Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-09-13 / 66. szám
XML evlolyam. tokadrt, 1941 szeptember 13. (Szombat) 66. szdm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előflzetésidll: Egész évre __ 12 pengő || Félévre________6 pengő Pe leifis szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hl.rdetésck árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér, — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerllí. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. Diót o falu tehetségeinek Az elmúlt napokban Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter részletesen tájékoztatta a sajtón keresztül a magyar közvéleményt a tanügyi közigazgatás egyszerűsítéséről szóló, most megjelent miniszteri rendelet intézkedéseiről és általában a magyar kultuszkormány legközelebbi terveiről. Ezek között jelentőségükben talán legkiemelkedőbbek azok a tervek, amelyeknek megvalósítása a magyar nép műveltségi színvonalának emelését és elsősorban a tehetséges szegény gyermekek érvényesülésének előmozdítását célozzák. Ma már mindenki igen jól tudja, hogy a magyar nép szegényebb, úgynevezett alsóbb rétegeiben, de különösen a falusi parasztság sorai között felbecsülhetetlen nemzeti ér-' tékek vannek. Olyan értékek, amelyek eddig a falusi nép szegénysége, elhagyatottsága, általában a falusi sors mostohasága következtében elkallódtak. Ez természetesen a nemzet szempontjából mérhetetlen veszteséget jelent. Ezt a káros helyzetet kívánja mégszüntetni a kultuszminiszter most bejelentett intézkedése. Eddig valóban kevés lehetőség volt arra, hogy a szegényebb néposztályok, elsősorban a parasztság tehetséges gyermekei magasabb iskolákat végezhessenek s igy a nemzetet vezető értelmiségi réteg alulról friss vért kapjon. Egészen természetes, hogy hogy a szegény parasztcsaládok gyermekei legfőképpen az anyagiak hiánya miatt nem juthattak a középiskolákba. Több vidéki gimnáziumban éveken át folytatott eredményes kísérletek után a kormány elhatározta, hogy a szegény és tehetséges tanulók támogatását módszeresen és tervszerűen oldja meg. A kormány ugyanis tudatában van annak, hogy a mai rendkívüli idők parancsolóan követelik minden rendelkezésre álló nemzeti értékünk felkutatását és kihasználását. Éppen ezért a jövőben különösen képességvizsgálatokon fogják kiválogatni a támogatásban részesülő tehetséges szegény gyermekeket, akiket részben internátu- sokban, részben családoknál fognak elhelyezni. Ezek a gyermekek teljes tandíjmentességgel egyes vidéki gimnáziumokban fogják tanulmányaikat elvégezni. Ez a mindenképpen jelentős és nagy mulasztásokat pótló akció már a folyó tanévben megindul. Mohácson, Jászapátiban és Besztercén internátusokban, más gimnáziumok mellett pedig egyelőre családoknál nyernek elhelyezést — számszerűit mintegy százan — a vizsgákon kiválasztott tehetséges szegény gyermekek. A költségeket a kormány részben a Horthy Miklós ösztöndíjalapból, részben a bukott tanulók bizonyos járulékaikból és a beira- tási mellékdíjnak szerény emeléséből fedezi. Ilyen módon a kormány évente 250 tehetséges szegény gyermek középfokú iskoláztatását vette tervbe, ami annyit jelent, hogy nyolc év alatt 2000 arra hivatott szegény gyermek előtt nyílik meg a magasabb fokú iskoláztatás és az érvényesülés lehetősége. A nemzeti közvélemény bizonyára j nagy örömmel fogadja a magyar ' kultuszkormánynak ezt az elismerésre méltó és nemzeti szempontból felbecsülhetetlen értékű elhatározását, amely utat nyit a magyar falu eddig sorvadásra ítélt tehetségeinek. Egészen bizonyos, hogy a kormány által megindított akció számos uj értéket fog kitermelni a magyar értelmiségi osztály számára, amely a felfrissítő erőkkel gazdagodva, eredményesen tehet majd eleget a I nemzet vezetésében reá háruló nagy ' és felelősségteljes feladatoknak. után hazautazó gyermekek vonatát ne 4 óra után, hanem előbb indítsák, majd arra hivta fel a figyelmet, hogy a tolnamegyei malmoknak nincs korpájuk és ezt a Futu- rától sem tudnak a gazdaságok kapni. Most pedig különösen nagy szükségük van az állattartó gazdaságoknak korpára, mert nemcsak a kenyérprodukcióban lesz visszaesés, hanem a tejben is, ami viszont kihatással lesz a jövő nemzedék fejlődésére. Báró Jeszenszky József a korpahiányt a búza és a rozs magas kiőrlési százalékában látja. Panaszolja, hogy külföldről sem jön be erőtakarmány. Nincs ősziárpa sem, félő tehát, hogy az év korai szakában átmeneti zsirellátási nehézségek fognak felmerülni. A tehenészetek nehéz helyzetben lesznek olajpogácsa nélkül. Döry Frigyes a korpahiány megszüntetésére azt ajánlja, hogy a búza- felesleget liszt alakjában exportáljuk, Ha erre áttérünk és gabonát nem viszünk ki, akkor lesz itt elég korpa és erőtakarmány. A felszólalásokra válaszolva vitéz Madi Kovács Imre főispán a közüle- tek hizlaltatási akcióját ismertette, majd elmondotta, hogy a kisemberek hizlalási nehézségeinek az áthidalására az egyes járási székhelyeken 50—60 q árpát rendelkezésre bocsájtott. Az iskolásgyerme- kek^t haza szállító vonat korábbi indítása érdekében közbenjár, majd azt is közölte, hogy a Csonkaországból gabonát nem fognak exportálni csak lisztet. Szongott Edvin alispán pedig azt jelentette be, hogy már napokkal előbb megkereste a pécsi vasúti üzletigazgatóságot, hogy Szekszárd- ról 2 óra felé indítsák az iskolásgyermekeket Nagydorog felé hazaszállító tehervonatot. A főispán és alispán válaszának tudomásul vétele után elhangzottak az egyes közigazgatási ágazatok vezetőinek havi jelentései. A királyi tiszti főorvosi jelentéssel kapcsolatban felmerült kérdésre dr FÖrdős Dezső felvilágosította a bizottságot, hogy a faddi egészségháznak külön gondozónője lesz. Az államépitészeti hivatal jelentése után Morvay László tb. főjegyző dr Bernáth Bélának a múlt havi ülésen elhangzott felszólalásával foglalkozva a törvényhatóság reputációja érdekében elmondotta, hogy a Sárvíz kölesdi hídjának újjáépítésével kapcsolatos helyszíni tárgyalásra — a rendelkezésre álló vét- ivek szerint — meghívták Kölesd elöljáróságát, az érdekelt birtokosokat és a tárgyaláson résztvett úgy a községi főjegyző, mint a biró, sőt dr Bernáth Béla is, akik ott elmondhatták volna kifogásaikat. A törvényhatóságot tehát mulasztás nem terheli. A régi töltés kifogásolt áteresztőjét különben is csak külön hatósági eljárással lehetne Vitéz Téglássy Béla dr a kerületében Vitéz dr Téglássy Béla a paksi választókerület országgyűlési képviselője a kettős ünnep alkalmával meglátogatta választókerülete néhány községét. Dunaföldvár, Duna- kömlőd,Madocsa, Dunaszentgyörgy, Gerjen és Fadd községek pártvezetősége a kerület valamennyi községének szervezeteit, a vezetőséget — tekintettel a gyűlés tilalmakra — a párthelységekbe hivta, ahol vitéz dr Téglássy Béla ország- gyűlési képviselő nagyvonalú, áttekintő ismertetéseit, a kormány építő munkáját, szociális intézkedéseit és külpolitikai {vonatkozású felvilágosításait nagy figyelemmel hallgatták. Ma minden jóérzésü és hazáját szerető magyar embernek első és legfontosabb kötelessége dolgozni, munkálkodni ott, ahová őt a sors rendelte. A magyarság szent hivatását itt a Duna medencében csak akkor végezhetjük el, ha minden magyar ember lelkében kiolthatat- lanul ég a hazaszeretet lángja, minden egyéni érdeket, minden más célt háttérbe kell, hogy szorítson a legmagasabb cél: „Mindent a hazáért." Mondotta beszédében. Ismertette nagy vonásokban a kormány mindazon szociális intézkedéseit, melyekkel népünk erejét, nagyságát és fejlődését elősegíti. Megemlékezett a határokon túl küzdő és Európa ujjárendezéséért harcoló magyar testvéreinkről, kegyelettel adózott az elesett hősök emlékének. Beszélt Magyarország külpolitikai vonalvezetéséről és arról a törhetetlen hitről, hogy ebből a nagy világégésből a tengelyhatalmak diadalmasan fognak kikerülni és a magyar aspirációk is véglegesen meg fognak oldódni, örömmel állapította meg, hogy a németajkú választói, ha német anyanyelvüek- nek vallották is magukat, de az ős Magyar hazához tartozóknak érzik magukat és a magyarsággal együtt akarnak élni és dolgozni a Szent Istváni nagy Magyarországért. Vitéz dr Téglássy Béla képviselőt kőrútjában elkísérte budapesti titkára és vitéz Székely Sándor kerületi titkár is, akik felszólalásukkal és felvilágosítást nyújtó ismertetéseikkel tették emlékezetessé az értékes és hasznos beszámolót. Az egyes községekben a pártelnökök köszöntötték közvetlen, meleg szavakkal a megjelent képviselőt és vendégeket és ígéretet tettek arról, hogy az elhangzott buzdító és nemzeti összefogásra serkentő gondolatokat magukévá teszik. Közigazgatási Bizottság Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én tartotta vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt szeptemberi ülését, melyen az egyes közigazgatási ágazatok vezetőin és a vármegyei előadókon kívül résztvettek: dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, dr Pesthy Pál, báró Schell-Bauschlott József, Schneider Gábor, Tolnay- Knefély Ödön, Tóth Lajos és dr Vértesy László választott bizottsági tagok. Vitéz Madi Kovács Imre főispán az előző havi ülésen elhangzott interpellációkra válaszolva elmondotta, hogy a burgonyátu varié vleek késedelmes kiállítását illető panaszok megszűnnek, mihelyt a burgonya élhelyezési lehetőségek megindulnak. Ez egyébként az Ella fajtájú burgonyák szállításával már meg is kezdődött. A terménybejelentési nyomtatványürlapok szerkesztése ellen elhangzott arra a kifogásra, hogy az állatszaporulat számára szükségelt termény kimutatására nincs rovat, azt a felvilágosítást adta a főispán, hogy az ilyen szükségletet a mellékleten kell feltüntetni. Napirend előtt Knefély Ödön panaszolta, hogy a kisemberek képtelenek a hizlalásra takarmányt kapni, mert a nagy közületek minden áron hizlaltatni igyekszenek. Ez abszurd állapotokat teremt, mert több közület a hizlaló gazdaságoknak máris superplust ajánl. Ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetésére vonatkozó intézkedést kér. Báró Schell József azt kérte, hogy i a szekszárdi középiskolákból dél— Egyes szám ára 12 fillér