Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-09-17 / 67. szám

Illll. Árfolyam. Szekszttrd. 1941 szeptember 17. (Szerda) 67 izdn. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 8zerkeszlfiset; is kladdhlvital: I Felelős szerkesztő . I Híj de lések árait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 I BLÁZSIK FERENC Ia legkisebb hirdetés díjé 1*60 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter ____ I ...." .. ... . _. . ... . . . I széles hssébon mllllmétersoronkent 10 fillér. — A hírrovatban el­I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­_ • , dotizetesi dt|i I Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I ként 60 fillérbe kerti I. - llástkeresdknek 60 százalék kedvezmény Egész évre _ 12 pengő || Félévre________6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felér. Hor thy Hitlernél >Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A múltnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ügy rettegé a főid kirántott kardunk, Mint villámot éjjel a gyerek.« CPetőfi: Magyar vagyok.) Az elmúlt hét legnagyobb jelen­tőségű politikai eseménye Magyar- ország kormányzójának a német vezér főhadiszállásán tett látogatása volt. A látogatás során Hitler vezér és kancellár átnyújtotta a Kormányzó urnák a Vaskereszt lovágkeresztjét. A kitüntetés adományozásával a Führer a bolsevizmus ellen harcoló magyar csapatok vitézségét része* sitette méltó tiszteletadásban. Minden magyar büszkén fogadta a hirt, mert Európa nagy katona­nemzetének elismerése a magyar­ság harcos erényeinek szól. A látogatásról hazatérve a minisz­terelnök, aki a honvédvezérkar fő­nökével együtt elkísérte utján a Kormányzó urat, a rádión keresz­tül szólt a magyar néphez. A való­ságos szociális igazság és a szoli­daritás jegyében, a tengelyhatalmak céltudatos vezetése alatt akarja Európát újjáépíteni az európai né­pek együttes épitőereje — mon­dotta Bárdossy László miniszter- elnök. A Szovjet a szociális felemelke­dést immár csaknem egy negyed- százada hirdeti s valójában éppen Szovjetoroszország a legantiszociáli- sabb állam, ahol a szociális segí­tések helyett elsősorban a dolgozó elemeket, a munkásságot nyomják el. Mi már jól ismerjük a kommu­nista államrendszert, a bolsevista anarchiát. Amint Bárdossy László miniszterelnök is rámutatott, egy­szer már megküzdöttünk vele a sa­ját országunkban, amikor szörnyű­ségeit és szégyenét a magunk tes­tén szenvedtük meg. Amikor a hang* zat08 jelszavakkal dolgozó bolse­vizmus feldúlta nemzeti életünket s elpusztította erkölcsi és szellemi ja­vainkat. De nemcsak a forradalmi idők­ben jelezte a nyomor, a pusztulás és az ártatlanok vére a bolseviz­mus útját. A „békés“ kommunista államban kezdettől fogva nem állt helyre az élet- és vagyonbiztonság. Közvetlen a háború előtti hónapok­ban is éppen úgy dívott náluk a tömeges kivégzés, mint a kommu­nista forradalom kitörésekor s az egész szovjet-rendszer fennállása alatt, miközben a tömegnyomor szinte hihetetlen méreteket öltött. Kegyetlenül irtották az istenfélő né­pet és a vezetésre hivatott tanult elemeket egyaránt. Az utóbbi két év alatt az Orosz Tanácsköztársa­ságba bekebelezett országrészeket, a Finnországtól és Lengyelország­tól elorzott területeket Észtországot, Lettországot, Litvániát, Bukovinát és Besszarábiát éppen olyan barbariz­mussal bolsevizálták, mint amilyen véres gaztetteket követtek el an­nakidején nálunk s később Spanyol- országban is. Katonáink mindenütt, ahová most győzelmesen bevonulnak, a maga szörnyű valóságában látják azt a határtalan nyomort, szenvedést és barbarizmust, amit a szovjeturalom jelent. A magyar honvédség min­denüvé a felszabadulást viszi s vér­áldozataival a kommunista állam- rendszer végleges megdőlését segíti elő. Ezért hangoztatta a miniszter- elnök, hogy az egész nemzet hálája és áldása kiséri vitéz katonáinkat, akik elűzték határainkról a vörös rémet s nem engedték meg, hogy az előnyomulás alatt hatalmas szö­vetségeseink kezére került szovjet­tervek megvalósuljanak. Ezek sze­rint a felvonulási tervek szerint a A Kormányzó Ur Őfőméltósága a miniszterelnök előterjesztésére Laky Dezső közeliétásügyi minisztert ettől az állásától felmentette és közellá­tási tárca nélküli miniszterré kine­vezte Györffy-Bengyel Sándor m. kir. titkos tanácsos, vezérezredest, a honvédelmi miniszter helyettesét. Az uj közellátási miniszter az 1886. évben született és középiskolai tanulmányait a budapesti piaristák­nál, valamint a soproni honvéd- főreáliskolában végezte. A Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. El­végezte a honvéd felső tiszti tan­folyamot és a cs. és kir. hadiisko­lát. Háromévi világháborús szolgá­Szovjetfő előnyomulási iránya az | északkeleti Kárpátokon és Magyar- | országon át vezetett volna. Az al­jas terv azonban nem sikerült, mert honvédeink most is visszafordítot­ták a támadó gőzhengert, mint ahogy a világháború magyar hősei 1914 telén is megállították a Kárpátokon át betörni akaró orosz haderőt. Európa uj keresztesháboruja a kommunizmussal való végleges le­számolást tűzte célul s ebből a harcból — a miniszterelnök szavai­val élve — európai kötelességünk tudatában mi is azonnal részt vál­laltunk. A harcot becsülettel álljuk és hősi elszántsággal vívjuk meg, mert tudjuk, hogy csak ezen át semmisíthetjük meg az egész Euró­pát és igy minket is újból fenye­gető bolsevizmust és ezen az utón | át munkálhatjuk nemzeti céljaink ■ megvalósítását. lata után az 1917. évben a honvé­delmi minisztériumba került. A nem­zeti hadseregben a főparancsnok­ságnál, a vezérkarnál és a hadi- akadémián teljesített szolgálatot, az 1928. évtől kezdve pedig a honvé­delmi minisztériumban, ahol mint anyagi csoportfőnöknek a hatás­körébe tartozott a hadsereg modern felszerelése és hadkészültségbe való helyezése. Ebben a munkakörben az anyagbeszerzés és közellátás te* rén közismert erélyével és kiváló szervező képességével nagy érde­meket és széleskörű tapasztalok at szerzett. Ezeket a tapasztalatokat most kitünően érvényesítheti. kénezve lettek, rendben is lesznek azok, csak 2—3 hidegvizöblitést, illetve mosást kell adnunk, hogy belőlük a kéndioxidot eltávolitsuk. Ha azonban a csaplyuknál be­dugott égő gyertya elalszik, akkor romlott levegőre következtethetünk (dohos vagy penészes szag), az ilyen hordónak egyik fenekét kivesszük és a penésztelepeket először szára­zon lekefézve kiseperjük, utána éles kaparóval lekaparjuk, majd szódás forró vízzel, gyökérkefével a don­gák hosszirányában lesuroljuk, — utána meleg vízzel újból átkeféljük, befenekelés után forró vízzel még- egyszer kimossuk és hideg vízzel többször kiöblítjük. Több éven át üresen maradt hor­dókban a kéngáz (kéndioxid) a hordó fájába beszivódik. Ez rende­sen megérzik a boron, amelyet egy hidegvizmosással szüret előtt abból eltávolitani nem lehet, ezért ilyen hordókat évenkint több vizben jól kell kimosni, hogy ettől a nem kí­vánatos íztől és szagtól a hordó dongáiban felgyülemlett kéndioxidot időnkint eltávolitsuk. Kénezésre mindig papírként hasz­náljunk, ez nem csepeg le a hordó alsó dongáira, nem égeti azt meg, maradék nélkül elég. Mindig belül teljesen száraz hordókat kénezzünk be eltartásra, mert a belső nedves felület a kén gázát leköti, kénsavvá alakítja át. Ez pedig nem fejti ki a penészgombákkal szemben pusz­tító hatását, de savanyúvá is teszi a bort és a hordó a kénezés után pár hétre újból penészes lesz. Ha a hordóból kifejtettük a bort, többször váltott vízzel azonnal addig kell mosni, mig az abból kifolyó viz pohárba felfogva teljesen tiszta nem lesz. Utána aknáit kiszedve jól magasan csurgóra helyezzük, hogy a levegő jól átjárja. Addig marad­jon száraz levegőn künn, mig belül teljesen száraz nem lesz. Ezután használatra szüretig kissé bekénez- zük. A hordók tisztán tartása igen fon­tos, mert a legkisebb hordóhibát (penész, doh, ecet) a bor igen rövid idő alatt magához veszi és mint szesztartalmu folyadék gyorsan ki­vonja a hordó fájából az idegen ízt és szagot. Ezzel igen sokszor még a legjobb bor is elértéktelenedhetik. Nem szabad soha üres hordóban bort hagyni azzal a feltevéssel, hogy a benne hagyotf bor mentesíteni fogja a penészesedéstől hordónkat. Ennek éppen az ellenkezője törté­nik meg, mert a bent hagyott bor az elzárt hordóban penészt, dohot és ecetet is idézhet elő, amely a hordó fájába beszivódva a belefej­tett bort el fogja rontani. Ha a hordókat kivül-belül igy megtisztítottuk, következik a pincé­ben a nagytakarítás. A pinceajtót jóelőre egy héten keresztül, ha nagy meleg van éjjelenként, közepes hő­mérsékletnél nappal is nyitva hagy­juk, hogy annak nedves, nyirkos, Szüreti előkészületekről Irta : Hayt Ferenc, nyug. m. kir. szőlészeti és borászati kerületi felügyelő Jövő hónapban elérkezik a'szüret ideje, — ha a szőlősgazda kellő gondossággal és tudással szőlőjét egész éven át jól művelte, megvédte kártékony állatoktól, rovaroktól és gombabetegségektől, — fáradsága és anyagi áldozata akkor lesz ered­ményes, ha mint borász is megállja helyét. — A leszüretelt fürtökből jó mustot, majd hibátlan tiszta izü, megfelelő szesztartalmu bort kap. Ennek főfeltétele a szüret előtt és alatti tisztaság. Sajnos, ezen a téren igen sok hanyagság és mulasztás tapasztalható, — pedig a természet soha nem ad hibás, mellékizü bort. Ha ilyen előfordul, azt mindig a gazda maradisága és tudatlanságá­ban kell keresni. A gondos gazdának szüret előtt jó előre szemlét kell tartania a sajtó­házban és a pincében. A szüretelő edényeket át kell vizsgálni. Most van elég idő a hibák és javítások elvégeztetésére. A szedőedényeket, I puttonyokat, kármentőt, sajtártölti- | két, finakot, kádakat és minden a fürtök elmunkálásához szükséges eszközt, fa- és vasalkatrészt előbb hideg, majd forró vízzel, gyökér­kefével súroljuk és mossuk jól meg, hogy a használaton kívül azokon egész év alatt felgyülemlett piszok és penész a repedésekben ne ma­radjon. A szőlőzuzó és sajtó vas­részeit, ahol rozsdásak, alapos sú­rolással tegyük tisztává, hogy a mustba rozsda ne kerüljön. Szüret alatt a faedényeket minden este mossuk meg tiszta vízzel, mert az azokban maradt must meleg éjjele­ken erjedni kezd. Ez az ecetgom­báknak legjobb tenyészhelye. Ez a mustba jutva, borunkat megecetesit- heti. « Mielőtt a pincében nagytakarítást végeznénk, fel és ki kelt hajtani az üres boroshordókat a levegőre, hogy ott megszikkadhassanak, utána ke­fével és ronggyal le kell súrolni a rátapadt penészt és piszko*, — majd két aknáját kiverjük, gyertyával be­világítunk a hordókba, — ha üres állapotukban rendes időközökben Egyes szám ára 12 fillér Az uj kőzelláiásügyi miniszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom