Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-07-23 / 54. szám
XIII. évfolyam. 7. szám. 1941 Julius 23. TOLNÁMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Magyar gazdatársaínk! ff Az idő agrárfejlődésével kapcsosán szükségesnek tartjuk gazdaközönségünk szives figyelmét felhívni Szövetkezetünk munkájára, amely lépést tartva a minden téren fokozatos leváltásokkal, fáradtságot nem ismerve, megyénkben átvette a magkereskedelem egyenes, spekulációmentes, igazi magyar és keresztény irányítását. Mi gazdák jól tudjuk, hogy mi volt eddig a kereskedelemben, de különösen a magkereskedelem tudatlanokat annyira kihasználni tudó, sötét és csavaros berkeiben 1 A vető-, abrak- és iparimag nehéz kereskedelmi cikk, annyi minőségi, egészségi, fajsulyszerinti, csiraképes- ségi stb. variációja van, hogy igen könnyen megtévesztésbe ejthet még olyanokat is, akik az egész életük folyamán szinte a legnagyobbrészt ennek élnek, — tehát magukat a gazdákat. Szövetkezetünk a múltban ezen a téren nem fejtett ki munkásságot, leginkább csak nagyuradalmaink nyersanyagbeszerzéseihez nyújtott segédkezet. Vezetőségünk azonban az idő haladásával felismerte azt a szükségességet, hogy gazdáink magterményeinek elhelyezésére is feltétlen kell egy olyan szerv, amelyikkel összeköttetésbe léphet, még pedig a legteljesebb bizalommal. Kellett tehát egy szerv, amelyiknél megvan a gazdasági, kereskedelmi szakértelem és amelyiknek számadásai felei számára nem elrejtettek, hanem minden ügykörébe beletekintést enged bárki számára, aki vele összeköttetésben áll. Tehát nyilvános számadásra kötelezett, nyitott könyvekkel dolgozó, nincs titkolni valója, nincs egy úgynevezett „házi könyve" is, ami sok eltérést mutatna ki az üzletben vezetett könyvekkel szemben. Mert a hála Istennek már végleg letűnni készülő múlt kereskedelmi szellemben, ez eddig igy volt, csakhogy erről kevesen tudnak. Kellett egy szerv, amelyik a gazdák kebeléből alakult, tehát irányitói, dolgozói, üzletfelei mind maguk a gazdák. Ez a szerv pedig már akkor megvolt, a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezete. Először, mint a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztálya működött, majd megerősödve, 1935. évben önálló, bejegyzett céggé nőtte ki magát. Alapitói egytől-egyik mind tolnamegyei gazdák és tagjai is ezek sorából kerültek ki Munkájából már akkor kitűnt, hogy korlátok közé szorított ügykörén túl mégnagyobb hivatásra érdemes. Első nagyobb lépése ismin- gyárt a gazdák érdekében történt, amikor tagjainak erős összefogásával, megyénkre vonatkoztatva, letörte a tejkartellt és sikerült felemeltetnie uradalmaink Pestre szállított tejtermékeinek árát. Az évek során azután ezt az egyenes utat követte mindég, a gazdák elsőrendű érdekeiért harcolva, a részükre fokozatosan súlyosbodó körülmények között. Az idei évvel beköszöntött végre az az idő, amikor Szövetkezetünk felléphet hivatása tetőfokára. Kormányunk most készülő, világosan látó magkereskedelmi intézkedései következtében végre magához ragadhatja ezen ügykörben való irányító és vezető szerepet is. Megszűnnek a magüzérkedések, megszűnnek a magüzletek mindent és mindenkit kihasználó alattomosságai és csak az juthat hozzá az áldott magyar főid terméséhez, — akinek tiszta a keze! Álljanak tehát félre ettől is az évek hosszú során piszkos spekulációktól bemocskolt kezüek, mert a magyar búza, a magyar mag millió és millió magyarnak a kenyere, a kenyér-pedig csak úgy lesz élvezetes, lágy és fehér, — ha szenny nélkül való I Gazdatársank 1 Szövetkezetünk — ezen a téren uj harcos a magyar barázdákon. Támogassátok, legyetek tagjai Ti is igaz szívvel ebben fejlődő, építő munkájában. A legelső hatalmas honi agrárszövetke- tünkkel karöltve dolgozik, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével, amelynek megyénkben főbizományosa. — Kellett ez az összekapcsolódás, hogy a nagyobb, tőkeerős társszövetkezet fölemelje maga mellé az ugyanabban a hivatásban még gyermekcipőben járó, de haladni akaró altruista Szövetkezetünket. — Mert más, magát ennek valló szövetkezetekkel és részvénytársaságokkal ellentétben, nálunk valóban megtalálható az altruisztikus fogalom, a teljes eredetiségében. A tiszta jövedelem nem fordittatik elnöki és igazgatói zsíros, álláshalmozói plusz fizetésekre, vagy szebben elnevezve, tiszteletdijakra, csupán saját létföltételéért az adminisztrációs költségek fedezésére és^ munkájának ki- terjesztésére. Egy üzleti évben ap- ránkint összerakott jutalékfillérek megint csak visszakerülnek arra a legjobban illetékesekhez, — magukhoz a taggazdákhoz, — vásárlási visszatérítés formájában. Szándékosan írtam úgy, hogy jutalékfillérek és nem pengők, vagy ennek száz- és ezerszerese, mert ezek a fillérek a tisztességes kereskedelem szellemével arányosak, tehát megelégszik a becsületesen megkeresett, szerény 1 % jövedelemmel is! Példát hozzak föl a múlt' magkereskedelem uzsorajövedelmeire? Amikor egy mázsa magon 10—20, sőt még ennél több pengőt is nyertek egyesek a gazdák kárára ? 1 Nem, — nem akarom ezt tovább részletezni, legyen ez a múlté és felejtsük el ezt is jó magyar szokás szerint. Tudja ezt úgyis minden gazdálkodó, kinek a szent kenyér megpróbáltatásokkal teli termelése közben néha csak egy darabka kenyér volt az ebédje, mig akinek ez az éltető mag a kezére került, majonézzel élt — és minden évben újabb emeletet húzott palotájára a magyar gazdák verejtékéből ! Ennek kell most megszűnni és ennek megszüntetésére készült kormányunk rendelőte, amely jogosítványhoz köti földünk terményeinek megvásárlását. így van ez jól 1 A régen várt rendelet tehát elkészült, most már csak a végrehajtásában is legyen olyan, amilyent elvár a magyar Junius hó 29-én rendezte Báta 1 község elöljárósága a bevezetett és két évenként szokásos „házi" szarva8marhadijazását, melynek rendezési, bírálati munkáját a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület vállalta. A bemutatott 151 drb állatból — 83 üsző, 62 tehén, 7 drb bika — 24 tehenet, 23 üszőt és 4 bikát díjazott a bíráló bizottság. A kiállításon megjelent és a bírálatokban résztvett: báró F i á t h Tibor g. e. elnök, Gombkötő Sándor m kir. gazd. tanácsos, intéző, Töpler Gyula intéző, Lipták Gábor bérlő, a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete képviseletében Michéli Mihály m. kir. gazdasági tanácsos, elnök és Szieb András, a m. kir. Gazdasági Felügyelóség és a Tolnamegyei Gazdasági b'gye- sület tisztviselői, összehaionlitva az idei kiállítást a két évvel ezelőttivel, örvendetes javulást, határozott tenyésztési célkitűzést és állandó ha ladást lehetett látni, Különösen a bikanevelés terén értek el igen szép eredményt a bátai kisgazdák, akik többizben szerepeltek már az utóbbi években a budapesti országos te- nyészáMatvásáron és igen jó áron adták jól felnevelt bikáikat. Hogy Ilyen szép eredményeket értek el, azt annak köszönhetik, hogy egyrészt állandóan nagyon jó törzsbikákat vásárolnak, másrészt pedig annak, hogy megfogadták úgy a gazdasági felügyelőség, mint az állat- tenyésztő egyesület tanácsait és a bikanevelés terén szigorúan ragasz- l kodnak az előirt szabályokhoz. Ma már Bátán jobban nevelnek bikát, mint az évtizedek óta bikanevelés- I magkereskedelemi Mert ha ez újabb strohmannokat szül, mint a többi kereskedelmi ágakban, akkor kár volt rendeletet készíteni, mert akkor egy helyett két nemkívánatos elem fertőzi meg összefogásával a tisztulni kívánó, hazánkra oly fontos magkereskedelmünket. Szövetkezetünk és negyven őstermelő gazda-albizományo8unk, — mint erre legjobban hivatott, egyike megyénkben a jogosítvánnyal bíró. szerveknek. Uj munkánk most már kiterjed megyeszerte a gabona- nemüek és egyéb magvak felvásárlástól, gazdáink vetőmagokkal való ellátásáig, azonkívül mindennemű gazdasági nyersanyag és eszköz közvetítésével foglalkozunk, természetesen most a háborús viszonyok korlátái között. Nagy- és kisgazdáink 1 Itt áll tehát az a szerv, aminek létezését oly régen kívánjátok 1 Jöjjetek, fogjunk össze erős, magyaros gazdakézszo- ritással, egyenkint mindannyiunkért és mindnyájan egyért: az igazi, tiszta, magyarszellemü kereskedelemért 1 1. Eördögh Tibor, oki. gazda, a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezete cégvezetője. sei foglalkozó völgységi járásbeli községek lakói, bár az alapanyag, melyből kiindultak, kütönösen fajta— jellegtisztaság tekintetében, de küle- mileg is nem volt olyan kiegyenlített, mint ezen utóbbiaké, aminek az elérése ilyen rövid idő alatt csak nagy odaadásai érhető el. Ebben a céltudatos és eredményt is felmutató munkában vezető helyen állanak a bátaiak Tolnamegyében. A bírálatok eredményeként díjazásban részesültek teheneikkel: Szabó András, Bari József, B. Tóth Mihály, Sümegi János, Sós Mihály, László Péter, K. Tóth István, B. Sümegi József, Mózes István, Tolnai István, Kis G. József, Sümegi Mihály, vitéz Pirisa Mihály, Kis Péter, M. Sümegi Mihály, Bosnyák Imre, Pirisa Mihály; üszőikkel: Sümegi István, Gájer János, Sümegi József, vitéz Mózes János, Sükösdi Mihály, Vörös Mihály, Mózes Mihály, Tolnai István, Katona József, Milasin Zákó, Kis B. József, Csankó Mihály, Pápa Dávid, Zsinkó József, Vörös Mihály, Máté János, K. Pirisa István, Gyurié za Pál, Decsi István, Somogyi Józeef, Bátai Péter és Dér Péter; kiállított bikáikkal: Bognár Péter, Sümegi Mihály, Sós Mihály és Mózes István, továbbá a községi elöljáróság törzsbikáival. A dijakat a községi elöljáróság adta, dísztárgyakat, érmet és okleveleket a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület juttatott a díjazottaknak, mig 100 pengő készpénzt vitéz Diabella Lipták Béla és Gábor adományoztak. A megszokott jó rendezés a község, elöljáróságának érdeme. Szarvasmarhaklállltás és dliazás Bálán
