Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-04-26 / 31. szám

Szektán, 1941 Április 26. (Szómtól) 31. ízte TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztődig is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BlOflzetésI d 11: Egész évre __ 12 pengő || Félévre_________6 pengő Pe lelóa szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés! dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|s 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. A hírrovatban el­helyezeti reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint s nyllttér soron­ként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felér. Magyar összetartás Bárdossy László miniszterelnök a miniszterelnökség tisztviselőinek je­lenlétében azt mondotta, hogy azon az utón akarja vezetni az országot, amelyet néhai nagy miniszterelnö­künk, gróf Teleki Pál megjelölt. Gróf Teleki Pál sok mindenre taní­totta a vezetésére bízott országot, mert miniszterelnöki tevékenysége legalább annyira volt tanítás, mint politizálás és ha tanításainak a leg­jelentékenyebbjére akarunk rámu­tatni, akkor ez a magyar összetartás szükségességének hangsúlyozása, összetartás, nemzeti együttműködés nélkül, még békeidőben sem lehet nagyot alkotni, hát még az olyan nehéz időkben, mint amilyeneket most átélünk. A Gondviselés ke­gyelme s a történelem szerencsés fordulata alig két esztendő alatt immár negyedszer adja meg a ma­gyarságnak az országgyarapodás Örömét. A trianoni békeszerződés­sel leszakított drága részek térnek vissza az anyaországhoz. Nagy öröm és boldogság ez számunkra, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy egy­ben nagy feladat és kötelezettség is. Újra kell felépítenünk Magyarorszá­got és nehéz időkben kell újra felépíteni. Az országépités csak a nemzet legjobb erőinek felhaszná­lásával s a nemzet legjobb fiainak egyetértésével történhetik, összetar­tás, egységes magyar akarat a nagy kérdésekben: ez legyen az a vezérlő csillag, amely minden cselekede- detünkre rávilágít. Nem annyit jelent ez, hogy ne legyen vélemény az országban, ne lehessen tisztességes meggyőződésből fakadó nézetnek kifejezést adni, de annyit jelent, hogy csak a nemzet nagy érdekeit szolgáló nézetekért harcoljunk és olyan módon harcoljunk, hogy ez a harcmodor ne ártson népünk jövőjének. Idézhetnénk a közelmúlt­ból példákat, amikor eltévelyedett emberek olyan eszközökhöz pró­báltak folyamodni, amelyek nem­csak idegenek a mi sajátos magyar lelkiségünktől és történelmi hagyo­mányainktól, de egyenesen vissza­taszítók és megdöbbentők. Ha meg akarjuk mutatni, hogyan nem sza­bad eszmékért küzdeni, elég ezekre a szomorú példákra utalni. Ha meg akarjuk világítani, hogy kell esz­mékért küzdeni, akkor gróf Teleki Pál nagy emlékét kell felidéznünk, akinek hazafisága, életének példa­adása a legnagyobb magyarok tet­teihez és emlékeihez méltó. Ne feledjük el, hogy magyar katona­testvéreink még csetnikbandákkal küzdenek, a szemünk előtt teremtik meg azt a nyugalmat, amely a leg­újabban visszatért magyar terület békés fejlődéséhez elkerülhetetlenül szükséges. Ha nem vagyunk is há­borúban, de mégis komoly időkben élünk. Csak az lépjen a közszerep­lés színpadára, akinek tehetsége, A rendkívüli viszonyok rendkívüli gazdasági intézkedéseket tettek szük­ségessé, amelyek tervszerűen bizto­síthatják a termelés folytonosságát és kiküszöbölik a fogyasztó rétegek és a mezőgazdák számos indokolt panaszát. A kiadott uj kormányrendeletek között első helyen szerepel a munka­bérek újabb szabályozásáról szóló i 2980/1941. M. E. számú rendelet, | amely az iparban, bányászában és megfelelő erkölcsi érzéke elég ép ahhoz, hogy megérteni és hirdetni tudja az együttműködésben, az össze­tartásban rejlő nagy erőt A nemzet nagy érdekei mellett el kell tűnnie a kicsinyes pártpolitikai szempon­toknak s méginkább el kell tűnnie az egyéni érdekeknek. A magyar történelem elég gazdag nagy pél­dákban s ezekre kell gondolnia ma mindenkinek, aki a közélet terén működik. kohászatban, valamint a kereske­delemben fizetett munkabéreket to­vábbi nyolc százalékkal emeli. Mint ismeretes, a kormány a munkabére­ket 7 százalékkal emelte 1940 ok­tóberében. Most a munkabéreket oly módon kell kiegészíteni, hogy az 1939 szeptemberi bérekhez képest 15 százalék legyen a javulás. Az időközben — a hét százalékos bér- javítás után — eszközölt emelések a mostani emelésbe beszámíthatók. A munkabérek emelése természe­tesen nem követi teljes mértékben a háborús viszonyok következtében beállott élelmiszer- és iparcikkdrá­gulást, azonban nem szabad figyel­men kívül hagyni azt, hogy vannak fontos létfentartási költségek, amelyek amelyek a háború kitörése óta egy­általán nem emelkedtek. Változatlan maradt egy kormányrendelet folytán például a lakbér, az oktatás és vál­tozatlan nagyjából — a közlekedés költsége is. Az iparban, kereske­delemben és bányászatban dolgozó nagyobb részt városi lakosság azon­ban keresetének igen számottevő százalékát adja ki olyan cikkekre és szolgáltatásokra, melyeknek ára nem változott. A kormány azonban javítani akart a szélesebb népréte­gek helyzetén és ezért a munka­bérek megjavításában elment a le­hetőség határáig. A magyar agrárélet minden réte­gét közelről érinti a közellátási miniszternek és az árellenőrzés kor­mánybiztosának az a három ren­deleté, mely a sertésárakat és a sertéstermékek piacát szabályozza.Ezt a szabályozást régóta várta a gazda­közönség. Amikor ugyanis 1940 őszén a kukorica, a hízott sertés, a zsír és a hús árát szabályozták, más volt a helyzet mint ma. Akkor a gazda még megtalálhatta számí­tását, azóta azonban az esős idő miatt rossz minőségű lett a kuko­rica s így megdrágult a takarmá­nyozás. Az előző évi rossz termés miatt pedig megfogyatkozott a ser­tésállomány és megdrágult a sovány sertés. A kormány most éppen ezért uj sertésárakat és zsirárakat állapí­tott meg. A sovány sertés legmaga­sabb ára 1.90 pengő (ősszel 1.50 pengő volt), a hízott sertés ára pe­dig olyan helyeken, ahol felesleg van, 1.74 pengő, olyan vidéken, ahová máshonnan kell hozni a ser­tést, 1.84 pengő, Budapesten pedig 1.98 pengő lesz élősulykilogram- monkint. A budapesti zsirár 3.30 pengőre emelkedik s ennek meg­felelően emelik a húsárakat, vala­mint a vidéki zsirárakat is. A legfőbb érdek most az, hogy a sertésállomány növekedjék. Ezért terhelte meg a kormány az átme­neti időben a fogyasztást és éppen ezért gondoskodik arról is, hogy a sertésvágást 30 százalékkal ideig­lenesen csökkentsék. Zár alá helyez­tek minden hízott vagy hízóban lévő sertést és az élősertéssel való ke­Egyes szám ára 12 fillér Munkabéremelés Már a múlt év őszén észrevehető volt az elsőrendű szükségleti cik­kek árának emelkedése. A drágu­lást érthetővé tették a háborús vi­szonyok, a rendkívüli körülmények, amelyeket mérlegelt a kormány is, amikor 1940 októberében akként rendelkezett, hogy a munkabéreket, fizetéseket hét százalékkal emeljék. A beszerzési nehézségek azóta sem enyhültek s az árakban a további érezhető emelkedések következtek be. A . kormány tudatában van a megélhetési viszonyok rosszabbodá­sának és éppen ezért most újabb rendelettel gondoskodik az árak és jövedelmek összhangbahozataláról. E napokban jelent meg a kor­mány rendkívül nagyjelentőségű ren­deleté, amelyben arról intézkedik, hogy a munkabéreket további nyolc százalékkal emeljék fel.— E nyolc százalékkal együtt most már az 1939. évi szeptemberi helyzettel szemben 15 százalékos a növeke­dés: Ezt az intézkedést a közvé­lemény természetszerűleg a leg­nagyobb Örömmel fogadja és bi­zonyságát látja annak, hogy a kor­mány a lehetőségekhez képest min­dent elkövet, hogy enyhítse a dol­gozó tömegek megélhetési gond­jait A mostani emelés mégis igen nagy segítséget, könnyebbséget je­lent. Figyelembe kell venni, hogy az élelmiszerek, egyes nyersanya­gok és iparcikkek drágulása ellenére is változatlan maradt a lakbér, ép­pen a kormány közbelépése folytán. Köztudomású ugyanis, hogy a lakbéreket kormányrendelettel rög­zítették s ennek annál inkább van nagy jelentősége, mert a lakosság tekintélyes része költi jövedelmé­nek magas százalékát lakbérre. A változatlan lakásbérek mellett nem emelkedett a közlekedés ára sem, holott, főleg nagy városokban, ez is igen komoly adót jelent a dolgozó emberek háztartása szempontjából. A nyolc, illetve végeredményben 15 százalékos béremelés már ko­moly többletkeresethez juttatja a munkásembert és minden bizony­nyal rövid időn belül sor kerül a magánalkalmazottak (tisztviselők) fizetéspótlékának is megfelelő mér­tékben való felemelésére. Az ekként megnagyobbodott ke­reset megfelelő gondos beosztással lehetővé teszi az eddigi életnívó fenntartását, ami pedig a takaré­kosságot illeti, az mindannyiunk­nak érdeke és kötelessége. Jó pél­dával jár elől etekintetben maga az állam, amelynek pedig éppen a mai rendkívüli viszonyok mellett rend­kívüliek a kiadásai is. Ez a mos­tani intézkedés minden tekintetben megnyugtató gondoskodás és bi­zonysága annak, hogy a magyar kormányzat a szociális szempontok éber szemmeltartása mellett gon­doskodik a magyar tömegek életé­nek megjavításáról a mégoly nehéz viszonyok között is. Keresetjavitás, sertés- és zsirárszabályozás, szénárak, munka biztosítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom