Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-02 / 57. szám

2

1941 augusztus 2.

TOLNAMEGYEI DJSlfl

Használt állapotban levő

táskairógépet

veszek. Ajánlatokat »Táskairógépt jeligével a kiadóhivatalba kérek

vány és gyöngybab —'63, fehér hosszú és lapos, gömbölyű és hosz- szu fúrj és egyszínű színes bab —68, larka és vegyes bab —‘60, sárgaborsó (Viktória) —'61, zöldborsó (Express) —‘53, lencse kisszemfi |

—‘62, lencse középszemű —'72, lencse nagyszemfi —'82, kendermag —‘86, repcemag —'45, vadrepcemag —‘38, lenmag—*60, Tökmag —'45, Napraforgómag —'36, szójabab —‘48, köles —*32, hajdina —*37, Mák 1‘90, Köménymag 5*50.

Vörös- és fokhagyma: Vöröshagyma I. rendű —*17, II. rendű —*14, fokhagyma I. rendű —'43, II. rendű —'38.

Aki ezen árakat túllépi, azt a törvény szigorával büntetik.

Magyar—Német árucsere

A napokban fejeződött be a magyar—német gazdasági bizottság tárgyalása, amely a két országjkö- zötti árucsere rendjét szabályozta az időközben bekövetkezett változásokhoz igazodva. A tárgyalások menetéről igen szűkszavú híradások jelentek meg, ellenben igen érdekes és figyelemreméltó előadást tartott a két ország közötti árucsere rendszeréről Clodius birodalmi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a német bizottság vezetője. Hangsúlyozta, hogy a magyar iparnak és a magyar mezőgazdaságnak nagy feladatai vannak az uj Európában. örömmel állapítható meg, hogy Clodius meghatalmazott miniszter fejtegetései mindenképpen fedik a magyar közgazdaság elképzeléseit.

Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Magyarországnak igazodnia kell Németország szükségleteihez, mert hiszen a magyar termelés legjobb piaca Németország. Nem csupán mezőgazdasági, de ipari vonatkozásban is. Clodius szerint Németország éppen ezért egyáltalában nem kívánja Magyarország mezőgazdasági egyoldalúságát. A nagy közös érdeket szolgáló együttműködés a magyar iparra is hatalmas feladatokat ró és a német birodalom eminens érdeke, hogy a magyar kis- és nagyipar ne zsugorodjék vissza, hanem ellenkezőleg, fejlődjék tovább, váljék minél korszerűbbé. A német birodalom olyannyira fontosnak tartja minden vonatkozásban a magyar ipar fejlettségét, hogy ehhez, a lehetőségekhez képest a maga részéről tőkével is hozzá kíván járulni.

Gazdaságilag erős Európára van szükség s ez az erős Európa megköveteli a gazdaságilag erős nemzeteket s azok megértő szoros együttműködését. Erő és közös munka kell ahhoz, hogy Európa biztosítsa a maga számára az önellátást, mert csak igy tudjuk elkerülni azt a veszélyt, amely az ellenséges külföldről jövő gazdasági elfojtással fenyeget.

Gigászi harc folyik az uj Európa szellemének végső győzelméért s ennek a győzelemnek alapfeltétele minden meglévő gazdasági erő kiteljesítése. Németország nem akarja egyformává tenni Európát, mert tudatában van annak, hogy minden egyes állam sajátos ereje kifejleszI lésének megvannak a maga adottságai, amelyeket büntetlenül nem szabad háttérbe szorítani. Előadása további során hangsúlyozta azt a tételt, hogy Európának éppúgy szüksége van a magyar mezőgazdasági termelésre, mint ahogy ebből a nagy baráti együttesből hiányozna a magyar ipari termelés. Előadása nagy vonásokban abban foglalható össze, hogy a magyar—német gazdasági élet kiegészíti egymást. Mind a kettőt fejleszteni kell. Magyarnak és németnek egyaránt össze kell fogni minden erőt, hogy megbirkózhassunk az elibénk magasló nagy feladatokkal. Magyarországnak külön szép és komoly feladatai vannak az uj Európában s az elmúlt évek politikai és gazdasági változásai csak örvendetesen növelték ezeket a feladatokat.

íme, német illetékes helynek ez az álláspontja a magyar termelés kérdésében és Clodius meghatalmazott miniszter fejtegetései zökkenők nélkül simulnak a magyar közgazdasági élet elképzeléseihez, céljaihoz 1

TtiMUt

A gyüléstilalmi rendelet nem ad lehetőséget arra, hogy a MÉP kerületi pdrtvdlasztmdnyi gyűléseket tartson, azonban pártvezetőségi ülések havonként legalább egyszer ősz- szehivhatók. Ezeken az üléseken vagy a vármegyei központi titkár, vagy az illetékes kerületi titkár is megjelenik.

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I

Időjelzés«

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 julius hó 24-től julius 30 ig.

Hőmérséklet

maximum : 29 0 C° julius 26-án,

minimum: 16‘2 C° julius 28-án.

Csapadék

eső 105 mm julius 27-én,

eső 3‘5 mm julius 28*án,

eső 0 8 mm julius 30-án.

összesen 14 8 mm

— Éber Sándor festőművész cisztercita fiának primiclája. Fel- | emelően szép ünnepi külsőségek | keretében a bajai belvárosi ple- | bánia templomban vasárnap mutatta be első szentmiséjét Éber Alán Gyula ciszterci áldozópap, a szekszárdi születésű Éber Sándor festőművész fia. Éber Alánt hétesztendei teológiai és filozófiai tanulmányai után julius 13-án Rófnában szentelték pappá. Az ujmisés cisztercita paptanár Baján mondott első szentmiséje a város közönsége számára is ünnepet jelentett s azon megjelent az egyházi és közéleti előkelőségek nagy száma. Az ujmisés- nek dr Horváth Konstantin a Ciszterci Rend Tanárképző Főiskolájának igazgatója volt a kézvezetője az oltárnál, mig a csodálatosan szép szónoki szentbeszédet dr Halász Piusz S. O. Cist. teológiai tanár mondotta. A szentmisénél asszisztáló cisztercita paptanárok egyike, dr László Vince igazgató volt. A szentmisén a hatásos gregoriánus- énekeket az ujmisés római énektanára vezetésével a cisztercita teológusok adták elő, közreműködött igen szépen a bajai belvárosi templom énekkara is. Az egyházi dalárda Lovass Andor karnagy vezetésével polifonikus énekekkel szerepelt. A hívek számára a nagyszerű énekkarok szereplése révén külön is nemes élményt jelentő szentmise végén az ujmisés áldást osztott. A szentmise után az ujmisés családját, illetve azok jóbarátait, ismerőseit a Ciszterci rendházban, az énekkarokat a gimnáziumban vendégelték meg.

—. Vasúti menetrendanyagunk a most hozzánk érkezett adatokkal bővült, éppen azért a budapest— sárbogárd—bátaszék—bajai, valamint az ujdombóvár—bátaszék— baja—szabadkai vonalak menetrend táblázatát ebben a számunkban kiegészítve újból közöljük.

— A dunaföldvári járási katonai parancsnok búcsúja. Társasvacsora keretében vettek búcsút a dunaföldvári járás községeinek vezetői, leventeoktatói és Paks társadalmának vezetői Németh Árpád alezredes, járási parancsnoktól, aki 6 évi működés után a szigetvári járás vezetését veszi át. Elsőnek dr Kornis István főszolgabíró üdvözölte a járás nevében, kiemelve a levente intézmény keretében elért eredményes munkásságát, majd dr Kovács Sebestény Endre földbirtokos, a paksi levente egyesület elnöke sorolta fel a távozó parancsnok érdemeit, kérve őt, vezesse uj állomás helyén is olyan megértő szeretettel a haza jövendő értékeit mint eddig. Thü* ringer Lajos paksi ág. h. ev. lelkész Isten áldását kérte további hazafias munkájához. Végül Székely Sándor paksi polg. isk. tanár, vezető levente- főoktató a leventeoktatók és leventék köszönetét tolmácsolta. Németh alezredes meghatottan mondott köszönetét a meleg ünneplésért és szeretettel szólott a Pakson eltöltött 6 év sok kedves emlékeiről.

— Tüdőbeteggondozó Intézet | Tamásiban, örömmel adunk hirt | róla, hogy Tamásiban, a nagyfontos- | ságu járási székhelyen tüdőbeteggondozó Intézetet létesítenek és ezzel kapcsolatban jelentősen megjavul majd a nagyközség közegészségügye. Az intézmény felállításához báró Kornfeld Móric földbirtokos 15.000 pengővel járult hozzá, Tamási nagyközség 10.000 pengőt szavazott meg, viszont a hiányzó ösz- szeget Tolna vármegye közönsége és a magyar királyi belügyminisztérium fogja rendelkezésre bo- csájtani.

— Esküvő. Dr Walter Mihály paksi ‘ügyvédnek és feleségének Koztoba Herminnek leányát Katókát julius 29-én vezette oltárhoz Kern József paksi róm. kát. kántortanitó. Az esküvői szertartást a paksi plébániatemplomban dr Vesztergombi József bonyhádi főgimnáziumi róm. kát. hittanár végezte.

— Állami tanítói kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi ,m. kir. miniszter Darnyi György paksi (Csámpa-pUsztai) községi iskolai tanító Horgos belterületi áll. iskolájához, Kiss János kisszékelyi r. k. kántortanitót Istensegits község áll. iskolájába, Fodor Irén felsőnyéki r. k. kisegítő tanítónőt Csik vármegyébe, Ecker Julianna dunaköm- lődi r. k. kisegítő tanítónőt Udvarhely vármegyébe, Tóth Lajos Kálmán iregszemcsei r. kát. tanítót a Délvidékre és Frantz Károly fácánkerti (juliamajori) községi tanítót Csáktornyára állami tanítókká nevezte ki.

— Szekszárdi városi bizottságok újjáalakítása. A városi képviselőtestület az egyes bizottságokba 3 évi időtartamra, azaz 1943. év végéig, az alábbiakat választotta: Közművelődési szakosztály: Horváth Károly, Surgoth Aladár, Hangéi Andor, vitéz Makray Ferenc, dr Dulin Jenő, Tóth Lajos. Elnök: vitéz Vendel István polgármester, hivatalból tagok: dr Kelemen József és dr Takács László. — Nyugdijválaszt- mány: Tóth Lajos, Schneider Gábor, Surgoth Aladár, dr Leszley Alajos, Majsai László Török. Elnök: vitéz Vendel István, hivatalból tagok : dr Bus Lajos t. főügyész, a városi számvevőség főnöke, Szűcs György pénztáros.— Gyámpénztdri vizsgálóbizottság: Surgoth Aladár, id. Szeghy Sándor. Elnök: vitéz Vendel István, hivatalból tagok: dr Bus Lajos, dr Takács László és a városi számvevőség főnöke. — Villa* mosmüre felügyelő bizottság: Schneider Elemér, Surgoth Aladár, Hangéi Andor, dr Zsigmond Ferenc, vitéz Makray Ferenc. Elnök: vitéz Vendel István, hivatalból tagok: dr Cs. Papp Jenő, dr Takács László, dr Bus Lajos, Haidekker János, a városi közművek igazgató mérnöke és a városi számvevőség főnöke. — Báró Augusz Árvaház felügyelő bizottság: Gaál János, Horváth Károly, Tóth Lajos, Németh Gyula, Hauszknecht István, Hangéi Andor, dr Treer István. Elnök: vitéz Ven-