Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-01-18 / 5. szám
mil. évfolyam. 5. szám. SzekszOrd, 1941 Janndr 18. (Szöuljai) TOLNAMEGYEI UJSAfí HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 9zerkeszt6séff és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: | A legkisebb hirdetés dl|a l-50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. y _ RPO nyllitér soronként 60 fillérbe kerti 1. Gazdasási jövőnk | Méltán várta a politikai világ és j az egész magyar közvélemény fokozott figyelemmel és felcsigázott érdeklődéssel gróf Teleki Pál miniszterelnök miskolci beszédét, melyről lapunk előző számának vezető helyén már megemlékeztünk. Ez a kormányelnöki megnyilatkozás, mely tulajdonképpen nyitánya volt az,uj esztendő küszöbén meginduló belpolitikai életnek, valóban alapos, őszinte és minden részletre kiterjedő képet adott a nemzeti közvéleményt érdekig összes kérdésekről. Igen érdekes formában fejtegette a miniszterelnök a magyar gazdasági élet megoldásra váró feladatait. Ezek a gazdasági kérdések fontos helyet foglaltak el a miskolci beszédben, ami nem csodálható, hiszen a mai viszonyok közepette a gazdasági kérdések megoldása valóban döntően befolyásolja a nemzet életét. Ezekről a gazdasági kérdésekről, a jövő gazdasági feladatairól szólva, a miniszterelnök a tervszerűség fontosságát hangsúlyozta. — A tervgazdálkodást kell megvalósítanunk a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. Arra kell törekednünk, hogy a jövőben minél többet és minél jobban termeljünk, mert az európai és a világversenyben ez a leglényegesebb. Ha ezt elmulasztjuk, úgy vagy a világnak egy másik államában fogják azt termelni, amit tervszerű munkával a magyar földből is kihozhatnánk, vagy pedig ami még rosszabb, ezen a magyar földön mások fognak termelni hetyettünk. Ez annyit jelent tehát, hogy be kell vezetnünk a tervgazdálkodást s igy nemcsak ma kell alkalmazkodnunk az átmeneti háborús körülményekhez, de a későbbi időkét is számításba kell vennünk. A legjobb vevőpiacok rendszerint a szomszédos országok. A magyar mezőgazdaság legfontosabb piaca tehát Németország, amelynek éghajlati viszonyai is olyanok, hogy sokféle dolgot szállíthatunk a németeknek, amelyeket ott termelni nem tudnak, miután a Birodalom éghajlata hűvösebb és erősebb, mint a mienk. . A mezőgazdasági tervgazdálkodás azonban csak egy része az általános tervgazdálkodásnak, amelynek természetesen ki kell terjednie az iparra és a kereskedelemre is. I Ezen a téren az ország örvendetes j területi gyarapodása uj és igen fon- | tos feladatok elé állított bennünket. Kárpátalja és Erdély visszatérése folytán az öntözés és a vízi erők j gazdaságos kihasználásának kérdé- | sét most egészen uj alapokon old- hatjuk meg. Emellett a visszatért területeken a föld mélyén nagy kincsek rejtőznek, amelyeket eddig még nem tártak fel. Ezeket a kincseket fel fogjuk kutatni s emellett gondoskodnunk kell arról is, hogy ezeket a kincseket, amelyeket a magyar föld mélyéből fogunk kibányászni, olyanok kezébe tegyük le, akik a nemzeti feladatokat vallják és vállalják. Az ipar terén igen fontos, hogy a munkásokat és a munkaadókat ne országosan válasszuk szét két nagy csoportra, hanem fogjuk össze őket egyes ágazatok szerint a nemzeti feladatoknak azokba a csoportjaiba, amelyekhez érteniök kell. Ez az úgynevezett hivatásrendi szervezés, amely egészen uj alapokra fogja helyezni gazdasági életünket. A kereskedelem terén a miniszter- elnök megállapítása szerint elsősorban arra kell törekedni, hogy az minél szervezettebb legyen. Mindeddig csak a külkereskedelmet sikerült megszervezni, a belkereskedelemmel azonban még nem foglalkoztak elég alaposan s még azok az adatok sem állanak rendelkezésre, amelyek megfelelő áttekintést nyújtanának az ország belkereskedelmi forgalmáról. Gondoskodnunk kell arról, hogy ez a belkereskedelem ne tengjen túl, de viszont a külvilág felé ügyesen és a legértékesebb formákban hozza piacra a magyar gazdasági élet termékeit. Hogy ezt elérhessük, arra kell törekednünk, hogy egyforma dolgokat termeljünk és sajátos minőségű árukat, mert csak ebben az esetben számíthatunk arra, hogy az európai piacok szívesen fogják felvenni a magyar kínálatot. Foglalkozott a miniszterelnök beszédében a földkérdéssel is. Erre vonatkozólag azt hangsúlyozta, hogy a magyar föld olyanok kezében legyen és különböző tájak szerint olyan elosztásban, hogy ez a föld minél több munkáskéznek adjon kenyeret. Ez legyen tehát a birtok- politikának vezető gondolata. Az uj földreformtörvény tízéves program- I mot állított fel s ez idő alatt évenként legalább százezer hold kiosztását írja elő. Az elmúlt első évben százezer holdnál több föld került kiosztásra, ha azonban ebben az ütemben folytatni kívánjuk a munkát, akkor emberekre van szükség, akik megfelelő szakértelemmel végzik el fontos feladatukat. Ezért fogja a kormány egynéhány napon belül meginduló tanfolyamon az arra alkalmas egyéneket kiképezni, akik a megfelelő szakismeretek birtokában nem tiz év alatt, de remélhetőleg már négy év alatt elvégzik azt a kutató munkát, amelynek eredményei meg fogják mutatni, hogy az ország egyes vidékein mit kell ten- | nünk a helyes birtokmegoszlás ér- I dekében. Közigazgatási bizottság Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt kedden délelőtt tartotta január havi ülését Tolna vármegye közigazgatási bizottsága, melyen résztvettek úgy a választott, mint a hivatalos tagok. A főispán az ülés megnyitása után meleg szavakkal üdvözölte Beteznay Istvánt, az uj árvaszéki elnököt, aki ebben a minőségében először vett részt a közigazgatási bizottság munkájában, dr Sulyok Kálmáht, az uj királyi tanfelügyelőt, továbbá előléptetésük alkalmából dr Szebényi János állategészségügyi felügyelőt, dr Gärtner Sándor pénzügyigazgató helyettes, pénzügyi főtanácsost és Egry Károly erdőfőmérnököt, a kir. erdő hivatal vezetőjét. Az alispán jelentésének tudomásul vétele során báró Jeszenszky József arra kérte a vármegyét, hogy a most történő gazdasági cselédváltozásokkal kapcsolatban az egyes gazdaságok érdekeinek szem előtt tartásával olyan intézkedések történjenek, hogy a termelés biztosítása a magasabb érdekekre való tekintettel minden körülmények között megtörténjék- Majd rámutatott arra, hogy a gazdasági munkák elmaradása folytán előállható termelési károk kiküszöbölésére a tavaszi leventeoktatás a legszükségesebb munkák befejezéséig szüneteltessék, mert másképpen az óriási elmaradást pótolni lehetetlen. Szongott Edvin alispán megígérte a kívánt intézkedések megtételét. Kifejtette azután, hogy a leventeoktatást vasárnapra áttenni nem lehet, mert a honvédelmi miniszter ragaszkodik a hétköznapi oktatáshoz. Ezt követően az egyes albizottságokba a következőket választották tagokul: Közegészségügyi albizottság: Szongott Edvin, dr Bernáth Béla, Schneider Gábor.. t Telepítési albizottság: dr Vértesi László, Dőry Frigyes. Kisajátítási albizottság: Schul- theisz Rezső, Schneider Gábor. Útügyi albizottság: Szongott Edvin, Dőry Frigyes. Népoktatásügyi albizottság: Szongott Edvin, Dőry Frigyes, Tóth Lajos. Gazdasági albizottság: báró Fiáth Tibor, Dőry Frigyes, John Sándor, dr vitéz Kohányi-Szabelly Károly, erdészeti ügyekben Mérey Andor, Szikorszky Jenő. Adóügyi albizottság: dr Bernáth Béla, báró Fiáth Tibor, Dőry Frigyes, Schneider Gábor, póttagok: báró Jeszenszky József, Michéli Mihály. Gyámügyi albizottság: Michéli Mihály. Schneider Gábor, póttagok: báró Schell József, Dőry Frigyes, dr Vértesi László, báró Fiáth Tibor. Fegyelmi választmány tagjai az állami tisztviselők köréből: dr Szebényi János, Emeritzy Zoltán, a választott tagok köréből: Dőry Frigyes, báró Fiáth Tibor, póttagok: Gärtner Sándor és Tóth Lajos. Az egyes közigazgatási ágak szakelőadóinak jelentése során Gärtner pénzügyigazgató helyettes azt javasolja, hogy névszerint is felsorolt több község vezetőivel szemben mondassák ki az anyagi felelősség azért, mert ott nagyok az adóhátralékok. Szongott Edvin alispán a felelősség kimondása előtt megvizsgálandónak tartja, hogy nem egyes nagyösszegü és eddig el nem árverezett ingatlanok okoz- zák-e az adóhátralékokat, amelyekért a jegyzők felelőssé nem tehetők. — Báró Schell Józsefnek az anyagi felelősségre vonatkozó kérdése után Dőry Frigyes azt fejtegette, hogy a végrehajtásoknál nem lehet a végletekig járó kíméletlenséggel eljárni, mert ez megnehezíti a jegyző helyzetét a közönségnél, amelynek jóakaró atyja kell, hogy legyen. Nem tartja helyesnek, hogy ilyesmiért a jegyzőket kell felelőssé I tenni és őket kell megterhelni az | állami végrehajtók napidijaival — I Szongott alispán arra# mutatott rá, i hogy az elmúlt évben mozgósítás volt, a hivatali munkaerőket elvitték hosszú időre katonának, az adóbehajtás ilyen körülmények közt halasztást szenvedett. Vannak községek, ahol uj jegyző van. Az ilyent a történetesen már’meg is halt előd mulasztásaiért felelőssé tenni nem lehet. Gärtner pénzügyigazgató helyettes a legnagyobb megértéssel nyilatkozott a jegyzők munkával való túlterheléséről és belátja, hogy őket tehermentesíteni kell. Az anyagi felelősség kérdésének feltevésénél is éppen ezért a legnagyobb körültekintéssel és megértéssel fog eljárni. Egyes szám ára 12 fillér
