Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-03 / 33. szám
TOLNAfiEÖYH DJSlfl A névszerinti szavazások lefolytatására két bizottságot alakított a főispán. Ezek egyikének elnöke dr Berndth Béla, tagjai Fittler Béla és báró Schell József, jegyzője dr Ma- lonyay Elemér lett, mig a másiknak elnöke Bodnár István lett, tagjai Hangéi Andor, Vizsolyi Ákos, jegy zője pedig dr Sigora Miklós. Tóth Lajos mepemfékezése a tatárjárás 700 óvas évfordulójáról A főispáni bejelentések tudomásulvétele után Tóth Lajos szekszárdi ref. lelkész mondott igen nagyhatású megemlékezést a tatárjárás 700 éves évfordulójáról, megállapítva, hogy történelműnk három legborzalmasabb katasztrófája a tatárveszedelem, a mohácsi vész és Trianon. Bravúrosan rajzolta meg a tatárjárás történelmi képét, elmondva, hogy Szent István és Szent László gyönyörű birodalma a tatárhordák szabad prédájává vált és hogy a menedéket kereső IV. Béla királytól az osztrák herceg aranyat és földet zsarolt. Bár az ország a tatárfegyverektől majdnem megsemmisült és vérvesztesége a történelem folyamán a legnagyobb és leg- szörnyfibb volt, mégsem pusztult el, mert IV. Béla király, akinek nem volt elég erős a keze ahhoz, hogy a veszedelem előtt a nemzetet ösz- szetartsa, mégis újjá tudta építeni az országot Hajoljunk meg — úgymond Tóth Lajos — 700 év után is szeretetteljes és hálás kegyelettel az ország- építő nagy király emléke előtt. Meggyőző okfejtéssel beszélt ezután a magyar nemzet rendeltetéséről, sorsáról, amelyet ezen a helyen azért vállalt a nemzet, hogy létét biztosítsa, mert ha ettől a sorstól dezertál, akkor az élethez nincs joga. Magyar sors, hogy e kataklizmában senkitől sem segítve, egye- dfll állt a magyar. Az akkori idők eseményeiből levont tanulság gyanánt ezt tudni kell az újabb ezer esztendőkre. Hiszen magyar rendeltetés megállani a bástyán — és tartani a posztot. Minden magyar erőt össze kell fogni, eggyé kell válni a nemzetnek akaratban, mert ha egységünk megbomlik, idegen karmok vájnak a nemzet testébe. Emberi értelem felett álló dolog, hogy a magyar nép minden történelmi logika dacára is itt áll és itt él. Ez pedig azért van, mert a magyar a Gondviselés népe. Ebben a rendeltetésűnkben hinni kell és bíznunk magyar életűnk fennmaradásában, mert ez a föld Magyarország és nem más és nem is lehet sohasem más. Ezt a nagy igazságot nem lehet megdönteni. A hétszáz év előtti katasztrófában — úgymond Tóth Lajos — az a legtragikusabb, hogy a tatárjárás Öldöklései után üresek maradtak a magyar városok és a faluk. Erdélybe akkor nyíltak meg a kapuk, beszivárogtak az idegenek, akik elfoglalták a kipusztitottak helyét és | azóta ezek a beszivárgók jogot formáltak a magyar földre. Meg kell azonban állapítanunk a századokon keresztül vastag sugárban kiömlött vér jogán ez a föld a miénk, mindazoké, akik a magyar sorsot vállalják és viselik. A hétszáz év előtti borzalmas eseményekből a történelmi tanulságot mi, a most élő nemzedék le tudja vonni és valamennyien oda- sereglfink a magyar élet Ország- építő Ura elé és elszánt akarattal, megdönthetetlen egységben állunk a magyar élet bástyáján. A közgyűlés a szép beszéd elhangzása után hosszasan ünnepelte a szónokot és Horthy kormányzót, majd a főispán javaslatára elhatározták, hogy a beszédet a közgyűlés jegyzőkönyvében teljes egészében megörökítik. Gróf Apponyi Károly felsőházi tag indítványára elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy gróf Teleki PáLminiszterelnök emlékét jegyzőkönyvében megörökíti és hogy a vármegye részvétét a főispán utján a gyászoló családhoz eljuttatja. Or Tóth SAndor egyetemi magántanár a szekszárdi kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának főorvosa az alispáni jelentésnek a népszámlálás eredményét ismertető részéhez szólt hozzá, megdöbbenéssel véve tudomásul a jelentésnek azt a részét, hogy a népszámlálás nyers és előzetes eredményeiből igen szomorú kép tárul elénk, ha összehasonlítjuk vármegyénk adatait más megyék vonatkozó adataival, amelyek szerint Tolna vármegye népszaporodása nemcsak az országos átlagtól, hanem egyéb vármegyék szaporodásának arányától is messze elmaradt. Ő, aki olyan őrhelyen áll, ahol a népmozgalmat figyeli, felhívja a vármegye közönségének érdeklődését az anya- és csecsemővédelem kórházi vonatkozású részére, mert ez nem minden tekintetben áll korszerű színvonalon. Nagyobb arányú bővítés és modernizálás volna itt szükséges és e teremben most ő ad hangot a kórház vezetősége sokszor elhangzott kérelmének, hogy a csecsemővédelem érdekében a kórházat gyermek- gyógyászati osztállyal kell ellátni. Tarthatatlan ugyanis az az állapot, hogy az 1 éven aluli beteg gyermekeket mint csecsemőket a szülészeti osztályon ápolják, mig az 1 éven felülieket a belgyógyászaton és sebészeten helyezik el. Ennek a fontos kérdésnek — úgymond — nem szabad „a nincs rá fedezet" című rovat temetőjében elsűlyedni, mert az emberanyag gondozása a legfontosabb kérdés és éppen azért valami szerényebb keretek közt mozgó megoldást kellene a csecsemővédelem érdekében találni. Tudom, végzé beszédét dr Tóth magántanár, hogy a vármegyének sok az adóssága. Azonban mi a nagyobb adósság ? Az-e amivel a bankoknak, vagy az, amivel a magyar jövendőnek tartozunk ? Ezt fontoljuk meg. óriási taps hangzott fel dr Tóth Sándor egyetemi magántanár beszéde után és azt következően Szongott alispán válaszolt a felszólalásra. Ezek a dolgok — úgymond — régóta foglalkoztatják a vármegyét és a kórházi bizottságot. A vármegye azonban óriási kötelezettségeket vállalt a kórházépítéssel kapcsolatban, úgy hogy bár kamatra már 1,500.000 P-t fizetett, még mindig fennáll 1,300.000 P adósság. Újabb terhek vállalása nélkül ezt a kérdést megoldani nem lehet. A vármegye, amelynek pótadója a többi önkormányzatok élén halad, a jelen pillanatban ezzel a kérdéssel nem fog- lalkozhatik. A közgyűlés csalódottan vette tudomásul az alispán válaszát. A tárgysorozat során tudomásul vették az alispán időszaki jejentését, a közigazgatási bizottság jelentését és a számon- kérő szék jegyzőkönyvét. A miniszteri leiratokkal foglalkozva üdvözölték dr Báidossy László miniszter- elnököt és báró Bánffy Dániel föld- mivelésűgyi minisztert és tudomásul vették gróf Teleki Mihály búcsúlevelét. Választások Adófelszólamlási bizottsági tagokká választották 1941—1943. évekre a következőket: A szekszárdi adóhivatali kerületben. Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: Tolnay Knefély Ödön, póttag: Michéli Mihály. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Marth Ferenc, póttag: Gaál Gyula. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Kutasi István, póttag: Theisz Lőrinc. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Török Ottó, póttag: dr Marxreiter Alajos. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag : dr Treer István, póttag: Hayt Ferenc. A bonyhádi adóhivatali kerületben. Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag : Wolf Antal, póttag: Komlósi János. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Novotny Rezső, póttag: Szokolics Pál. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Handl János, póttag: Pétermann Jakab. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Bitter Károly, póttag: dr Szentiványi József. A törvényhatósági bizottság tagjai közűi rendes tag: Sclich- therle Lipót, póttag : Márcz József. A dombóvári adóhivatali kerületben. Alsódunántuli Mezőgazdasági | Kamara jelöltjeiből rendes tag: Be- ' zuk István, póttag': Ráth István. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Rothermel János, póttag: Brédl Lajos. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag-.vitéz Kőrősy Lajos, póttag: Farkas István. A Pécsi ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Vajda Zsigmond, póttag : dr Neu János, A törvényhatósági bizottság Jagjai közfii rendes tag: Merényi Kálmán, póttag: ifj. Ivanics Antal. A dunaföldvárl adóhivatali kerületben. Alsódunántul Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Erdélyi Atadár, póttag: Vizsy Pál. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Csernyánszky Imre, póttag: Kun János. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Fábián Gyula, póttag: Kosztonyik Kálmán. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Ringbauer Ferenc, póttag: dr Zlinszky Vidor. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag : dr Szakács Ernő, póttag: Nagy Lajos. A gyönki adóhivatali kerületben. Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: Pesthy Gergely, póttag: Ács Imre. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Pétermann Henrik, póttag: Kerekes János. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelőttjeiből rendes tag: Müller Konrád, póttag: Eiring István. A Pécsi ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Erlemann Vilmos, póttag: dr Arbanász Zoltán. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag: dr Vértessy László, póttag: Schmidt Jenő. A paksi adóhivatali kerületben. Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Bar- tal Aurél, póttag: Fekete Ödön. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag : vitéz Kiss Kálmán, póttag: Gosztonyi János. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Szelp József, póttag: Paczolay Béla. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Grosch József, póttag: dr Hidegh József. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag: dr Csók Sándor, póttag: ifj. Borbély János. A tamási adóhivatali kerületben. Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: vitéz Nagy Miklós, póttag : Gyenis László. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag : Hamar Lajos,- póttag: Torma Mihály. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Reichardt István, póttag: Vódl Jenő. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöljei- ből rendes tag: dr Mann József, póttag; dr Király Géza. A törvény- hatósági bizottság tagjai közül reu1941 május 3.
