Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-01-15 / 4. szám

MUL Mum. sze&szflrd, ist! lanaűr 15. (Szerda) 4. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán es szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l’SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerü 1, Miniszterek vasárnapja A magyar életet élő nemzet ere- I jének, tehetségének, elhivatottságá-r j nak, jobb jövendőjének bizonysága volt a mostani vasárnap. A Magyar Élet Pártja, a jobboldali keresztény | nemzeti erő maradéktalan képvise­lője tizenegy helyen tartott ezen a napon vezetői értekezletet és vala­mennyi ülésen bebizonyosodott, hogy ez a párt az együttes épitő munka pártja és hogy amit ez a párt csinál, ezer év óta kipróbált lelkiség. Ugyanez volt egyébként a veleje annak a hatalmas beszédnek is, amelyet gróf Teleki Pál miniszter- elnök vasárnap Miskolcon mondott. A miniszterelnököt a lobogó- diszbe öltözött Miskolcra lekisérte Lukács Béla, a MÉP országos el­nöke, Szinnyei-Merse Jenő a kép­viselőház alelnöke, dr vitéz 7Ym- ránszky László miniszteri osztály­főnök, a miniszterelnökségi sajtó­osztály főnöke, Incze Péter miniszteri tanácsos és számos országgyűlési képviselő. Gróf Teleki Pál Miskolcon nagy beszédben vázolta a jövő fel­adatait és ebben, az egész ország­tól nagy figyelemmel és érdeklődés­sel várt megnyilatkozásban rávilá­gított valamennyi sorsdöntő kérdé­sünkre. Megmagyarázta az igazi nemzeti összefogásnak nemcsak a lényegét, hanem a részleteit is és levonta azt a következtetést, hogy az egész nemzetnek egy emberként kell szembe nézni minden vészéllyel. Hangoztatta annak a szükséges­ségét, hogy valamennyien magyarok legyünk, magyarságunkból ne en­gedjünk, ne legyünk kishitüek, kis­hitűségből ne hódoljunk be .semerre és senkinek, magyarságunkat pedig tartsuk fenn erősen. Első feladatom a világ számára megtartani a nem­zetet a maga mivoltában, hangoz­tatta gróf Teleki Pál, majd beszélt mindannyiunk munkájáról, munkás­ságáról, amely nem lehet más, mint a nemzet szociális szolgálata. A nemzet elé tárta az ezeréves magyar lelkiséget, a kipróbált lelkiséget, amellyel nem szabad játszani, ame­lyet nem szabad odadobni, mert aki ezzel játszik, az nem tartozik a. nemzethez. Meggyőző módon beszélt a szent- istváni feladatról, amely egy sok­nyelvű ország vezetését jelenti. A nemzet szociális szolgálatának tagla­lásánál azt hangoztatta, hogy min­denki dolgozzék és hogy mindenki jól végezze munkáját. A földkérdésnél — úgymond a miniszterelnök — arra van szüksé­günk, hogy minél több biztos egzisz­tencia legyen. Nem szükséges, hogy mindenki önnálló gazda legyen, hanem hogy otthonhoz és házhely­hez jusson, mert az otthonon és a családon épül fel a nemzet. A föld­nek azok kezébe kell jutni, akik a nemzeti feladatot vállalják. Nagy hatást keltettek a miniszter- elnök beszédének azok a részei, amelyeket a tervgazdálkodás kér­déseiről, az ipari gazdálkodásról, a jövő alakulásáról és mindazokról a problémákról mondott, amelyekhez | nekünk magyaroknak közünk van. Végül meggyőző módon rámutatott , arra, hogy sokkal könnyebbek lesz­nek a viszonyok, ha megfelelő terv­gazdálkodással előkészítjük a háború utáni állapotokat, mert tisztában kell lennünk azzal, hogy a terv- gazdálkodással további életet terem­tünk nemcsak magunknak, hanem gyermekeinknek és unokáinknak is. A miniszterelnök megnyilatkozása ez alkalommal is újra utat jelölt, sőt utat szabott minden magyarnak, j Szegeden Varga József iparügyi I és kereskedelmi miniszter volt va­sárnap sok előkelő politikus kísé­retében és az Alföld metropolisá­ban azt hangoztatta, hogy a jövőt ugyanabban a szellemben és ugyan­azokkal az eszközökkel kell mun­kálni, amelyek az elmúlt két esz­tendő országgyarapodással járt ered­ményeihez vezettek. Beszélt az Al­föld szerepéről, az iparfejlesztés szükségességéről, az uj magyar po­litika nemzetgazdasági fontosságá­ról és arra intett, hogy az uj ma­gyar élet megteremtése végett erő­teljes ütemű munkára van szükség úgy a mezőgazdasági, mint az ipari. munkában és éppen ezért nem sza­bad megszűnni a munkára való buz­dításnak, ha pedig ez nem volna" elegendő, a munkára való kény­szerítésnek. Dr Radocsay László igazságügyi miniszier a Magyar Élet Pártja pest- vármegyei értekezletén mondott nagy beszédet és rámutatott arra, hogy a külpolitikai sikerek mellett nagy al­kotó munka folyt. A szociális kér­dések végleges elintézése viszont azért késlekedett, mert anyagi erőin­ket honvédségünk fejlesztésére kel­lett fordítani. Hogy a hadsereg ki­építése megtörtént, egymást követ­ték a szociális intézkedések és a költségvetésben máris 130 millió pengőt irányoztak elő tisztán szo­ciális célokra egy évre. Kaposvárott Laky Dezső közellá­tási miniszter nyilatkozott az ország közellátási és beruházási kérdései­ről. Elmondotta, hogy mig Imrédy koncepciója szerint ezermilliós be­ruházási programot állítottak ösz- sze, addig az 1939. és 1940. évben majdnem háromezermilliót költöt­tünk el a hadsereg fejlesztésére, valamint szociális célokra. Teleki miniszterelnök teljes eréllyel igyek­szik gyors ütemben megvalósítani az égető szociális reformokat, majd ismertette az ország gazdasági hely­zetét, hangoztatva, hogy .nálunk más államokhoz viszonyítva, aránylag még kedvező állapotok -vannak. Ez — úgymond — elsősorban a kor­mány munkásságának köszönhető, mert lehetővé tette a meglévő és egyre fogyó készletek igazságos, méltányos és a szociális szempon­tokat is szem előtt tartó megosz­tását. Nagyhatású beszédében kifej­tette, hogy gróf Teleki Pál kor­mánya felszínre hozta a gazdasági élet erőit és a megrekedt tőkékkel olyan hatalmas összegű beruházási program végrehajtására határozta el magát, amiről két és fél év alatt az országban senki sem mert ál­modni. A négy miniszter beszédei, vala­mint Fáy István kultuszállamtitkár­nak Kassán, Bárczay János föld- mivelésügyi államtitkárnak Rima­szombatban, Szász Lajos pénzügyi államtitkárnak Kecskeméten, vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár­nak Nagyváradon tartott fejtegetései meggyőzték a nemzetet arról, hogy a kormány és pártjának munkája valóban a magyar nemzet szociális szolgálata. Tolna vármegye árvaszéke nagyösszegü karácsonyi segélyt adott elhagyottá nem nyilvánított szegény gyermekeknek Tolna vármegye árvaszéke, a hozzá beérkezett segély iránti ké­relmek alapján az elhagyottá nem nyilvánitott szegény gyermekek se­gélyezésére igen tekintélyes össze­geket utalt ki és elrendelte a köz­ségi elöljáróságoknak, hogy a pénzt elsősorban cipő- és ruhaszükség­letre kell fordítani, azontúl pedig élelmiszert kell vásárolni a család részére. A segélyt készpénzben nem volt szabad kiadni, hanem azt a községi közgyám és a kiskorúak törvényes képviselője együttesen vásárolta el az illetők számára. A kiutalt összegek a következők: Lengyelen 25 P-t> egy család ja­vára, Németkéren 25 P-t egy család­nak, Mórágyon 25 P-t egy család­nak, Fácánkerten 40 P-t két család- I nak, Pincehelyen 20 P-t egy család­nak, Kisdorogon 55 P-t két család­nak, Gyulaion 45 P-t két családnak, Várdombon 60 P-t három család­nak, Tevelen 60 P-t "három család­nak, Sióagár dón 40 P-t két család­nak, Ozorán 45 P-t két családnak, Györkönyben 60 P-t három család­nak, Keszőhidegkuton 45 P-t két családnak, Miszlán 90 P-t 4 család- i nak, Kisszékelyben 25 P-t egy csa- I Iádnak, Értényben 25 P-f egy csa­ládnak, Felsönánán 20 P-t egy csa­ládnak, Izményben 30 P-t egy csa­ládnak, Dunakömlődön 90 P-t négy családnak, Bedegkéren 20 P-t egy családnak, Sárszentlőrincen 100 P-t öt családnak, Gerjenben 40 P-t két családnak, Hogy észen 100 P-t négy családnak, Bölcskén 20 P-t egy csa­ládnak, Tamásiban 20 P-t egy csa­ládnak, Bonyhádon 145 P-t 6 csa­ládnak, Kisvejkén 20 P-t egy csa­ládnak, Dombóváron 100 P-t őt családnak, Alsónyéken 140 P-t hat családnak, Döryzombán 165 P-t 8 családnak, Kajdacson 45 P-t két családnak, Faddon 255 P-t 12 csa­ládnak, Magyarkesziben 65 P-t 3 családnak, Nagyszokolyban 100 P-t 5 családnak, Tengelicen 295 P-t 12 családnak, Decsen 185 P-t kilenc családnak, Simontornyán 370 P-t 17 családnak, Bátán 40 P-t kát családnak, Nagyszékelyen 40 P-t két családnak, Szedresen 140 P-t 7 családnak, Pál fán 160 P-t 8 csa­ládnak, Felsőnyéken 70 P-t három családnak, lolnanémediben 125 P-t 6 családnak, Dunaszentgyörgyön 65 P-t három családnak, ócsényben 280 P-t 12 családnak, Ujdombóváron 275 P-t 12 családnak, Regszemcsén 290 P-t 12 családnak, Szakadáton Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom