Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-09-24 / 69. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSlfi 1941 szeptember 24. világszemlélet1* értékhierarchiájában nem eléggé megbecsült és értékelt fogalmak voltak. Ez az elindulás, Hóman Bálint ezen kísérlete, csak egyetlen uj szín és kő a készülő nagy mozaikba. Végül, hogy ezen elindulásnak a messze jövőben milyen eredményei lehetnek a magyarságra mint kol- lektivumra, mint nemzetre vonatkozóan, ez azután olyan téma, ami minden magyar embert kell, hogy lelke legmélyéig érdekeljen. Az most már bizonyosnak látszik, hogy a magyarság ráfért az ön- eszmélés útjára — ösztönősen-e, tudatosan-e — mindegy, de útban van az önmegismerés felé, tehát a várt és remélt fönmaradása, jobb jövője felé. Ilyen nagy szemléltető volt Ady Endre, Szabó Dezső talán ösztönösen, ilyen volt tudatosan Szekfü Gyula az ő szellemtörténeti munkásságával, Kodály és Bartók munkássága, Horváth János irodalomtörténeti szemlélete és másoké, majd a feltűnt uj paraszttehetségeké. Ady és Szabó Dezső lankadatlan agresszivitásu harca közismert. — Szabó Dezső is uj középosztályt akar a parasztság és munkásság arra való gyermekeiből. Szekfü Gyula is azt kívánja, hogy akik nem felelősek „az utolsó emberöltő hibáiért*, azokból kell kialakítani „az uj vezető osztályt, mely ismét történelmi múltúnk és jellemünk szerint fog cselekedni**. „A magya- rabb szellemiségnek — írja máshol — mélyebben kell bebocsátania gyökereit azon erőkhöz, amelyek egyrészt számlálhatatlan nemzedék óta termelik ki a magyarságot s azon erőkhöz, melyek másrészt ebben az örök mozdulatlan magyar lélekben örök változás mozgását tartják fenn, a magyar kultúra korszakait hívják elő.** Az egyik a nép, a másik a történem és hagyomány. Németh László csupa derülátó, az életnek örvendeni tudó, görög mentalitású embereket vél látni a jövő magyarság kertvárosaiban s lehet, hogy a jövő ezen modern Epikur kertje nem is utópia. Veres Péter pedig az ő határozottságával ki is mondja: „Uj és különb magyarság vagy belőlünk lesz, vagy nem lesz.** Ugyanezen munkájában (Mit ér az ember ha magyar ?) az ő nagy valóságérzésével igy ir: „Hiszen mindent megmondottak már, ami az ember felszabadításához kellene, de úgy látszik a megvalósítás feladata a nagyobb. ** „Arra törekszünk. — Írja • ugyanitt — hogy az egyes emberek cselekvésvágyát ne akadályozzák se születési, se vagyoni, se hivatali előjogok és előítéletek, hanem csak az általuk önként elfogadott becsületelv és fegyelem. Arra törekedünk, hogy minden ember számára meglegyen a cselekvés illúziója, mert enélkül az ember nem lehet — nem is boldog — ez túl nagy és hamis szó, — hanem nem lehet — egészséges.** így ir Veres Péter. „Ebben az uj rendben — ezt is ő Írja még — ez a ma még szűz nép kivirágoztatná, ami még benne van s amit ma csak dallamai sajátos szépségeiben, nótái frisseségében, lírai költészete egye- dülvaló üde tisztaságában, népi mondásai és észjárása eredeti bölcsességében találhatunk meg.'* Ha azután még hozzájuk vesszük a többi csodálatosan szép hangú parasztirókat és költőket, akkor egy olyan hatalmas erővel és szellemmel találjuk magunkat szembe, mely erő és szellem abroncsa lehet I Megérkeztek az 1941/42-es ul RÁDIÓK melyből minden typus kapható TITTE KÁLMÁN szaküzletében Szekszárd, Széchenyi u 6 Telefon 138. — Villany és vizvezetekazerelée a ma még széthullott atomjaiban élő magyar? ágnak. A cél és a szándék egy, csak az utak mások, amelyeken egymás mellett és sokszor egymás ellen harcolva menetelnek. Még sok önmegismerési törekvéssel, lemondással, engedékenységgel, harccal és küzdelmekkel fogják tovább járni útjaikat, amíg a célban találkoznak. De hogy most az ideje és itt az ideje, hogy a város megmozduljon és a város áldozatot hozzon a gazdátlan négymilliós agrárnépesség tehetséges gyermekeinek a felemelésére, azt hiszem ebben mindnyájan egyek lehetünk. Ha mi legtöbbször gyarmatnak tekintettük is a falut, ha mi mai nagy elhagyatottságából kiemelni nem is tudtuk, (lehetőség nem is volt rá) legalább segítségére kell lennünk bármily szerény kezdetnek is, melyek a sorsát javítani próbálják. Így a következő nemzedékek nem mint ellenségek, vagy idegenek fognak egymással szemben állani, hanem egymás mellett, mint egyetlen értékű, épitő szándékú magyar testvérek. A szekszárdi vegyesdandár ás helyőrség visszaérkezése A jugoszláv eseményekkel kapcsolatban — mint ismeretes — a szekszárdi vegyes dandárnak és a szekszárdi helyőrségnek is le kellett mennie a megszállva volt Bács- Bodrog megyébe és vármegyénk fiai nemcsak a visszafoglalás hősi munkájából vették ki önfeláldozóan részüket, hanem közel félesztendeig végezték az újból való berendezkedés nehéz feladatait is. Csapataink kötelességüket elvégezvén, e hó 21-én, vasárnap délután érkeztek vissza Szekszárdra vitéz Illéshdzy Gábor ezredes, dandárparancsnok és vitéz Matláry Árpád ezredparancsnok vezetésével. A vegyes dandár és a szekszárdi háziezred alakulatai a vasútállomásról jövet a város szivében, a Garay- téren állottak fel, ahol többezer főből álló óriási tömeg virágesővel várta visszatérő fiait. A fogadtatásra kivonultak az összes iskolák tanulói, továbbá a leventék is és ők állottak a Garay-téren és a Szent István- uton virággal kezükben sorfalat. A Garay-téren pontban 18 órakor felhangzott a helyőrségi zenekar által előadott Hiszekegy. Ezt követően Vitéz Vendel István szekszárdi polgármester a tőle megszokott ékesszólással, gyönyörű beszédben méltatta a magyar honvéd, különösen pedig Szekszárd és a vármegye fiainak önfeláldozó hősiességét és üdvözölte a Szekszárdra nehéz feladatának elvégzése után visszatért vegyes dandárt és a házi ezredet, illetve vitéz Illéshdzy Gábor dandárparancsnokot és vitéz Matláry Árpád ezredparancsnokot. Hosszantartó éljenzés volt a polgármester meghatóan hazafias, költői szépségű beszédének viszhangja, majd vitéz Illéshdzy dandárparancsnok mondott köszönetét a polgármesternek és Szekszárd város közönségének a meleg fogadtatásért. A dandárparancsnoknak ezután Vendel Lucyka adott át virágcsokrot, míg a tiszti törzskarnak Gaal Judit, Gömbös Sasa, Kovdts Kata, Szongolt Bea, Tihanyi Nenne, Török Piroska és Vendl Ilyke nyújtották át Szekszárd közönsége virágait. Az üdvözlés után a hazaérkezett csapatok a Korzón diszmenetben vonultak el a dandárparancsnok és szvitje előtt, majd a Hősök emlékszobrához mentek, amelyet ünnepélyesen megkoszorúztak. Szekszárd közönsége meleg szeretettel ünnepelte a visszatért helyőrséget és lépten-nyomon kifejezte örömét, hogy fiait ismét a város falai közt üdvözölheti. Zenei szenzáció Szekszárdon Mint értesültünk, városunkba érkezett a magyarországi tangóharmonika kultusz alapítójának, Marnitz Frigyesnek, megbízottja: Dankó József tangóharmonika-művész, aki ezen a héten díjtalanul áll rendelkezésére mindenkinek, aki az uj csodahangszer iránt érdeklődik. — Kiállítás keretében a korzón levő Molnár László cégnél bemutatót tart. Mi is felkerestük a művészt és magyarázata alapján meggyőződtünk, hogy tényleg igaz az, aminek eddig csak hírét hallottuk, a zenetanulás és hangszerkultura uj fejlődési lehetőség előtt áll. Megszűnt az az állapot, hogy csak az a néhány ezer kiváltságos ember tanulhat zenét, akiknek már gyermekkorukban alkalmuk és módjuk volt zenét tanulni 8—10 éven át. — Ä tangóharmonika segítségével minISKOLASZEREK füzetek, író- és rajzszerek, festékek, ecsetek és mindennemű iskolai szükségleti cikkek dűs és jutányos beszerzési forrása q Molnár-féle Rt RSnqp- ét pnpirkereskedfeséhen Telefon 37. Szekszárd, Kaszinó-bazár. Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük den zenei előképzettség nélkül felnőit emberek is néhány hónapi tanulás után már Liszt rapszódiát játszhatnak kottából. — Főnököm, Marnitz Frigyes utasítására jöttem el Szekszárdra, — mondja Dankó művész, — hogy megismertessem a szekszárdiakkal a tangóharmonikát. Meg akarom itt alakítani a tangóharmonika zenekart, már kezdőket is felveszünk. Bemutatókkal, — hangversenyekkel, kottákkal, jó hangszerekkel, tanácscsal, minden erővel azon vagyunk, hogy könnyen megtanulható hangszer, a tangóharmonika révén a zenekultúrát, Magyarországon a legszélesebb körben elterjesszük. Nem is kell hangsúlyoznom, hogy egy ország nagyságának, erkölcsi súlyának fokmérője a kultúra, s nem utolsó sorban a zenekultúra. Mi a tangóharmonika eladásából származó jövedelmünket a zenekultúra továbbfejlesztésére fordítjuk. Kérem tehát a szekszárdi közönség szives pártfogását, hogy nem tisztán üzleti vállalkozásunk sikerét érdeklődésével segítse elő. Nem leltei felmondani a Múltak lakásbérletet A hivatalos lap pénteki száma közli a kormány rendeletét, amely a nem hivatásos katonai szolgálatot teljesítő személyek lakásbérleti jogviszonyait szabályozza és a közszolgálati alkalmazottak lakásszükségletét lakások igénybevételével biztosítja. Katonai szolgálatra bevonult személy főbérleti lakását vagy üzlet- helyiségét nem szabad felmondani még akkor sem, ha arra a tulajdonosnak van szüksége. Még az épület lebontása esetén is megfelelő más lakást kell felajánlani. A rendelet további része a köz- szolgálati alkalmazottak részére igénybevehető lakások ügyében intézkedik. Szarvosmarliaklállltds Metán A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a vármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőséggel karöltve Madocsán október hó 5-én (vasárnap) a községi legelőn díjazással egybekötött tehén-, üsző- és bikakiállitást rendez. A díjazások programja: A bírálat délelőtt 10 órakor kezdődik. A díjazási versenyben Tolna vármegye bármely kistenyésztője részt vehet. Nagytenyésztők is bírálat alá bocsájthatják bikáikat, a vásáron, való részvételük felette kívánatos, de csak oklevél-díjazásban részesülhetnek. Díjazásra csak bonyhádi tájfajta és simmenthali 8-24 hónapos bikák, 1V2—3 éves üszők, valamint tehenek kerülnek. A 3 éves üszőknek azonban vemheseknek kell lenniök. Minden áliatfelhajtó gazda hozza magával az állat járlatát és a kistörzskőnyvet, mert a saját tenyésztésű állatok előnyben részesülnek. Akik állataikkal előtte való nap akarnak érkezni, lépjenek Madocsa község elöljáróságával idejében érintkezésbe, hogy istállóról gondoskodhasson.
