Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-13 / 60. szám

1941 augusztus 13.

5

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

alkalmazottak felmondási jogviszo nyát és végkielégítését ujjárendez- j ték és ezzel régi jogos kivánság j valósult meg. Döntő jelentőségű uji- | tás lesz a magyar munkaügyi vi- | szonyokban is az ipari, kereske- j delmi és bányászati munkakamarák felállítása, amiről törvényjavaslat kerül az országgyűlés elé.

Síitek

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország!

Nagy boldogasszony

Az érzésben összeforrott, megnagyobbodott nemzet augusztus hó 15-én az ősöktől örökölt áhítattal ünnepli a Boldogságos Szűz Máriát, akit mi a magyarok Nagyasszonyának tisztelünk, mert vele kezdődik a keresztény Magyarország történelme. Szent G eltért szivéből nőtt ki a Mária tisztelet és mint esthajnali csillag ragyogja be szent István királyunk öregalkonyát. Neki, Isten anyjának ajánlja nemzetét, országát, koronáját, neki ajánlja a fiatal keresztény Magyarországot, hogy ennek a szép országnak Úrnője, Nagyboldogasszonya legyen Mária.

Egyetlen egy nép nyelvében sincs oly remekül megfogalmazott neve a Szent Szűznek, mint a mi gyönyörű magyar nyelvünkben: Boldogasz- szony. (Az „asszony" szó eredetileg ackszin, annyit jelent, mint Úrnő, Királyné. Pl. a nevekben: Asszonyfalva, Asszonyvására — vagyis a Királyné faluja, vásáros faluja.) És mintha még ez is kevés volna, hozzáteszi : Nagyboldogasszony. Ebben az egy névben, ebben az elnevezésben benne van mindaz, sünit a magyar néplélek gondolni s mondani tudott a Szent Szűzről. Boldogasszony-Anyánk ... ez több, mint egy remekbe faragott elnevezés. Ez nem egy ember ajkán született meg, hanem az egész nemzet leikéből nőtt ki s ebben az elnevezésben tevődött össze mindaz, ami a magyar népben a Szent Szűzről él.

Az Evangéliumnak meghódolt Szt. Istvántól kezdve tudja a magyar, hogy amely népet Mária pártfogásába vesz, az nem veszhet el, mert a viharok fölött is ott tűn- düklik a Tenger Csillaga, aki a magyar nép hivatásának őrangyala. Boldogasszony, aki hivatást inspirál és hivatást őriz. Magyarország hivatása, hogy kapu legyen Kelet és Nyugat között. Hogy megvédje Nyugat kereszténységét tatártól, tőröktől s megvédje a legújabb pogányságtól is, amely Moszkva felöl akarta lángba borítani a világot. Négyszáz esztendőn át a magyar hősiesség kapuján tört meg a törők hatalom, négyszáz esztendeig csak vérrózsákat termett a magyar föld és hogy a magyar nemzet is az Isten vértanú népe és hogy helyt

tudott állani, azt a Boldogasszonynak köszönheti.

Az ő nevével áldották meg a magyar anyák harcbainduló fiaikat és zászlóinkra is az ő képe inspirált bátorságot, hősiességet s minél több csatát látott, minél több ellenséget megfutamított, minél tépettebb volt, annál inkább nemzeti ereklye lett a Szűz Máriás magyar zászló. „Ha el kellett volna vesznünk, zászlaja lett volna szemfödőnk s csenditésünk az Ave Mária estharang szava." (Prohászka.)

Boldogasszony-Anyánk, Nagyasz- szonyunk Szent István óta a Boldogságos Szűz, magyarságunk, kereszténységünk Pátronája, aki „anyai palástját" fordítja oltalmunkra most már több mint 900 esztendő óta s ő, a „könyörgő mindenhatóság" állandóan kéri Szent Fiát, hogy segítse meg az ő országát, a Reg- num Marianumot.

Lapunk legközelebbi száma a péntekre eső Nagyboldogasszony ünnepe miatt folyó hó 19-én, kedden délben Jelenik meg.

— Sajtóközlemények Babits Mihályról. Dr Babits Mihálynak, Szekszárd kiváló szülöttének halálával kapcsolatban az egész fővárosi sajtó napokon keresztül foglalkozott a nagy költővel. Különösen kitűnt ezen a téren a Pester Lloyds amelynek oly jelentékeny szerepe van a magyar politikai, szellemi és gazdasági élet eseményeinek a külfölddel való megismertetésében. A lap még vasárnapi számában is közel két oldal terjedelmű két cikket szentelt a magyar irodalom nagy halottjának. Az egyik közleményben Szerb Antal, a kiváló esztétikus „Babits Mihály és a világirodalom* címen fejtegeti a nagy költő érdemeit, mig a másik cikkben Szabó Zoltán számol be a beteg Babitsnál tett utolsó látogatásáról.

— Uj hadtestparancsnok. A kormányzó ur Őfőméltósága augusztus 1-ével Horváth László altábornagyot felmentette a pécsi IV. hadtestparancsnokság betöltése alól és helyére uj hadtestparancsnokul nemes csatai Csatay Lajos altábornagyot nevezte ki, aki ebben a minőségében a tolnamegyei helyőrségi alakulatoknak is hadtest- parancsnoka. Azuj hadtestparancsnok egyébként édes testvére vitéz Csatay Gyula dombóvári hercegi erdőmesternek. Az uj hadtestparancsnok már el is foglalta hivatalát

— Városi aljegyzői kinevezés. A m. kir. belügyminiszter dr Börzsönyi Tibor paksi segédjegyzőt kinevezte Zentára városi I. osztályú aljegyzővé.

— Személyi hir. Dr Gaal Dezső a szekszárdi királyi ügyészség elnöke Erdélyben töltött szabadságáról visszatért Szekszárdra és átvette hivatala vezetését.

A tanfelügyelőségről. Dr Sulyok Kálmán, Tolna vármegye kir. tan- felügyelője visszaérkezett szabadságáról és újból átvette a kir. tanfelügyelőség vezetését.

— A szekszárdi kórház beteg- forgalma. Tolnavármegye Horthy Miklós Közkórházának betegforgalma a következő volt: 1941. évi junius hó végén ápolás alatt maradt a közkórházban 504 beteg. Ápolásra felvettek a hó folyamán 905 kórházi ápolásra szorulót. Az ösz- szes ápolt közül meghalt 19 beteg, távozott közülük 864 egyén és így a hó végén ápolás alatt maradt 504 beteg. A közkórház elmebeteg osztályához tartozó pa^ánki telepen 55 elmebeteget gondoztak, a szekszárdi, sióagárdi, őcsényi-hegyi, szálkai és kakasdi elmebetegeket gondozó, családiápolási telepeken együttesen 491 elmebeteget gyámolítottak az idegen családok.

— Szabadság. L. Eördögh Zoltán m. kir. gazd. főfelügyelő, a Tolnamegyei m. kir. Gazd. Felügyelőség vezetője szept. 8-ig szabadságon van, ezalatt a hivatalvezetői teendőket Halmi Pál m. kir. gazd. felügyelő látja el.

— A polgármester szabadságon. Vitéz Vendel István szekszárdi polgármester f. hó 12-én megkezdte háromheti szabadságát, mely alatt a város ügyeit dr. Cs Papp Jenő közigazgatási tanácsnok, polgármesterhelyettes irányítja.

— A népmozgalmi eredmények julius hó végén a kővetkezőképpen zárultak: élve született 396 újszülött, meghalt 262 egyén és igy a természetes szaporodás a hó végén 134 főt tett ki. Meghalt a hó folyamán 16 csecsemő, tehát a csecsemőha lálozási százalék az elmúlt hóra vo natkozóan 4 04, ami az országos átlaghoz viszonyítva, igen kedvező eredmény. 7 évesnél fiatalabb korban 2, mig 8—14 éves korban 7 gyermek hunyt el. 70 évesnél idősebb korban 96 elöregedett egyén halálozott el.

— Augusztus )5-ig kell felajánlani a gabonafeleslegek egyhar- madát. A kormány újabb rendelete értelmében a gabonafeleslegek egy harmadát a gazdák legkésőbb aug. 15-ig kötelesek megvételre felajánlani a Hombárnak, vagy valamelyik bizományosának. A hátralevő kétharmad felajánlási határideje továbbra is október 31. A rendelet megszegőit súlyosan megbüntetik és fel nem ajánlott készletét elkobozzák.

HadlemlékinüDek. orszűszűszlók, templomfelszerelések

művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel

Hulschenbacher Ödön és Fia (uiitec^eoliaoher Jenő)

^kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára

Szekszárdi Horthy IHIiklós-ut 14—16—18« szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kekesd 5

Kiábrándító

az olyan tisztátalan női arc, melyet szeplők, foltok, pattanások, mitesse- rek stb. visszataszítóan elcsúfítanak. Egy próba a világhírű törv. védett „Gracioza“ keleti hindu arctejjel csodát művel, mert a legelhanyagoltabb, repedezett, durva arcbőrt is ki- finomitja, megfehériti, selymessé és végtelen finommá, sok-sok évvel fiatalabbá varázsolja. A hindu nők titka. Nagy üveg P 3 50, teljes kúrához 3 nagy üveg P 9*— az összeg beküldése ellenében bérmentve. — Utánvéttel 60 fillérrel drágább. Használati utasítással diszkréten szállítja a magyarországi egyedárusitás: Ferenczi Szabó B. cég, Szeged, Oroszlán-utca fi/T. 384 * 43

— A közegészségügyi állapot julius hó folyamán általánosságban kedvező volt, mert a fertőző betegségek csak szórványosan fordult^ elő és a népmozgalmi eredmények is kedvezően zárultak a hó végén.

A gyakorlóorvosok a múlt havi 196 esettel szemben összesen 106 fertőzőbeteget jelentettek be, akik közül bárányhimlöben 1, kanyaróban

43, vörhenyben 8, diftériában 7, hőkhurutban 8, hastífuszban 5, pa- ratifuszban 2, gyermekágyi lázban 2, nyílt gümőkórban 15, váltólázban 3, lépfenében 1, végül Heine- Medin-féle gyermekbénulásban 1 beteg szenvedett. A kanyaró csupán Kéty községben okozott több megbetegedést, főleg az ovodásgyer- mekek között és ez okból a községi ovodát 10 napra be kellett záratni. A vörheny Bonyhádon, Ten- gelicen, Győnkőn és Pakson fordult elő szórványosan, a diftéria Bonyhádon, Dombóváron, Duna- szentgyörgyön, Kisvejkén, Mőzsön és Pakson okozott 1—1 megbetegedést, a hastífusz Ujdombóváron, Dunaszentgyörgyön és Felsőnyéken 1—1, illetve Udvarin 2 esetben került észlelésre, a Heine-Medin-féle gyermekbénulás pedig I esetben Dunaföldváron.

— Áthelyezés. A kereskedelmi miniszter Teleki Barna kir. műszaki tanácsost a szekszárdi államépité- szeti hivataltól áthelyezte a budapesti kir. államépitészeti hivatalhoz.

— Tanítói kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Mecseki Julia kisvejkei rk. tanítónőt a Délvidékre, Szántai Géza aparhanti rk. tanítót Braidaföldre s Hernádi József volt nagymányoki h. rk. tanítót Nagykörű-Csataszögre nevezte ki áll. tanítóvá.

— Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Plell György apari rk. tanítót saját kérésére nyugdíjazta.

— A Zöldkeresztes munka. A vármegye területén működő 13 Zöld- keresztes egészségvédelmi kör, továbbá a szekszárdi tüdőbeteggondozó intézet és a szekszárdi nemi- beteggondozó intézet együttesen a következő működést fejtették ki: Az

| intézményeknél működő orvosok j összesen 192 tanácsadást tartottak, j amelyeken mintegy 170 terhes, 930 | csecsemő, 750 kisgyermek, 50 is-