Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-07-02 / 48. szám

MM. évfolyam. SzekszOrd. 1941 július Z. (Szerda) 48. szín. fÖLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadó hivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre-.___6 pengő Peleifis szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. A hírrovatban el­helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­ként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. Az uj rend zászlóvivői j A délkeleteurópai népek együtt­működéséről, a tengelyhatalmak balkáni győzelmének várható hatá­sáról és a délkeleti államok sors- közösségéről nyilatkozott Bárdossy László miniszterelnök egyik előkelő külföldi világlap, a Berliner Bör­senzeitung munkatársa előtt. A lap rámutat a miniszterelnöknek arra a többfelé ágazó diplomáciai tevé­kenységére, amit a világháború utáni magyar külpolitikában kifejtett s méltatja azt a feszült erőt, amellyel nehéz munkáját végzi a magyar kormány élén. A miniszterelnök nyilatkozatában kifejtette, hogy a balkáni német had­járat győzelmes befejezése és a Kréta-szigeti gigantikus győzelem lehetővé tette, hogy a tengely fö­lénye Délkeleteurópában és a Föld­közi-tenger keleti medencéjében, tehát az Anglia elleni háború szem­pontjából életfontosságú területeken, szilárd alapokon nyugodjék. A jugoszláv eseményekkel kap­csolatban hangoztatta a miniszter- elnök, hogy Magyarország, mint a tengely szövetségese vett részt a katonai akcióban s azzal érvényesí­tette jogait a Trianonban jogtalanul elrabolt ősi magyar területekre. Magyar szempontból rendkívül je­lentősége van ezeknek az esemé­nyeknek, hiszen a Délvidék ezer éves történelme folyamán mindig Magyarországhoz tartozott s múltúnk magasztos emlékei fűződnek hozzá. A magyar és német fegyverekkel visszafoglalt területeken a magyar­ság a baráti németséggel mindenütt számbeli fölényben van a lakosság többi része felett. A német nép az államhű bunyevácokkal együtt hű segítőtársa volt a magyarnak a békés munkában és a harcban egyaránt. S most ünnepli azt a győ­zelmet, ami huszonkét évi elnyoma­tás után lehetővé tette, hogy újból abban a hazában éljen, ahol elődei évszázadok óta jólétben és boldog­ságban éltek. A horvát eseményekkel kapcso­latban őszinte együttérzését fejezte ki a miniszterelnök a horvát nép iránt. Magyarországnak — mon­dotta — nincs hőbb óhajtása, mint­hogy barátságban együttéljen az Önálló Horvátországgal az uj európai rend keretében és közös nagy szö­vetségeseik oldalán konstruktív szel­lemben együttműködjék vele az Európa e részében megoldásra váró [ feladatok megvalósításában. I A délkeleti államok sorsközös­ségére utalt a miniszterelnök nyilat­kozatának abban a részében, amely­ben rámutatott arra, hogy a délkelet­európai népek minél világosabban ismerjék fel a sorsközösségüket közös nagy barátaikkal, annál gyor­sabban és zavartalanabbá lehetnek részesei minden nagy újjáépítésnek az uj európai rend keretében. | Az uj rend zászlóvivői, amelyek | győzelmeiknél és történelmi s gaz­dasági adottságaiknál, valamint föld­rajzi helyzetüknél fogva Európa bé­kés fejlődésének biztosítására hiva­tottak, az ittélő népeket képességeik és természetes feladataik szerint olyan közös munkába kell, hogy összefogják, amely Délkeleteurópa és valamennyi népe javát szolgálja. Szigorú légvédelmi készültség A honvédelmi miniszter a hatósági légoltalom szerve­zetei számára az ország egész területén elrendelte a szigorú készültségi szolgálatot. A lakóházakban és házcsoportokban a riasztó ügyeletest szolgálatot is — a további intézkedésig folyamatosan el kell látni. A riasztóügyeletesek a házban tartózkodni kötelesek, ahol a riasztószolgálat jelzéseit félre­érthetetlenül meghallhatják. Háború a szovjettel Az európai népek sorsának igaz­ságos elrendezéséért küzdő Német Birodalom vezére fegyvert fogott az orosz szovjetóriás ellen, amely a németek nagy céljait hosszú idő óta különféle mesterkedésekkel igyekezett gátolni és a bomlasztás csiráit törekedett elvetni Német­ország és Európa több országának földjébe. Ezek a tények, talán nem adtak volna elég alapot a hadüze­netre, azonban megállapítást nyert, hogy Sztalinék Németország ellen mozgósitották a szovjethadsereget és augusztusban teljes erővel rá akartak rohanni. A politikai lelki­ismeretesség és eszmék megcsúfo­lásaképpen a kapitalizmus letörésé­nek pillérein nyugvó Szovjet pedig mindezeket — Angliával karöltve csinálta. Magyarország kormánya a ten­gelyhatalmakhoz tartozó hűség­ből folyóan a német hadüzenetet követően megszüntette a diplo­máciai viszonyt Oroszországgal. Hazánk egyszer már átvészelte a bolsevizmus borzalmas napjait és azóta nincs egyetlen becsületes ma­gyar ember, aki visszakivánná az 1919. év vörös rémségeit. Éppen ezért az ország népének osztatlan helyeslésével találkozott a kormány­nak a diplomáciai viszony meg­szakítására vonatkozó intézkedése. A Szovjet ezt a diplomáciai ak­tust követően példátlanul alat­tomos és népjogellenes vörös légi­támadást intézett a körösmezői vasútvonal egy gyorsvonata,ellen és bombázta Kassát. A gyors­vonat utasai közül több embert megöltek a szovjetrepülők gép­fegyverei és Kassán a súlyos károkon túl 20 halálos áldozata van a merényletnek. A magyar felségterületeket ért népjogellenes támadás atáa a magyar nemzet a magyar királyi kormány intézkedésére a Szovjet­unióval hadiailapotban levőnek tekinti magát. A magyar légi erők megtorló bombázásokat hajtottak végre orosz hadicél­pontok ellen és a honvédség több helyen átlépte a szovjet határát. Megalakult az Egészségvédelmi Szövetség A mai kormányzat igen fontos feladatának tekinti a népbetegségek elleni küzdelmet. Ezért alakítja meg vármegyénkint az Országos Egész­ségvédelmi Szövetség megyei fiók­jait. Vármegyénkben junius 27-én alakult meg az Egészségvédelmi Szövetség tolnamegyei fiókja. Az alakuló közgyűlésen vitéz madi Kovács Imre főispán elnökölt, aki megnyitójában ismertette a szövet­ség célját, hangsúlyozva, hogy a magyar népet gyengítő népbeteg­ségek elleni komoly küzdelem nem­csak az arra hivatott szakorvosok­nak és szakszemélyeknek a feladata, hanem valamennyi igaz magyarnak, a magyar társadalom valamennyi tagjának. A megalakított szövetség alap- szabályszerü feladatának tekinti az egészségvédelem intézményes támo­gatását a családot veszélyeztető szociális és erkölcsi ártalmak le­küzdését a maga területén. Törek­szik az intézményes családvédelem megvalósítása utján egy hazafias, erkölcsös, egészséges és szociális gondolkodású társadalom megterem • tésére és ezzel a nemzet számbeli és értékbeli nevelésére. A nagy tetszéssel fogadott fő­ispán! megnyitó után dr Fördős Dezső vármegyei tiszti főorvos is­mertette a fiókszövetség ügyrendjét, majd utána a közgyűlés megválasz­totta a szövetség tisztikarát. A szövetség fővédőjévé vitéz madi Kovács Imre főispánt, védőjévé pe­dig Szongott Edvin alispánt válasz­totta meg egyhangú lelkesedéssel a közgyűlés. Elnökké pedig dr Haypál Sándor ny. vármegyei árvaszéki el­nököt ; alelnökökké dr Zsigmond Ferenc ügyvéd, tb. vármegyei tiszti főügyészt és dr Halmos Andor ny. kir. tanfelügyelő, tanügyi főtanácsost. A számvizsgáló bizottságba Németh András vármegyei számvevőségi főnök, számvevőségi tanácsost, Zá- dor György és Szentkirályi Zoltán várm. számvevőségi számellenőrö­ket, továbbá Gaál László vm. szám­ellenőrt és Somogyi Lajos várme­gyei számtisztet választották meg. Választmányi tagok lettek: Gall János r. kath. apátplébános, Németh Gyula ev. lelész, Tóth Lajos ref. lelkész, dr Sulyok Kálmán kir. tan- felügyelő, vitéz madi Kovács Imréné, Szongott Edvinné, Jávor Lehelné, Schultheisz Rezsőné, vitéz Vendel Istvánné, Polgár Istvánná, Surgóth Aladárné, dr Treer Istvánná, dr No- vák Miklósné, dr Piróth Endréné, dr Fördős Dezsőné, Mentz Jánosné. Az alakuló közgyűlés vitéz madi Kovács Imre elnöklő főispán záró­szavaival ért véget. Julius 6-161 „Jobbra hajts!“ Az egész ország területén a jobb­oldali közlekedést — tehát városunk­ban és vármegyénkben is — julius 6-án vezetik be. Erre vonatkozólag a városhoz most érkezett meg egy rendelet, amely előírja, hogy a jobb­oldali közlekedéshez szükséges elő­készületeket meg kell kezdeni, hogy az adott jelre azonnal végrehajtható legyen. A közlekedés ugyanis termé­szetesen az utolsó pillanatig a bal­oldalon történik, tehát addig a jelző­táblákat sem lehet a másik oldalra átállítani, ellenben olyan állapotba kell azokat helyezni, hogy negyed­órák leforgása alatt áthelyezhetők legyenek. Az uj rendszerre való áttérés ele­jén a szakértők szerint is kétségte­len bizonyos fokú és bizonyos idejű válságra lehet és kell is számitani, hiszen sok évtizedes gyakorlat sutba­Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom