei a szivekben gyökereznek. Bele vannak ezek az elvek írva annak a területnek a földrajzi alkatába, ahol népeink élnek. A keleti harctereken európai érdekek védelmében ma együtt harcoló magyar, német és olasz katonák vére újból megpecsételi azt a mély, bensőséges baráti és fegyvertársi viszonyt, amely nem szavakban, hanem tényekben él és amelynek őszinte harmóniáját nem zavarja, de nem is zavarhatja semmi. A Moszkvából irányított óriási pánszláv-bolsevista hatalom itt állott ezeréves határainknál és győzelme értékeinket végleges pusztulással fenyegette volna akkor is, ha a bennünket megsemmisíteni kívánó törekvést a bolsevizmus nem alakította volna át a maga torzképére. Mi tudtuk, hogy mit jelentett a határainkon ólálkodó szovjet, melynek sohasem kerestük a kegyét, sőt elsőnek csatlakoztunk az antikomintern paktumhoz. Mi láttuk — úgymond Bárdossy László —, hogy a pánszláv-bolsevista imperializmus ho- j gyan építi ki lassan, óvatosan és szívósan hadállásait és hogyan készül újabb ugrásra Európa ellen. Szűnni nem akaró lelkes tapsot aratva hangoztatta a miniszterelnök, hogy egész Európa és az egész művelt világ örök hálával tartozik a német birodalom vezérének azért az elhatározásáért, hogy kellő időben elébe vágott ennek az ugrásnak, amely oly katasztrofális lehetett volna hazánkra is. Mikor mi csatlakoztunk Németország ezen akciójához, ismét megmutattuk, hogy tudatában vagyunk európai küldetésünknek és hogy viseljük ennek terhét és felelősségét éppúgy, ahogy viseltük ezer éven át. Sajnos, — hangsúlyozta a miniszterelnök — hogy a bolsevizmus elleni harcban együtt résztvevő államok közül egyesek nem tudtak felhagyni régi politikai módszereikkel és nem tudják belátni azt, hogy az önzés és szenvedély nem játszhat szerepet az uj Európában. Elszoruló szívvel kell megállapítani, hogy határainkon túl maradt magyar testvéreink helyzete rosszabb, — mint valaha volt. Erre való tekintettel ki kell jelentenünk, hogy az uj európai rend alkotó eleme: a húsz éven át elszenvedett jogtalanságok jóvátétele és aki ennek ellenszegül, az az uj európai rendnek akar a maga kárára gáncsot vetni. A tengerentúlra szakadt nagyszámú magyarságról szólva azt üzente távolban élő véreinknek, hogy a magyar kormány politikája mindig az „ország érdekeit tartja szem előtt és hogy odakint vagy a vörös anarchiának vagy a trianoni megcsonkitottságot visszakivánó Be- nesnek csinál propagandát az, aki ezt nem veszi figyelembe. Nagy tetszést keltve mutatott rá Bárdossy László arra, hogy az uj Európában a magyarságra is nagy feladatok várnak és hogy a ránkváró feladatokat csak mi láthatjuk el és senki más. Ezek a feladatok ezen a földön csak a mieink és eddig még minden kísérlet csúfos kudarccal járt, amely ezt el akarta tőlünk vitatni. Hiszen a Duna völgyének minden olyan rendezése, amely nem számolt a magyarsággal, eleve pusztulásra van Ítélve. A vita végén a miniszterelnök válaszolt az elhangzottakra, — leszögezve, hogy a nemzeti élet nem bontható fel kül- és belpolitikára, mert csak nemzeti politika van. — Indokolatlan az aggodalom a kis államok függetlensége és szuveré- nitása kérdésében, mert éppen az elnyomott kisnépek mellé állottak jelenlegi nagy barátaink és a magyar és bolgár szenvedéseket éppen ezek a baráti államok enyhitették. Senki tölünk nem kívánhatja — mondotta emelt hangon Bárdossy László —, hogy idegén államok törekvéseinek csatlósai, kiszolgálói legyünk, de nem is lenne olyan magyar kormány, amely ezt a kérést teljesítené. Bárdossy László szenzációs hatású beszéde az egész magyar sorsnak, a viszontagságos jelennek és a ködökbe rejtett jövendőnek egész problematikáját felölelte és ami különösen jellegzetessé tette ezt a nagyszabású expozét: az az őszinteség és a szókimondás volt. Meggyőző erővel hangsúlyozta a magyarság ezeréves dunavőlgyi hivatását nemcsak a hódítás és a vér, hanem államalkotó képességeink jogán is. Ez az államérfiui megnyilatkozás különösen Magyarország mai nemzetközi helyzetét taglalta a legújabb tények keretei között. — Történeti szempontjai azonban, amelyek szerint a hullámzó eseményeket megítélte, a magyarság külpolitikai tájékozódásának állandó és a változandóság törvényének alá nem vetett normái voltak. A kül- politikus megnyilatkozását ezek a magas és állandó szempontok emelték fel az államférfim iránymutatás színvonalára. így a bolsevista veszély mellett kiemelte a pánszláv törekvéseket is. Ez a beszéd egyike azoknak az államférfim megnyilatkozásoknak, amelyek egy külpolitikai cselekedet jelentőségével és tekintélyével bírnak. Nemcsak befelé, hanem a nemzetközi közvélemény előtt is nagy Egyes szám ára 12 fillér ják elérni. Az értékesítés támogatására 16 millió pengő van előirányozva. Hatalmas Összeg jut a mező- gazdasági szaktudás fejlesztésére az oktatás előmozdításával, a kisérlet- ügyi intézmények támogatásával, — mintagazdaságok létesítésével. Állandóan folyik a birtokpolitikai akció, s ez évben 150.000 hold zsidóbirtok jut kisemberek kezére. Mindezeken felül pedig a magyar mezőgazdálkodás fejlesztését fogja szolgálni az egymilliárdos program, amely 10 évre elosztva olyan alá- | támasztást biztosit a gazdálkodás j korszerű sitésének, amilyenre még nem volt példa a magyar agrár- politikában. A földmivelésügyi miniszter azzal fejezte be költségvetési beszédét, hogy nemcsak a jelen nehézségeit kell átlábalni, hanem megtenni mindent a mezőgazdaság jobb jövőjének megalapozására. Ezt a célt az egész ország helyesli és örömmel támogatja.
