Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-11-08 / 82. szám
XII í. Molwn. Szekszttrd. 1941 november 8. (Szombat) 82 színi. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét'lllető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hl.rdetések árait I A legkisebb hirdetés dija 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér, — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soroa- I ként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. A burgonya és hagyma éppen olyan fontos közélelmezési cikk, mint a kenyér, vagy a liszt. Eltűnése éppen ezért nőtt országos fontosságúvá és a sajtóban talán szürke közgazdasági hir helyett vezércikké. Mi történt tulajdonképpen ? Az, ami a mostani időkben nemcsak a hadviselő államokban esett meg, hanem Európa minden részén, ahol csak közvetett utón érzik a rendkívüli idők százféle gondját, baját, megtörtént. Egyszerűen maximálták a burgonya és a hagyma árát. Feleletül erre az árdrágítás elleni védekezésre mind a kettő egyszerűen eltűnt a piacról. Csak természetes, hogy az ország közellátási rendjének legfőbb őre: a közélelmezési minfszter most a burgonyatermés igénybevételéről kiadott rendeletével akar hozzányúlni az Isten adta bőséges terméshez. A burgonya és a hagyma is igy odakerül rendeltetési helyére : a fogyasztók asztalára. Ez az örök rendje minden élelmi cikknek, amelyet az áldott magyar föld kitermel. A burgonya és a hagyma problémája most már remélhetőleg végleg lekerül a problémák napirendjéről. De itt marad az egésznek a tanulsága. Az élelmi cikkekkel egyfon- tosságuak a közszükségleti cikkek is. Ahogy a burgonya és a hagyma eltűnt a maximálás hírére, — úgy hiába keres a fogyasztó igen sok olyan közszükségleti cikket, amely a megélhetés velejárója. Egyszerűen eltűnt a legális kereskedelemből. De nincs az a közszükségleti cikk, amely a zugkereskedelemben nem volna kapható. Bármekkora meny- nyiségben. Csak kétszeres, négyszeres, tízszeres áron. Amikor tehát az ország fogyasztó közönsége megelégedéssel vesz tudomást az elrejtett burgonya- és hagymakészletek hatósági igénybevételéről, — szükségesnek tartaná, ha a zugkereskedelem úgy látszik igen bőséges tartalékait, illetve erőforrásait kifüstölnék. A közélelmezési miniszter ismételten megállapította, hogy élelmiszer és közszükségleti cikk van any- nyi, amennyi a köteles beosztással elegendő, A kötelességek egyformák. A mezőgazdaság nem juthat abba a helyzetbe, hogy amíg a maga részéről, akár jószántából, vagy erélyes intézkedésre a köz- fogyasztásnak átadja terméket, — ugyanakkor kénytelen alávetni magát a zugkereskedelem rablópolitikájának, csak azért, mert amire szüksége volna, legális utón nem juthat hozzá. Drákói intézkedéseket vár a fogyasztó közönség a zugkereskedelem ellen. De amikor ezt követeli, tegye is meg a magáét. Jelentse fel könyörtelenül a zugkereskedőket. Bárki is az, bárhol* is éri. A zugkereskedelem láthatatlan frontját csak igy, nagy országos összefogással lehet felgöngyölíteni. Senki I ne féljen attól, hogy ha a zugke- . reskedelem letörik, nem jut áruhoz. *A burgonya és hagyma mellett I lesz minden. És egyszer már fogjon I össze hatóság és közönség. A rendkívüli időkhöz illő elszántsággal és minden álhumanizmus nélkül. Csak igy pusztul a pokolba a rendkívüli idők minden gálád vámszedője. Babits-emlékest a Zeneakadémián November 2-án, vasárnap este 9-kor kegyeletes ünnepség vette kezdetét a budapesti Zeneakadémián: Szekszárd város halhatatlan szülöttjének, a nyáron tragikus korán elköltözött Babits Mihály emlékének hódolt Magyarország fővárosának szellemi közönsége. Az elmúlt napokban a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott Babits-megemléke- zés után ez volt az első, széleskörű alkalom, ahol nagyobb tömegek is kifejezhették hódolatukat a modern magyar irodalom egyik legnagyobb, talán legnagyobb személyisége előtt. A magyar főváros szellemi vezetőkörei, írók, tudósok, újságírók, egyetemi tanárok, akadémiai tagok, és sokan mások között a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a szerkesztőségek képviselői töltötték meg a Zeneakadémia nagytermét, de százával jelentek meg a földszinti sorokban és az erkélyeken a társadalmi rétegek minden kor- és rangkülönbség nélkül, hogy kifejezzék azt a meggyőződésüket: Babits Mihály alkotása az egész nemzeté. A nagyszabású Babits-emlékestet a nagy költő kijelölt utóda, a szintén tolnamegyei származású Illyés Gyula, a Magyar Csillag szerkesztője, a fiatal irónemzedék vezére nyitotta meg megrenditően mély- szántásu emlékbeszédével. Méltatta Babits jelentőségét az európai és a magyar irodalomban, majd a külföld mai nagy íróival való összehasonlítás után igy összegezte véleményét: „Volt egy pillanat Európa történetében, amidőn nyugat szelleme elbillent a földrajzi nyugatról s Magyarország fölé szállf, Babits feje fölé“. * Illyés Gyula után Abonyi Géza, Gobby Hilda és Lehotay Árpád, a Nemzeti Színház kitűnő művészei szavaltak Babits-verseket, Nagy- kovácsy Ilona énekesnő Polgár Tibor kíséretével megzenésített Babits- dalókat adott elő, Simonffy Margót, a kiváló szavaló, a Jónás Könyvét olvasta föl, a Cecilia-kórus pedig Babits középkori katolikus himnusz- fordításaiból énekelt négyet. A szünet után Cs. Szabó László, a Rádió irodalmi igazgatója magas szárnyalásu felolvasásában Babits emberi nagyságáról és szellemi felsőbbrendűségéről beszélt lelkes szavakkal. „Magyar költő volt, — mondta Cs. Szabó László —, de bizalmasait inkább emlékeztette Szent Pálra vagy Szent Jeromosra, mint mesterségbeli elődeire... Ezek voltak igazi elődei... Halálával eltűnt a magyar irodalomból s talán Paul Valéry kivételével az egész európai irodalomból az a szellem, aki se- milyen formában és semmiféle világnézeti álnév alatt nem volt a történelmi materializmus rabja. A szabadakarat, amelyet halála felé hittételszeriien, katolikus értelemben és egyre büszkébben vallott, a szellem egész területén szinte embertelen tisztasággal testesült meg Babitsban. Ez volt egyik legfőbb tanítása. A nemzet költőjeként halt meg, mint Vörösmarty vagy Arany, de a tanítványok munkáiban úgy fog visszajárni, mint Sokrates, Szent Ágoston és Dante: hitvallónak, a léleksza- badság szilaj és mégis szelíd jelképének'4. Cs. Szabó László után Unghváry László, a Nemzeti Színház tagja Babits-verseket szavalt, Medgyaszay vTlma Babits-dalokat és verseket énekelt. Szendrő József Babits- prózát mondott el, majd Pécsi Blanka és Gellert Endre szavalt Babits verseiből. A Babits-emlékest teljes jövedelmét a nagy magyar költő méltó síremlékének felállítására fordítják. Itt emlitjük meg, hogy október 31-én délelőtt a Kerepesi-temetőben exhumálták és egy még díszesebb sírhelyre szállították Babits Mihály hamvait. Az 1 és 2 pengős ezüstérméket magánosok november 30-ig kőtelesek elfogadni Az 5 pengős ezüstérméket nem érinti a rendelkezés A már régebben közölt 1 és 2 pengős ezüstérmé'« érvényességi határidejével kapcsolatos információnkat szükségesnek tartjuk kiegészíteni az alábbiakkal: Különböző híresztelésekkel kapcsolatban közöljük, hogy a hivatalos lap szeptemberi 10 i számában megjelent pénzügyminiszteri rendelet kimondja, hogy az 1 és 2 pengős ezüstérméket aluminiumérmékrevaló átcserélés végett 1942 január 31-ig kell a Magyar Nemzeti Bankhoz beszolgáltatni. Az említett határidő lejárta után 1 és 2 pengős ezüstérméket átcserélés végett nem fogad el. A rendelet szerint azonban ettől az átcserélés! határidőtől függetlenül az 1 és 2 pengős ezüstérméket magánosok csak november 30-ig, az állami és egyéb pénzintézmények, tehát a postahivatalok is csak ezévi december hó 31-ig kötelesek fizetési eszközül elfogadni. Ezért a közönségnek érdekében áll, hogy az 1 és 2 pengős ezüst- | érmék átcseréléséről minél előbb } gondoskodjék. Árdrágítók az ügyészség elüti A szekszárdi rendőrkapitányság az alábbiakat vette őrizetbe és kísérte át az ügyészségre árdrágítás miatt: özv. Tóth Andrásné sz. Mészáros Erzsébetet, ki az ella burgonyának kg-ját 18 fillérért akarta adni 10 fillér helyett, — Pálfi Ist- vánné sz. Romsics Mária őcsényi lakost, ki a csirke kg-ját 2*30-ért akarta adni 2*20 helyett, — Zámbó I Istvánná szül. Hangyái Julia sióagárdi lakost, ki a csirke kg-ját 1 P-vel drágábban akarta adni a megengedettnél, — Tóbi Balázsné sz- Dorogi Lídia bogyiszlói lakost, ki a káposzta kg-ját 12 fillérért adta el 10 fillér helyett, — Tóth Jánosné sz. Fülöp Mária sárpilisi lakost, ki a tejfel dl-jét 15 fillérért adta el 12 fillér helyett, — Nagy Ferencné sz. László Erzsébet szekszárdi lakost, ki a tej literjéért 34 fillért kért 30 Egyes szám ára 12 fillér
