Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-09-03 / 64. szám
2 TOLNJWEÖYH OJSÍfl 1941 szeptember 3. Kormányintézkedéseket kit a borfogyasztás növelésére a Bortermelők Országos Egyesülete Előző számunkban már megírtuk, hogy a Bortermelők és Hegyközségek Országos Egyesületének igazgatóválasztmánya a múlt héten ülést tartott báró Waldbott Kelemen felsőházi tag ^elnöklésével és hogy az ülésen foglalkoztak a milliárdos mezőgazdasági programnak a szőlősgazdákat érintő részével. Pótlóan közöljük, hogy az ülés felszólalói pontos adatokkal ismertették a magyarországi borfogyasztásnak a legutóbbi év folyamán történt sok vonatkozásban katasztrófádnak mondható visszaesését. Egyidejűleg felemlítették, hogy különböző, a szőlősgazdákon és bortermelőkön kívül álló okoknál fogva országszerte rendkívüli mértékben megnövekedett a sörfogyasztás és egyéb italok élvezete. Tekintettel arra, hogy e helyzet gyors és beavatkozásnélküli megváltozására aligha lehet számítani, a Bortermelők és Hegyközségek Országos Egyesülete beadványt intéz a kormányhoz, amelyben azt kéri, hogy a hivatalos közegek intervenciós intézkedésekkel járuljanak hozzá a borfogyasztás növeléséhez. Elrendelték a légoltalmi ,’szolgalatot j Miután a háborús helyzet közepette számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy nagy hatótávolságú ellenséges repülőgépek esetleg betörhetnek az országba, a honvédelmi miniszter elrendelte a hatósági riasztó szolgálat fenntartását. Egyben figyelmezteti a lakosságot, hogy esetleges szirénázás esetén, igyekezzenek védett helyre vonulni s ha az éjjel történik, a lakásban minden világosságot ki kell oltani. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a szekszárdi városházán felsőbb rendeletre riasztás céljaira beállított rádiót továbbra is működésben tartják, úgy az éjjeli, mint a nappali szolgálatot életbe léptették. Ez az intézkedés a határainkon tűi folyó hadműveletek során történt, mert ezek folytán számolni lehet az esetleges riasztással; Oármesyánk révkapltányl beosztása Úgy értesülünk, hogy a délvidéki eseményekkel kapcsolatban ismét visszaállították a bajai révkapitányságot, amelynek működési hatásköre alá tartozik vármegyénk egész Dunavonala, illetve a Rácalmástól Dunaszekcsőig terjedő Dunaszakasz, továbbá a Sió egész hosszában és a Sióba ömlő Koppány és Kapos folyók. A visszaállított révkapitányság hamarosan megkezdi működését és vezetője valószínűleg ár Hollós József rendőrfogalmazó, a duna- földvári révkapitányság ezidőszerinti vezetője lesz. Megérkeztek az 1941/42-es u| RÁDIÓK melyből minden types kapható TITTE KÁLMÁN szaküzletében Szekszárd, Széchenyi u. 6 Telefon 138. — Villany ós vizvezetékszerelóe Orosz hadak Komáromban Az orosz légi hadaknak múlt havi komáromi látogatása eszünkbe juttatja, hogy nem most járt a muszka először ebben a városban. A szabadságharc végén, már a vitágosi fegyverletétel után, Klapka György tábornok még vagy hat hétig tartotta a várat, mely idő alatt a hazánkba betört orosz hadak nyugati, felvidéki szárnya támogatta a Komáromot ostromló osztrák sereget és a honvédcsapatokat a maga nevében is megadásra szólította föl. Klapka György, az akkor még csak 29 éves honvédtábornok, Komárom várának védelme kedvéért lemondott a hadügy miniszterségről és a váci, nagysarlói és komáromi diadalmas csaták után átvette Komárom védelmét. Junius 13-án szétverte Barco osztrák tábornok ostromló seregét s azt Győrig üldözte. A szabadságharc egyik történetírója, Márki Sándor, meg is jegyzi, hogy ha Bem lelke lett volna Klapkában, meg sem állt volna Bécsig, ami a szabadságharcnak alighanem egészen más fordulatot adott volna... (Millen. Tört. X. 382.) Az 1849 junius hó 29. miniszter- tertanács 18.000 embert adott kezére. Már az orosz invázió után, augusztus 3-án, rátört az ostromot újból megindító Csórics osztrák ál- tábornagyra, 1000 embernyi veszteségen kívül elszedte 30 ágyúját, 3600 puskáját s ami legtöbbet ért neki, 700 mázsa lőporát. Az osztrákok üldözése közben hallotta a világosi fegyerletétel hírét, mire visszatért Komáromba, de sem Lieb- ler osztrák tábornoknak, sem Izsa- koff orosz tábornoknak, a cár hadsegédének fölszólitására nem adta meg magát. Izsakoff üzenete igen higgadt és udvarias volt. Klapka elé tárta, hogy addig, mig ő nem kapitulál, az I orosz nem vonul ki Magyarországból, mivel pedig maroknyi, bár még olyan hős csapatával sem állhat soká ellent a 44.000 szövetségesnek: kímélje meg hazáját a fölösleges vérontástól. Klapka csak negyednapra felelt, akkor is ő szabdta meg a megadás föltételeit: két heti fegyverszünet, közkegyelem az egész nemzetnek, bocsánat az összes katonáknak, szabad elvonulás az ostromlottaknak, a papírpénz beváltása stb. Csórics tábornok ezeket a föltételeket persze nem fogadta el és szeptember 2-án fölmondta a fegyverszünetet. Előbb maga Haynau is küldött követet Klapkához, de hiába. Az uj ostromot Nugent tábornok vezette; az orosz hadak Grabbe ezredes alatt a Duna bal partját szállták meg. Klapka még szeptember 17-iki hadparancsában is büszkén hivatkozik arra, hogy „a szenvedő haza legfontosabb pillanatait éli és midőn ügye a végforduló ponton áll, a nemzet méltán követelheti minden harcosának áldozatát.' Utolsó hadparancsa szeptember hó 19 én kelt. Szeptember 26-án maga Haynau vette át Ácson az ostromló hadak vezetését. — Harmadnapra Klapka kénytelen volt letenni a fegyvert. Október 2—5. tartott a katonák elvonulása és a hadianyag átadása. A föltételek sokkal kedvezőbbek voltak a világosiaknái. »Pirulás nélkül léphetünk a világ és a Mindenkató itélőszéke elé“: a komáromi vár hős védőjének e szavait bízvást és bátran alkalmazhatják magukra azok a hős magyar honvédek is, akik mint egykor a Klapka alatt harcoló komáromi védősereg, most is az orosz ellen harcolnak, de saját földjén. Dr Magyarász Ferenc Városi közgyűlés Szekszárd megyei város képviselőtestülete folyó hó 1-én déli 12 órakor vitéz Vendel István polgár- mester elnöklete alatt tartotta rendes közgyűlését, melyen elhatározta a szekszárdi Tüdőbeteggondozó In* tézetnek és a Nemibeteggondozó Intézetnek városi kezelésbe vételét és a város terhére fedezetként előirányzott összeg viselését. Az általános drágulásra való tekintettel elfogadta a közgyűlés a vásártéri és piaci helypénzek, a hirdetések, a városi fuvardíjak, a má- zsálási dijak, a fedeztetési dijak, valamint a sírboltok és sírhelyek árának százszázalékos emelésére vonatkozó polgármesteri javaslatot. . Méltányos, úgymond a polgármes- } tér, hogy a város kiadásainak jelentős emelkedése idején kétszeres piaci helypénzt fizessenek azok a jobbára vidéki termelők, akik az általuk termelt élelmiszerek árát máris ötszörösére, hatszorosára emelték. A dijak emelése további intézkedésig ideiglenesen történt. Elfogadták ezután a községi iparostanonciskola 1941. évi és a Szekszárdi Mezőgazdasági Népiskola 1942. évi költségvetését, tudomásul vették a városi háztartás és üzemek 1940. évi zárszámadásának alispáni jóváhagyását, majd letárgyalták és elfogadták a város háztartásának, üzemeinek és alapjainak 1942. évi költségelőirányzatát, melyhez elsőnek Marth Sándor ipartestületi elnök szólt hozzá, kérve a megszaporodott adminisztrációs munkák i óriási tömkelegére való tekintettel a 400 P városi segély, valamint a kisipari hitelakció hozzájárulás felemelését. A közgyűlés a polgármester javaslatára a segélyt 800 pengőre, a kisipari hitelakció hozzájárulási ősz- szegét pedig 3000 P-re emelte fel. Vitéz Makray Ferenc elismeréssel szólt a költségvetés realitásáról, amely a tavalyi 90%-os pótadó helyet 86% os pótadót irányoz elő. Kérte a polgármestert, hogy közismert fáradhatatlanságával az idén is minél több államsegélyt járjon ki a város számára, örömmel állapítja meg, hogy a város a kelleténél többet fordít adósságainak törlesztésére. Ez mindenesetre gondos gazdálkodásra vall. Nem tartja azonban helyesnek a bor- és husfogyasz- tási adó előirányzatát, mért a husfo - gyasztási korlátozások folytán a hus- fogyasztási adó csökkennifog, a bor- fogyasztási adó kivetése pedig terhes. Az üzemekre vonatkozó kérdések után az interpellációk evi- dentiában tartását, valamint a maximális piaci árak betartásának ellenőrzését kívánta. A költségvetést egyébként elfogadta. A polgármester felvilágosításai után Taksonyi János Heiman szólt hozzá az állattenyésztés szempontjából a költségvetéshez, amelyet a közgyűlés elfogadott. Elhatározták azután, hogy a város földjeiből 12 holdat házi kezelésbe vesznek, azon zabot termelnek; hogy a városi fogatok lovai ^számára kellő mennyiségű zab álljon rendelkezésre, majd a Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetnek 200 P segélyt szavaztak meg. A szekszárdi temetőkben levő és vitéz Makray Ferenc által többször szóvá tett tarthatatlan állapotok megszüntetésére javasolta a polgár- mester, hogy a város mind a három temetőt rendezze, az újvárosi és alsóvárosi temetőben altiszti temetőőri állást szervezzen, az újvárosi temetőben temetőőri lakást, boncoló szobát és ravatalozó termet építtessen és az építkezéshez a lebontott garázsépület anyagát használja fel. A közgyűlés a javaslat dr Kelemen József kir. tiszti főorvos felszólalása után elfogadta és elhatározta, hogy uj temető-szabályrendeletet alkot a temetők minél nagyobb rendbentartására. A közgyűlés ezeken kívül még a tárgysorozaton volt néhány kisebb jelentőségű ügyet is elintézett. Az idén már kivetik az aftglegényadát Az „agglegényadó“ komoly valósággá vált a múlt héten. Budapesten kikézbesitették az adókivetési lapokat s a jövedelemadófizető nőtlen, illetve férjtelen adózók lapjain a kővetkező uj adóregula olvasható: „A jövedelemadó fejében a rendes adótétel 25 százalékkal magasabb összege azért állapíttatott meg, mert az adózó 30 éves elmúlt és házasságot még nem kötött.“
