Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-11-19 / 85. szám
XXiil. tvtolgoin. {itkntnL 1941 uMmlier 19. (Szerda) 89. szám. TOLNAMEGYEIUJSÁG HinvNKftNT Kimenni wwft TwwgsTTfojY pni nnr ai ts TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 1): Egész évre _ 12 pengő || Félévre ___ 6 pengő , Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap 'megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi.Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait [ A legkisebb hirdetés dl|a 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon rallllmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak DO százalék felár. A százmilliós nyereménykSIcsSn Mindenki szivéhez közelálló feladat megoldása érdekében fordult az ország népéhez Reményi-Schnel- ler Lajos pénzügyminiszter. A felszabadított északi Erdély újjáépítésére kéri a társadalom segítségét a 4%-al kamatozó erdélyi nyeremény- kölcsön kibocsátására.. Az idegen megszállás alatt kifosztott, tönkretett Erdély gazdasági helyreállítására a pénzügyi kormányzat eddig is nagy áldozatot hozott. Az újjáépítés érdekében 279 millió deficitet vállaltunk. Az árvízvédelmi munkálatokat nem számítva az erdélyi utakra 48 millió pengőt, vasúti beruházásokra 99 milliót, szociális célokra 22 milliót, építkezésekre, középületekre 29 milliót, a hitelszervezet megerősítésére pedig 42 millió pengőt fordított ed* dig a kormány anélkül, hogy a nagyközönség áldozatkészségére appellált volna. Egy évvel ezelőtt talán hatásosabb lett volna az erdélyi kölcsön kibocsátával Erdély talpra- állitására segítségül hívni a magyar társadalmat, de közvetlen a visszacsatolás után visszatetszést keltett volna a kölcsön iránti felhívás. 01* csó sikerekre sohasem pályázott a kormány. Erdély újjáépítésénél is előbb feltárja az eddig végzett komoly munkát, ami komoly eredményeket hozott s csak most fordul a társadalomhoz, amikor már láthatók az eddig végzett épitő- munka eredményei és csak most bocsátja ki a százmillió pengő névértékű, 20 év alatt visszafizetendő állami nyereménykötvények aláírási felhívását. A kötvények névértéke 200 pengő, de ezek egy része 100 pengő névértékű V«, illetve 50 pengő névértü 7« részkötvényekre oszlik. A kötvények kamatozása már 1941 november elsejével kezdődik s a jegyzés alkalmával nem kell a kincstár részére időközi kamatokat visz- szatériteni. A nyeremények húzása minden év január és julius. első köznapján, először már 1942 január 2-án történik, mig a kölcsön törlesztése 1944 november 1-től 1961 november 1-ig tart. A kölcsön húszéves tartama alatt több, mint 25 ezer nyeremény — köztük 7 darab egymillió pengős, 4 darab 750 ezer és 14 darab félmillió pengős főnyeremény — kerül kisorsolásra. Az erdélyi kölcsönkötvény vásárlása, amellett, hogy tisztességes üzleti kamatot jelent, üzletileg is előnyös, mert a kötvényeket üzleti biztosítékul és bánatpénzül is elfogadják. De túl az üzleti érdekeken, nemzeti munkavállalást jelent a kötvényvétel, amiből mindenkinek ki kell vennie a részét. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ebben nagy munkában olyan erővel kell részt- vennie, amilyennel az Isten megáldotta, mert csak akkor tudjuk ezt az országot gazdaságilag úgy felépíteni, hogy mégegyszer össze ne ömöljék, ha senki sem vonja ki magát a nemzeti munkavállalásból. Az eurúpi saltó Babits Mihály vilááielentGsááéről. Az évek óta dúló háború folytán megnehezült közlekedési viszonyok következtében csak lassan, esetről- esetre kapunk hirt arról, hogyan ítéli meg a külföld Magyarországot és a magyar élet kiválóságait. Most, hogy a Tolnamegyei Újság illetékes kulturális tényezőinkkel fenntartott, kapcsolatai révén, a nyáron elhunyt Babits Mihály külföldi értékelését illetően több adat birtokába jutott, örömmel közli azokat olvasóival. A szekszárdi származású nagy magyar költőről és Íróról a külföld számlálhatatlanul sok orgánuma megemlékezett. Ma persze nehéz összefüggő képet alkotni a külföldi sajtóról, de annyit talán már ma meg lehet kockáztatni, hogy a legmelegebben, legrészletesebben és legegyöntetübben a Duce Olaszországénak sajtója emlékezett meg Babitsról. Itália a'szekszárdi költőben az olasz klasszikusok, főként Dante fordítóját, az olasz élet rajongóját és a san-remoi irodalmi díj kitüntetettjét siratta el. A Popolo di Trieste hosszabb cikkben ismertette Babits életét és műveit. „Babits Mihály halála — mondja a cikk — pótolhatatlan vesztesége a magyar irodalomnak. Egyaránt nagy volt mint költő, fordító, regényíró és esszéiró. Az olasz közvélemény is sokra becsülte Babits munkásságát és külö-. nősen a Divia Comedia tökéletes fordítását csodálta.“ A német sajtó is nagy cikk ekben foglalkozott Babits személyével és tevékenységével. Magyar dolgokat egyébként is elsősorban a bécsi és más dunai fővárosokban megjelenő német lapok szoktak tárgyalni. A vezető bécsi lapok mellett különösen figyelemreméltó a német hivatalos köröknek a délkeleteurópai államokban vezető orgánumának, a Donauzeitung-nak a megemlékezése. „Babits Mihály — írja a Donauzeitung — a jelenkor legközismertebb magyar költője, finomérzékü költő volt, akiben a magyarság jelenő Comoedia c. kiadványsoroza egyik legutóbbi száma „Európa“ rovatának élén „In memóriám Michael Babits“ címmel közöl terjedelmes tanulmányt. A tanulmány jellemzi a nagy magyar költőt és egyúttal helyét az európai irodalomban is meghatározza. A cikket Rippl- Rónai ismert Babits-portréja díszíti. Szekszárd halhatatlan szülöttjének az európai köztudatba vitelénél tevékenyen működtek közre Magyar- ország idegen, nyelveken megjelenő folyóiratai is. A Magyar-Német Társaság Ungarn c. orgánuma vezetőhelyen adta közre Babits Goethe- tanulmányát, három versének szép német fordítását és Rippl* Rónai kifejező Babits-arcképét. A Hungarian Quarterly a két legnagyobb modern angol költővel, Yeats-szel és Eliot-tál állította párhuzamba, hogy Anglia és Amerika előtt érzékelhető legyen a magyarság vesztesége. A Corvina olasz költők, különösen Dante fordítóját méltatta. A Nouvelle Revue de Hongrie pedig a francia szellem és általában a latin népek iránti érdeklődésén át jellemezte a nagy költőt. Mint látjuk, Babits Mihály életművének és személyiségének jelentősége a nehéz viszonyok dacára is hallatlanul hamar terjedt el az az európai köztudatban. Nyelvre és nemzetiségre való tekintet nélkül minden nagy európai kulturnép az egész emberi művelődés veszteségét, az egész világ keresztény kultúrájának csapását siratja Babits halálában. F. hó 10*én, vasárnap dr vitéz Téglássy Béla országgyűlési kép* viselő Dunakömlődön és Györköny- ben tartott tájékoztató ismertetést a MÉP választmányai előtt. Duna- kőmlődőn Solymár Gábor esperes- plebános a kerület lelkes és ügybuzgó elnöke köszöntötte meleg szavakkal a kerületbe érkezett képviselőt, felkérte, hogy a nagy számban megjelent hallgatóság előtt adjon tájékoztatót a mai politikai helyzetről. Dr vitéz Téglássy Béla nagy vonásokban ismertette a kormány célkitűzéseit. Beszélt hős honvédé- ink csodálatos nagy eredményeiről és arról a hősi harcról, amellyel honvédeink kiérdemelték a világ bámulatát. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az idegen földben nyugvó, de szebb, boldogabb jövendőért életüket feláldozó katonáinkról« Kérte a hallgatóságot, hogy a beláő rend fenntartásában a hatóságnak feltétlenül segítségére legyen, mivel a harctéren küzdő katonáink nagyszerű^ sikereit és eredményét csak akkór biztosíthatjuk, ha a mögöttes országrészben a legnagyobb rend és fegyelem uralkodik, ismertette a nagy világháború utáni állapotokat és azokat az okokat, amelyek kiváltották a magyarországi bolsevizmus megszületését. Kifejtette, hogy Magyarországon a magyar fajta testvéri szeretete és az idegenajku állampolgárok megbecsülése mindenkor jellemző tulajdonsága volt az őslakósságnak. Európa egyetlenegy államában sem élveztek az idegenajku állampolEgyes szám ára 12 fillér szenvedése az európai kultúra elemeivel keveredett. Széleskörű tudása olyan átfogó méretű volt, hogy az egész európai kultúrát magába- foglalta. Csodálatraméltó beleérzőképességgel és pompás formakészséggel magyarra fordította Sophokles Oedipusát, Goethe Iphigeni- áját, Shakespeare több művét és Dante Isteni Szín játékát. A forgandó világ változásait magános vártájáról figyelte; a világháború erősen megrázta és béke utáni kiáltása az 1914—18-as küzdelemben széles körökben visszhangot váltott ki. Belőle azonban sohasem egy lealázó pacifizmus beszélt, hanem az európai kultúra kincseiért és a magyar nép megmaradásáért való aggodalom,* — írja a vezető német napilap, majd igy fejezi be nagyjelentőségű Babits- méltatását: „ A magyar fiatalság benne egyik legnagyobb tanítómesterét veszítette* A német és az olasz sajtón kívül Franciaország is élénk részvéttel vette tudomásul Babits fájdalmas eltávozását. A Párisban megDr vitéz Téfilássv Béla választól között.
