Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-11-04 / 81. szám

2 TOLNAHEGYEI UJSÍ6 1941 november 4. kerülsz a jogrenddel, nemcsak köz- megvetésnek teszed ki magad, de megölöd önmagadban a nemes lel­ket s pénzimádó állattá sülyeszted le magad ( Óh ember, gondolj arra, hogy semmit sem lehet elkövetni úgy, hogy azért ne kelljen számolnod már itt e földön, vagy a túlvilágon ! Forrjunk egybe szívben, lélekben, kik magyar kenyeret eszünk. Akar­junk egyet: dolgozni a hazáért s minden lakójáért s igyekezzünk Megérkeztek oz 1941/4Z-« ul RÁDIÓK melyből minden typus kapható TITTE KALMAN szaküzletében Szekszárd, Széchenyi u. 6- Telefon *38. — Villany és vizvezetékszerelés 1 lépést, áruuzsorát, áruelvonást, bü- nős készlethalmozást és árdrágító üzérkedést — ez Győrffy* Ben gyei Sándor határozott üzenete — ha­ladéktalanul fel kell jelenteni a ha­tóságoknál ! feltámasztani a régi Magyarorszá­got, melyben boldog lesz ismét mindenki s amelyben jog, töryény és igazság jut osztályrészül minden- kinek, nem úgy, mint a népbolon- ditók uralta bolseviki hatalom or­szágában. Gál István előadása a parlamentben Október 23-án a Magyar Külügyi Társaság Balkán Bizottságának ülé­sén a Tolnamegyei Újság régi mun­katársa, Gál István oki. kőzépisk. tanár egyórás előadást tartott „Né­met Südost Intézetek, német Balkán- kutatás* címmel. Az ülésen Eötte- "vényi Olivér m. kir. titkos tanácsos, ny. főispán elnökölt, aki az előadót, mint a két németnyelvű hivatalos magyar folyóirat, a Donaueuropa és az Ungarn szerkesztőjét, illetve se­gédszerkesztőjét mutatta be. Gál István előadásában hivatalos megbízásból tett két németországi tanulmányutjának eredményeiről szá­molt be. — A németek különböző névvel illetik a dunai, balkáni dél­keleteurópai népeket és országo­kat. Egy század óta Amerika mel­lett a dunai Európa áll a német érdeklődés központjában. A magyar­ságnak életérdeke, hogy tájékozódva legyen róla, hogyan gondolkoznak róla a külföldön és különösen fon­tos ma, mit tartanak róla Német­országban. A Német Birodalomban egész sereg intézmény dolgozik a Duna- és a Kárpát-medence népei­nek és elsősorban a magyarság­nak megismerésén. Tudományos in­tézetek, egyetemi szemináriumok, gazdasági szervezetek, folyóiratok, napilapok és könyvsorozatok légiója foglalkozik a délkeleteurópai népek­kel. A németek hatalmas sikerei a haditechnika, a gazdasági és kul­turális élet területén egy évtizedek óta folyó megfeszített és szervezett szellemi munkának a természetes következményei. Hogy a mai Európában kiismer­hessék magukat és a jövőben ural­kodhassanak, azért igénybe veszik a tudomány minden területének a múltra és a mai állapotra szóló helyzetjelentését. Napjainkba Bécsben, Lipcsében, Münchenben, Breslauban, Prágá­ban, Berlinben, Stuttgartban, Grác- ban és még egy sereg városban működnek azok a német intéz­mények, amelyeknek célja és fel­adata a dunai-balkáni népeknek a megismerése. Az előadó részletesen ismertette a különböző intézeteket és bemutatta a sokféle folyóiratot. Majd beszámolt legfrissebb értesü­léseiről, melyek a magyar közélet szempontjából is nagyjelentőségüek: a bécsi világkereskedelmi főiskola kezdeményezésére a bécsi, a régi ausztriai és a cseh-protektorátusí német egyetemek és főiskolák egyet­len Südostarbeitgemeinschafttá tö­mörültek. Bécsben magában Sza- vojai Jenő-ösztöndijat létesítettek egyrészt a dunai népeknek egymás megismerésének, másrészt a német kultúrával való összeköttetésük ki- fejlesztésének előmozdítására. Befejezésül az előadó, aki egyéb­ként a Magyar Külügyi Társaság Balkán Bizottságának titkára és a külügyi Szemlé-ben a Nemzetközi Együttműködés rovatának vezetője, hangsúlyozottan mutatott rá arra, hogy a magyar tudomány teljesít­ményei semmiben sem maradnak el a németé mögött, de sajnos, a magyar tudomány nincs olyan jól megszervezve és igy nemhogy a kül­föld, de még a hazai közvélemény sem tud sokat arról, hogy európai viszonylatban is milyen nagy érté­ket jelent a magyar tudomány és különösen a mai magyar történet­írás. A magyarságnak földrajzi el­helyezkedése, gazdasági súlya, tör­ténelmi múltja és szellemi jelentő­sége alapján el kell foglalnia régi vezető szerepét Délkeleteurópában, a Duna-medencében és a Balkánon. Budapestet kell megtenni a dunai népek szellemi központjának és a magyarságnak kell megszerveznie a dunai-balkáni kis népek összefogó szellemi szervét, a tudományos aka­démiáját, a régi Sodalitas Danubiana mintájára, fejezte be szavait az elő­adó. Gál István előadásán az Ország- gyűlési Muzeum dísztermét zsúfolá­sig megtöltötte az előkelő meghívott közönség, melynek soraiban három ny. miniszter, több volt követünk, a kultusz- és külügyminisztérium, a budapesti egyetem számos képvise­lője, a stuttgarti német akadémia kiküldötte, továbbá a magyar iro­dalmi, tudományos és szellemi élet kiválósága megjelent. TüieJi „Az árdrágítás hazaárulás*' Az árdrágítás hazaárulás ! — hir­detik országszerte a szalagplakátok s e hét elején már szervezetten in­dult meg az egész országban a drá­gaság elleni harc. Győrffy-Bengyel Sándor magávalragadó erővel bé­lyegezte meg szombati rádióbeszé­dében a spekulánsok, az árdrágí­tók nemzetellenes munkáját s min­den egyes polgárt felhívott a közős, együttes harcra. Arra kérem — mondotta — hazánk sorsát szivén viselő minden magyar véremet, hogy legyen részesévé annak az elszánt küzdelemnek, amely harc lesz a drágaság ellen és harc lesz mind­nyájunk könnyebb, jobb és bizto­sabb megélhetése érdekében. És ez a komoly, erélyes harc már meg is indult. Az országot nyolcszáz azonos gazdasági körül­mények között élő árfelügyeleti kör­zetre osztották s a körzeti közpon­tok feladata arról gondoskodni, hogy a hozzájuk tartozó valamennyi város és község összes élelmiszer- üzletében kifüggesszék a hatósági­lag megállapított legmagasabb árat A drágaság elleni harcnak egyik legfontosabb fegyvertársa maga a közönség, mert hiába a hatóságok minden igyekezete, ha a vevő, a vásárló háziasszony már azzal a szándékkal megy a kereskedőhöz vagy a piacra, hogy bármilyen áron is, de megszerzi azt a cikket, amire szüksége van. A miniszter rádió­beszédében a közönség lelkiisme­retére, fegyelmezettségére appellált s arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzet egyetemes érdekei ellen vét az, aki vásárlásainál a meg­állapított hatósági árnál többet fizet. Magyarországon a gondosan számbavett és igazságosan elosztott élelmiszerkészletek elegendőek ah­hoz, hogy mindenki hozzájusson a legszükségesebbekhez, nem szabad tehát elsősegiteni az áruhiánytól való félelem miatt az eladók árdrá­gító kísérleteit. Az uj rend biztosítja azt, hogy már a közeljövőben az ország leg­kisebb községében is, a legkisebb vegyeskereskedésben is, úgy az el­adó, mint a vevő tisztában legyen a megállapított hatósági árakkal. A fővárosban már elkészült a ható­sági árjegyzék, amely pontosan fel­tünteti a Budapesten forgalomba kerülő élelmiszerek legmagasabb árát. Ennek mintájára egészen rö­vid időn belül megjelennek az ár­jegyzékek az árfelügyeleti körzetek­ben is és a körzeti központok ve­zetősége haladéktalanul eljuttatja majd a hatósági árakat az alája tartozó terület valamennyi helysé­gébe és valamennyi élelmiszeráru- sitó üzletébe. A hatóságok tehát mindent meg­tesznek, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a közönség érdekeit, kell tehát, hogy maga a közönség is tegye meg a magáét a saját érdekében. Közönyösséget, nemtörődömséget félretéve össze kell fognia az egész becsületes ma­gyar társadalomnak, hogy az áru­elrejtés és az árdrágítás sokfejü hidráját egyesült erővel minél előbb ki lehessen irtani. Minden ártul­Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Halottak napja után Esős őszi nap volt, mindenki a temetőkbe sietett, sürgés-forgás a sírok körül, melyeken most csak egy- egy szál gyertya hirdeti a mennyei világosságot. Az élők a holtak földi porhüvelyét takaró hantokai díszí­tették fel a kegyelet virágaival, de lelkiekben a mennyei dicsőségből megszólaltak a földi pályájukat be­fejezett Szeretteik s mintegy lelki vigaszul mondák az élőknek: „ Ne keseregjetek, ne sirassatok minket. Mi csak letettük a földi porhüvelyt s megdicsőültünk. Éljetek egymás között békében, szeretetben. Legye­tek jó hazafiak, mert a hazaárulás a legnagyobb bűn ! Legyetek ön­feláldozók és vitézek, ha a hon és a nemzet úgy kívánja 1 Töröljétek le a szempillákról lepergő könnye­ket, enyhitsétek a mások fájdalmait s szeressétek egymást. Legyetek igazi emberek, mert csak igy lehet­tek méltók Krisztus ígéretére, az örök feltámadásra l S a temető lassan elcsendesedik, az élők sürgés-forgása megszűnik, visszatérnek lelki megnyugvással a családi otthonba, hogy megnyu­godva lelkiekben, várják a majdan mindenkire elkövetkező lelki átvál­tozást0. Ólomszürke takaró boritja*áz eget. A magasban kárognak a varjuk, s a kékpárás alkony fátyla lassan hir­deti, hogy a természet is haldoklik, hogy az elkövetkező tél után uj életet fakasszon a tavasz ébredésé­vel s hirdesse a feltámadást 1 — Tanulmányi felügyelő. A székesfehérvári tankerületi kir. fő­igazgató v. Berend Ivánt, a szek­szárdi Garay János gimnázium ta­nárát tanulmányi felügyelőnek ne vezte ki —*Aranylakodalom. Bükéi Pap István ny. theol, tanár, kormány­főtanácsos és neje Veszprémi Parragh Ilona október hó 29-én ünnepelték házasságkötésük ötvenedik évfor­dulóját. — Áthelyezések a rendőrség­nél. A m. kir. belügyminiszter a pécsi rendőrkapitányságtól Nagy Viktor főfelügyelőt, Nagy Béla ny. kir. tanfelügyelő fiát, a mezőtúri rendőrkapitánysághoz áthelyezte. — Uj körzeti iskolafelügyelő. A székesfehérvári tankerületi kir, fő­igazgató a vármegyei kir. tanfelügyelő javaslatára Hahn József bonyhádi rk. tanítót bízta meg a völgységi járás II számú körzeti iskolafelügye ­lői teendőinek ellátásával, amit eddig Szegő József Dagymányoki rk. tanító-

Next

/
Oldalképek
Tartalom