Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-01-11 / 3. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" mii. égtalDnm. ______üilHfli, 1841 HMIft 11, (ktttlal) 3. irts. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkeaztfiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Egész évre __ 12 Előfizetési dIJ: pengő || Félévre _ _ 6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerü 1. Őrségváltás Mint arról már hirt adtunk, a mozgalmas 1940. év utolsó óráinak érdekes politikai eseménye az a változás, amely a földmivelésügyi tárcánál következett be. — A kormányzó gróf széki Teleki Mihályt, a miniszterelnök előterjesztésére, saját kérelmére a földmivelésügyi minisztérium vezetése alól felmentette s ez egyik legfontosabb gazdasági minisztériumunk élére báró losonci Bánffy Dániel földbirtokost, országgyűlési képviselőt nevezte ki. A hivatalos lap a felmentéssel egyidejűleg közli a legmagasabb kéziratot is, amely Teleki Mihály grófnak több, mint két éven át ki* váló buzgalommal és odaadással teljesitett szolgálataiért teljes elismerését fejezi ki. Teleki Mihály gróf 1938 november 15-e óta töltöttébe nehéz posztját. Még Imrédy Béla kormányában kapott meghívást a földmivelésügyi miniszteri székbe és azután megmaradt e nagy és nehéz tisztségben Teleki Pál gróf kormányában is. Nehéz és nagy feladatok hárultak e két év alatt a magyar miniszterekre. A többszörös ország- gyarapodás széles látókört, megfeszített munkát és hatalmas szaktudást követelt, hogy a 'felszabadult területek gazdasági életét zökkenés nélkül igazíthassuk be a magyar élet egészébe. Teléki Mihály gróf teljes felkészültséggel látta el feladatait, amelyek különös fontosságúak voltak, hiszen nemcsak a milliókkal megszaporodott népi tömegek ellátásáról kellett gondoskodni, de a megnagyobbodott és sokszor heteken át mozgásban lévő hadseregünk szükségleteit is biztosítania kellett. A második bécsi döntés hazahozta Keletmagyarországot ésÉszak- erdélyt és ezzel ismét uj feladatok tornyosultak a magyar kormányzat elé. Teleki Pál gróf miniszterelnök gyakori helyszíni tanácskozások alapján behatóan tanulmányozta az erdélyi viszonyokat s azoknak a magyar élettel való összhangbaho- zatala érdekében kívánatosnak találta, hogy kormányában helyet biztosítson erdélyi politikusnak, illetve szakembernek. Az erdélyrészi képviselők behívása után most sor került a kormány kiegészítésére s ennek a megvalósításaként nevezte ki a kormányzó Széki Teleki Mihály gróf helyére báró losonci Bánffy Dánielt. Bánffy Dániel báró személyében nagy tradíciókon nevelt erdélyi politikus és gyakorlati közgazdász került a megnagyobbodott Magyar- ország földmivelésügyi minisztériuma élére. Uj földmivelésügyi miniszterünk életerős fiatalember. 1893-ban született Nagyenyeden, iskoláit Sopronban és Kolozsvárt végezte és a nagy háborúban, súlyos sebesüléséig, két évig harcolt a különböző frontokon, egész sereg vitézségi érmet érdemelve ki. Az 1918-as szomorú impérium- változás során nem hagyta el az ősi földet, vállalta a kisebbségi magyar nehéz életét s szerepet vállalt a magyar párt, illetve később a magyar népközősség vezetésében. — Egyik irányítója volt egyháza köz- igazgatásának s az egész román uralom alatt megmentett maradékbirtokán gazdálkodott s különösen az erdőgazdálkodás és fakereskedelem terén ért el olyan eredményeket, amelyek kiváló szakértőként tették ismertté európaszerte nevét. Kinevezése nagy értékgyarapodást jelent az egész magyar kormányzat szempontjából. Szaktudás párosul egyéniségében az erdélyi szívóssággal s minden bizonnyal gyümölcsözően értékes munkája a maga er- délyiségével színesebbé, keményebbé teszi azt a magyar agrárpolitikát, amelyet kiváló elődök nyomdokain haladva, az egyetemes magyarság javára fog munkálni. Az egész magyar közvélemény rokonszenves bizalommal fogadja Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszteri kinevezését ! KORUNK ALKONYA Irta : Jánosi György Tulajdonképpen az év küszöbén arról kellene Írni, hogy milyen kilátásokkal indulunk az eljövendő esztendőnek ? Milyen lesz a termés a nem legalkalmasabb és kedvezőbb vetés után ebben a tenger pocsolyában, amely talán már felhő képében is sár ? Micsoda revíziós kilátásaink lehetnek még és az uj magyar határt hol húzzák meg 1941 esztendő végén ? — De annyi és annyiféleképpen írtak már ezekről a kérdésekről kéretlenül, hogy a megszűrt szúnyogot kár lenne ismét megszűrni. Lesz, ahogy lesz. Isten kezében a jövő. A múlt enni nem ad. A jelen és csak egyedül a jelen a miénk s most ebben egy olyan igazságra kell rámutatnunk, melyen átesünk, mégse veszi mindenki észre. Ez az igazság korunk alkonya. Az ember életét mindenkor nagy igazságok viszik. Napjainkban ilyen élethordozó igazság alkonyul le és fejeződött be. Az államrendszerek az egyének benső vágyainak kialakulásai, milliók eszményi elgondolásai. Abban a pillanatban leomlanak, amely pillanatban az egyének mást találnak és fogadnak el. Dánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Albánia és végül a tragikus véget ért Francia- ország uj képet nyert. Kiesett az angol hatás alól, A világot kirabló, Trianon-gyártó hazug demokrácia, amely nem tudott mást, mint kiélni azokat, akiket szekerébe befogott, süllyedezőben. — JNem menti meg Amerika se. Nincs ahoz elég rugalmassága. Nincsenek eszközei. Bizonyos, hogy a demokrácia nem politikai alakzat, hanem emberi természet. Azért a demokrata államoknak ki kell egyezniök a tényekkel, ha demokrata módon élni akarnak. Meghalt a múlt. És fel nem támad. Mi érezzük legjobban, hogy a világot uj eszmék mozgatják s ezek napról-napra izmosabban emelkednek ki a zavarosból, hogy ráüssék bélyegüket mindenre. Az osztályok közötti különbségek eltörlése mellett a munka megbecsülése a cél. Az égő világ fénye arcunkon táncol és a magyar közvélemény só- váran várja azt, hogy a nemzet tovább haladjon az uj idők uj eszméi utján. — Egyre hatalmasabban ver gyökeret minden magyar lélekben az a meggyőződés, hogy Magyar- országot naggyá Németországhoz való viszonya teheti. A hatalmas germánsághoz való egészséges kap* csolatunk, a vele és Olaszországgal való szoros baráti együttműködésünk máris olyan nagyszerű eredményeket hozott, amelyek annál ki- magaslóbbak, mennél inkább hasonlítjuk össze azok politikai tervével, akik a világháború áldozatául gyalázatosán megcsonkítottak s ha most egeket igémének is megnyerésünkért, senki se hinne az ígéret őszinteségében. A tengelyhatalom győzelme a .mi győzelmünk, sorsunk egy az ő sorsukkal. Ebben a szoros viszonyban a magyar nemzet függetlenségének és szabad mozgásának megoltalmazása olyan uj cél a magyar nemzeti élet vezetői számára, amelyet a mostani kormány nemcsak kezdeményezett, hanem sikeresen keresztül is vitt. A magunk érdekeinek fenttartása mellett sokkal hálásabbak vagyunk Németországgal szemben, nagy küzdelmeit sokkal nagyobb rokonszenv- vei kisérjük, mint gondolható. Nagyszerű külügyminiszterünk mesterműve volt az, hogy a ragaszkodás őszinte mélységéről meggyőzte az érdekelteket, hogy a közös viszony zavartalanul tiszta legyen azon élelmes mesterkedők tÖlakodó szerepe ellenére, akik ebből a maguk koncát iparkodtak és iparkodnak kifogni. Uj hangok ezek, de helyes megállapítás. Kétségtelen, hogy sokan szeretik a múlt politikai nagyságai* nak elavult elméletét kisajátítani. Még ma is sokan osztrákmagyarul gondolkoznak s az országot nemcsak a megszűnt függőségi viszonyból bírálják, hanem mulatságosan korhadt politikai eszmék jelszavait szeretnék ráhúzni a nemzet mai testére. Uj világ alakult. Ebben az esztendőben döntőre jutnak az uj eszmék érvényesüléséért vívott háborúk. Jön a béke, a béke szárnyain a munka, jönnek a szociális elbánások és alkotások isteni alkalmai. Ezt látja és felismeri a magyar kormány, annak rátermett vezetője s hisszük, hogy a magyar nemzeti gondolat lendítő erejével eredményesen fejezi be a mai, uj magyar életmegnyilvánulás és akarat komoly szándékait, hogy ne a nemzetiségi izgatók, hasonlesők hazaáruló mohóságának legyen a nemzet sorsa áldozata, hanem a független, szabad, erős, történelmi nagymagyar elgondolásnak uj életre és erőre kapott bizonyítéka. A békéi Igen, a békéi Ez hen- gerit a múlt sírboltjára elmozdit- hatatlan sírkövet ! Ez temeti el korunk romjait a maga diadalmas megvalósulásával 1 Ez nyitja meg az emberiség előtt az uj idők kapuit. A béke, amelyért ma ádáz tusák folynak, — a mi hasznunkra is! Erdélyi menekültek Szekszárdon és a vármegyében A román kormányzat által Erdélyből kiüldözött sokezer magyar testvérünket — mint ismeretes — a menekültügyi kormánybiztosság táborokba gyűjtötte össze és értesítette a vármegyék és városok vezetőit, hogy amennyiben ezeket a belvederei paktumnak megfelelően szülőhelyükre visszajuttatni nem sikerül, akkor szerencsétlen véreinket az egyes vármegyék és városok területén kell letelepíteni. Szongott Edvin alispán a kormány- intézkedés vétele után nyomban utasította a községi elöljáróságokat, állítsanak fel kimutatást arról, hogy községeikben mennyi és milyen foglalkozású menekültet lehetne letelepíteni. November folyamán az alispán a járási székhelyeken személyesen is tárgyalt ebben az ügyben az oda berendelt jegyzőkkel és a legkörültekintőbb megbeszélések alapján megállapította a nálunk szükséges szakképzett iparosok számát. A tárgyalások eredményeképpen az alispán az elhelyezési tervezetet felterjesztette a menekültügyi kormánybiztossághoz, amely a szalmámé-' meti menekült gyüjtőtáborból 255, legnagyobbrészt gyári és ipari munkást, illetve családtagot indított utEgyes szám áréi f2 fillér
